Gorka Géza
Gorka Géza | |
Alkotás közben | |
Született | 1895. szeptember 6. Nagytapolcsány |
Elhunyt | 1971. szeptember 25. (76 évesen)[1] Verőce |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | Gorka Lívia |
Foglalkozása | keramikus |
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Gorka Géza témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gorka Géza (Nagytapolcsány, 1895. szeptember 6. – Verőce, 1971. szeptember 25.) Munkácsy- és Kossuth-díjas magyar keramikus, érdemes művész. Gorka Lívia édesapja.
Életpályája
[szerkesztés]Iskolai tanulmányait Nagytapolcsányban és Trencsénben végezte. Tanulmányait az 1910-es években kezdte. Festőnek készült, de Mezőtúrra kerülve Badár Balázs[2] népi fazekastól elsajátította a fazekasmesterség alapjait. 1919 és 1921 között Németországban, Leutkirchenben Paul Mannál és Karlsruhéban a Grossherzögliche Majolika Manufaktur művészeti vezetőjénél képezte magát tovább, ahol a legújabb máztechnikai eljárásokkal ismerkedett meg.
Hazatérve, 1922-ben Badár Balázsnál dolgozott Mezőtúron. A habán kerámia továbbfejlesztésével is foglalkozott. 1923-ban Nógrádverőcére[3] költözött és a Flóris bankház megbízásából megalapította a Keramos Részvénytársaságot, amely a magyar népművészeti hagyományok alapján modern díszkerámiát gyártott. A Németországi Majolika Manufaktúrában tanultakat hasznosítva az üzem műszaki vezetője lett. Az üzem 1927-es tulajdonosváltása után, Lonkay Antallal[4] együtt kilépett a cégből és megalapította saját verőcei műhelyét. 1928-tól kezdve rendszeresen állított ki az Országos Iparművészeti Társulat hazai és külföldi kiállításain.
A harmincas évek elején még főképpen figurális, egyszínű repedezett kerámiákat tervezett, de már elkezdte saját mázkísérleteit is. Ez idő tájt, az Iparművészeti Iskola anyagipari szakán tanító Jákó Gézától[5] vett magánórákat. 1933-ban részt vett a milánói iparművészeti triennálén, ahol ezüstérmet kapott. A harmincas évek egyik legtöbbet kiállító művésze volt, szinte minden jelentősebb tárlaton jelen volt (1934-es brüsszeli, 1937-es párizsi és 1939-es New York-i világkiállítás).
1935-től kialakult műveinek sajátos stílusa. Egyre több és bonyolultabb máztechnikát alkalmazott. A népi fazekas hagyományok továbbvitelével, művein egyre több lett az erdélyi, felvidéki és habán díszítőelem. A harmincas évek végén ónmázas, habán stílusú kerámiákat[6] is készített.
1943–45 között Losoncon megalapította a Nógrádi Palóc háziipari Műhelyt. 1945-ben műhelyét és kerámiagyűjteményét súlyos veszteség érte. A háború után a budapesti Zsolnay-gyárban, Mattyasovszky Lászlóval[7] 1200 fokon égetett kerámiák sorozatgyártását kezdték meg. Ezek főképpen funkcionális tárgyak voltak, de egyedi műveket is készített.
Az államosítás után visszatért Verőcére, ahol 1923-ban telepedett le feleségével és haláláig öt évtizeden át dolgozott ebben a házban. Egykori otthona és műhelye 1972. április 29-étől múzeum lett, ahol külön egységet alkot a Verőcén található Gorka Géza-kerámiagyűjtemény.
„Gorka Géza a XX. század első felében élt magyar keramikusok egyik legjelentősebb alakja volt Gádor István és Kovács Margit mellett. Gorka munkásságának jelentősége, hogy közös nevezőre hozta a kerámia tradicionális örökségét saját individuális alkotóerejével. Sőt mi több, képes volt a népművészet hagyományán túllépve, az archaikus formaképzéshez visszanyúlni és azt modern felfogással egyesíteni.”[8]
Kitüntetései
[szerkesztés]- Milánói Iparművészeti triennálé ezüstérem (1933)
- Munkácsy Mihály-díj (1955)
- Érdemes művész (1959)
- Kossuth-díj (1963)
Néhány alkotása
[szerkesztés](Alkotásainak száma pontosan nem ismert. Nagyságrendje 500 fölött lehet. Aukciókon néha föllelhető egy-egy darab)
- Gorka Géza – Hamutál kaméleonnal. 1927-30 közötti korai munkája, a kaméleon testén lévő pöttyök fém lüszteres bevonattal. Jelezve a talprészen bekarcolva Gorka, fölötte nógrádverőcei műhelyjelzés. Méret: 8 x 11 cm
- Gorka Géza – Dísztál női figura. 1930-35 között. Jelezve talprészen bekarcolva Gorka, fölötte nógrádverőcei műhelyjelzés. Magasság: 24, 5 cm
- Gorka Géza – Asztali tál. 1930–35 között. Jelezve a talprészen, bekarcolva Gorka, fölötte NV műhelyjelzés. Méret: 8 x 28 cm
- Gorka Géza – Kétágú gyertyatartó. 1930-35 között. Jelezve a talprészen, bekarcolva Gorka, fölötte NV műhelyjelzés. Magasság: 13 cm
- Gorka Géza – Kucsmás fiú. 1930-as évek. Jelezve a talprészen, bekarcolva Gorka, fölötte NV műhelyjelzés. Magasság: 8 cm
- Gorka Géza – Füles váza, habános mintával. 1940-42 között. Jelezve a talprészen masszába karcolva Gorka I, fölötte NV műhelyjelzés. Magasság: 34 cm
- Gorka Géza – Dréher kancsó. 1937-39. Jelezve a talprészen, bekarcolva Dreher Mailt Hungary. Magasság: 22 cm
- Gorka Géza – Falitál szarvassal. 1938–42 között. Jelezve a talprészen, bekarcolva Gorka, fölötte NV műhelyjelzés. Méret: 36 cm
- Gorka Géza – Halas tál. 1940-ből magas fényű mázzal. Jelezve a talprészen, bekarcolva Gorka, fölötte NV műhelyjelzés. Méret: 5 x 18 x 20 cm
- Gorka Géza – Falitál halas mintával. 1935-40. Jelezve a talprészen, bekarcolva Gorka, fölötte NV műhelyjelzés. Méret: 38 cm
- Gorka Géza – Kaspók. 1935–44 között. Jelezve a talprészen, bekarcolva Gorka, fölötte NV műhelyjelzés. Magasságuk: sorba 20 és 21 cm
- Gorka Géza – Rákos tál. 1937–40 körül. Jelezve a talprészen, bekarcolva Gorka, fölötte NV műhelyjelzés. Méret: 8,5 x 26 cm
- Gorka Géza – Dinnye váza. 1946–48 között. Magas fényű mázzal Budapesti Zsolnay gyárból. Jelezve a talprészen, bekarcolva Gorka, fölötte Zsolnay-gyári jelzés. Magasság: 12 cm
- Gorka Géza – Falitál víz alatti jelenettel. 1946–48 között. Budapesti Zsolnay-gyár. Jelezve a talprészen, bekarcolva Gorka, fölötte Zsolnay-gyári jelzés. Méret: 38 cm
- Gorka Géza – Három nyakú váza. 1950-es évek. Jelezve a talprészen, bekarcolva Gorka, fölötte NV műhelyjelzés. Méret: 22 x 29 cm
- Gorka Géza – Hosszúnyakú váza. 1950-es évek. Jelezve a talprészen, bekarcolva NV műhelyjelzés. Méret: 64 cm
- Rózsaszínű váza, Zöld váza, Piros-fekete váza[halott link], Mustár Színü váza, Tálka[halott link]
Egyéni kiállításai
[szerkesztés]- 1955 Csók Galéria, Budapest (Jurics Ibolyával)
- 1957 Nemzeti Szalon, Budapest
- 1964 Palóc Múzeum, Balassagyarmat és Csók Galéria, Budapest
- 1967 Palóc Múzeum, Balassagyarmat
- 1968 Salamon torony. Visegrád
- 1994 Három nemzedék. Gorka Múzeum, Verőce
Válogatott csoportos kiállítások
[szerkesztés]- 1946 Nagybányától napjainkig. Balassagyarmat
- 1953 1. Iparművészeti Kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest **Népművészeti és Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok. Budapest **Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok. Budapest.
- 1955 2. Országos Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest
- 1958 Brüsszeli Világkiállítás (Grand Prix) Brüsszel **XVIII. Faenzai Nemzetközi Kerámia Verseny, Faenza
- 1959 Nemzetközi Kerámia kiállítás, Gmunden, Oostende
- 1959–60 4. Országos Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest
- 1961 Magyar Művészet Kiállítás, Tokió
- 1962 Nemzetközi Modern Kerámia Kiállítás, Prága (a Nemzetközi Kerámia Szövetség ezüstérme)
- 1966 Mai magyar kerámia kiállítás, Siklós
- 1968 II,. Országos Kerámia Biennálé, Pécs
- 1994 Jubileumi Kiállítás, Iparművészeti Múzeum, Budapest
Művek közgyűjteményekben
[szerkesztés]- Gorka Múzeum, Verőce
- Iparművészeti Múzeum, Budapest
Képgaléria
[szerkesztés]-
Kaspók. 1935–44 között
-
Dréher kancsó. 1937–39 között
-
Rákos tál. 1937–40 között
-
Falitál szarvassal. 1938–42 között
-
Füles váza habános mintával. 1940–42 között
-
Dinnye váza. 1946–48 között
-
Háromnyakú váza. 1950 körül
-
Hosszúnyakú váza. 1950 körül
-
Váza. 1958 körül
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Store norske leksikon (bokmål norvég és nynorsk norvég nyelven)
- ↑ Badár Balázs. Magyar életrajzi lexikon
- ↑ 1965-től Verőce[halott link]
- ↑ Lonkay Antal életrajza feldolgozás alatt
- ↑ Jákó Géza Magyar életrajzi lexikon
- ↑ Magyar néprajzi lexikon II. (F–Ka). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1979. 387–388. o. ISBN 963-05-1287-4
- ↑ Mattyasovszky Zsolnai László Magyar életrajzi lexikon
- ↑ Idézet Gorka Géza Kerámiamúzeum (ArtPortal)
Források
[szerkesztés]- Gorka G-Page
- Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. ISBN 963-8477-44-X Online elérés (Gorka Géza címszó)
- Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. ISBN 963-8477-44-X Online elérés (Gorka Géza Kerámiamúzeum címszó)
- Gorka Géza. Magyar életrajzi lexikon
- Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 713. o. ISBN 963-85773-9-8
- Gorka Géza. VENDÉGVÁRÓ[halott link]
- Gorka Géza kerámiák hitelesítő jelzése
További információk
[szerkesztés]- MŰVÉSZET (1963/7. sz., 1967/12. sz., 1968/6. sz.,1969/12. sz., 1971/12. sz.)
- Fábián Sándor: Magyar art deco kerámiák (Budapest, 2006)
- Csányi K.: A magyar kerámia és porcelán története és jegyei (Budapest, 1954)
- DomanovszkyGy.: Három keramikus (MŰTEREM, 1958/4. sz.)
- Tasnádiné Marik K.: A faenzai Muzeo Internazionale delle Ceramiche és magyar kerámiái (ÉPÍTŐANYAG. 1961/6. sz.)
- Brestyánszky I.: Modern magyar kerámia (Budapest. 1965)
- Grofcsik J.-Reinchard E.: A magyar finomkerámia-ipar története (Finomkerámia-ipari Művek, Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet)
- Almássy M.: 1894-1971 (kiállításvezető), Gorka Múzeum, Nógrádverőce
- Csenkey Éva – Gorka Lívia: Gorka Géza (1894-1971) Kiadó: Iparművészeti Múzeum. 1994, Budapest–Veszprém
- Magyar kerámiák
- Ernst Galéria. Kerámiák
- Gorka Géza Kerámia Múzeum
- Verőce. Gorka Géza Múzeum
- Katona Imre: Gorka Géza; Képzőművészeti Alap, Bp., 1972 (Mai magyar művészet)
- Almássy Mariann: Gorka Géza, 1894–1971; Vak Bottyán Múzeum, Vác, 1987
- Gorka Lívia–Focht Géza: Három nemzedék. A Gorka Múzeum Verőcén; előszó Szabó Lilla, fotó Szelényi Károly; F. Szelényi Ház, Veszprém, 1994
- Gorka Kerámiamúzeum, Verőce; szerk. Klemmné Németh Zsuzsa; Ferenczy Múzeum, Szentendre, 2004 (PMMI kiadványai Kiállítási katalógusok)
- Szabó Lilla: Gorka Géza életműve Chovanecz Balázs gyűjteményében; Kieselbach Galéria, Bp., 2020