Ugrás a tartalomhoz

Golden triangle (egyetemek)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Golden triangle (egyetemek) (Anglia)
Oxford
Oxford
Cambridge
Cambridge
London
London

Aranyháromszög, máshogy írva Arany Háromszög (angolul Golden Triangle vagy golden triangle) a neve azoknak a brit elitegyetemek háromszögének, amelyetet Cambridge, London és Oxford egyetemi város alkot Anglia délkeleti részén, az Egyesült Királyságban. [7] A háromszöget időnként Loxbridge-háromszögnek, [8] [9] London és Oxbridge szóösszerántásánaknak, vagy ha öt tagra értik, G5-nek is neveznek. [10] [11] [12] [13]

Az aranyháromszög tagjai erdetileg a Cambridge-i Egyetem, az Oxfordi Egyetem és a University College London; ez egészíti ki az Imperial College London, a King's College London és a London School of Economics. [14] [25]

Tagjai

[szerkesztés]

A tipikusan az arany háromszög tagjainak tekintett egyetemek rendelkeznek a legnagyobb egyesült királyságbeli egyetemi bevételekkel, ezen túlmenően minden egyetem több millió font kutatási támogatásban és egyéb támogatásban részesül az Egyesült Királyság kormányától, amelyet néhány más egyetem vezetői bíráltak, mivel ez aránytalan, és nem szolgálja az ország egészének legjobb érdekeit. [26] 2013/2014-ben az oxfordi, cambridge-i és londoni egyetemek a kutatásfinanszírozás 46%-át kapták meg az Egyesült Királyságban, szemben az egy évtizeddel korábbi 42,6%-kal. [27]

Egyetem Hely Hallgatók (2021/22) Bevétel

(£ millió font)

Oktatók száma
(2021/22)[28] 		Mottó
Alapképzés (BA) hallgatók[29] Mesterképzés (MA) hallgatók[29] Összesen[29]
Cambridge-i Egyetem Cambridge 13,645 8,960 22,610 7,121 ‡ (2019)[32] 6,130 Hinc lucem et pocula sacra
Imperial College London London 11,740 9,730 21,470 219.6 [33] 4,440 Scientia imperii decus et tutamen
King’s College London London 23,225 18,270 41,490 291.1 [34] 5,715 Sancte et Sapienter
London School of Economics London 5,575 7,400 12,975 229.4 [35] 1,830 Rerum cognoscere causas
Oxfordi Egyetem Oxford 15,685 11,610 27,290 7,678 ‡[38] 6,945 Dominus Illuminatio Mea
University College London London 23,800 23,030 46,830 158.8 [39] 9,585 Cuncti adsint meritaeque expectent praemia palmae

‡ Beleértve a főiskolákat

Statisztikák

[szerkesztés]

Jelentkezések

[szerkesztés]
UCAS felvételi statisztikák (2023)
Jelentkezők[40] Felvételi arány (%) [41] Felvételt nyertek[40]
Cambridge 21 940 24,4% 3,565
Imperial 30 725 33,1% 3,135
King's 69 300 38,5% 6,810
LSE 26.240 20,6% 1,815
Oxford 24.230 19,7% 3,260
UCL 77,615 27,0% 7,595

Az arany háromszög egyetemekre rendkívül nehéz felvételt nyerni. [42] Az egyetemek a legalacsonyabb ajánlati arányok alapján a nyolc brit egyetem közül hatot tesznek ki (a másik kettő a 4. helyezett St. Andrews és a 7. Edinburgh). A 2022-es egyetemi felvételi ciklusban az összes egyetem 40% alatti felvételi arányt jelentett, beleértve a feltételes és feltétel nélküli ajánlatokat is. [43]

Rangsor és hírnév

[szerkesztés]

Az aranyháromszög egyetemei általában kimagaslóan szerepelnek a nemzetközi rangsorokon, amelyek erősen tükrözik a kutatási teljesítményt. Egyes globális rangsorok, mint például a <i>Times Higher Education</i> (THE) és a QS által készített rangsorok, az intézmények méretét veszik figyelembe eredményeik kiszámításakor, de mások, például a Világegyetemek Akadémiai Rangsora (ARWU) nem végeznek ilyen korrekciót. [44] [45] E egyetemek általában jól szerepelnek a brit egyetemi rangsorokon, a Cambridge és az Oxford folyamatosan az első háromban, az Imperial, az LSE és az UCL pedig az első tízben szerepel az összes összeállító szerint. A londoni King's College azonban egyik fő rangsorban sem képes bekerülni az első tíz közé.

Egyetem ARWU

2024

(Global)[46] 		QS

2025

(Global)[47] 		THE

2025

(Global)[48] 		Complete

2025

(National)[49] 		Guardian

2025

(National)[50] 		Times/Sunday Times

2025

(National)[51]
Cambridge-i Egyeten 4 5 5 1 3 4
Imperial College London 25 2 9 5 5 6
King's College London 53 40 36 24 28 24
London School of Economics 151 50 50 3 4 1
Oxfordi Egyetem 6 3 1 2 1 3
University College London 15 9 22 9 9 7

Etnikai háttér

[szerkesztés]

A mainstream brit felsőoktatási intézmények közül az LSE-ben volt a legmagasabb a nem egyesült királyságbeli hallgatók aránya 2022–23-ban, 65,1% (utána a University of the Arts London), az UCL a harmadik (54,3%) és az Imperial a negyedik (51,7%). [52]

Hallgatók etnikai háttere (2022/23)[52][53]
University Fehér brit Ázsiai brit Fekete brit Egyéb brit Egyéb Nemzetközi
EU EU-n kívüli
Cambridge 46.4% 10.6% 2.8% 5.1% 3.4% 7.8% 24%
Imperial 20.9% 16.6% 2.5% 3.4% 4.8% 11.4% 40.3%
King's 28.1% 17.9% 6.2% 4.2% 4.6% 7.8% 31.2%
LSE 15.2% 11.8% 2.4% 3.2% 2.4% 13.4% 51.8%
Oxford 46.9% 7.4% 2.2% 4.5% 3.9% 8.6% 26.5%
UCL 23.0% 12.4% 3.0% 3.4% 3.9% 8.1% 46.2%
Anglia[54] 81.0% 9.6% 4.2% 3.0% 2.2% – –
82.6% 6.3% 11.1%

Galéria

[szerkesztés]

Lásd még

[szerkesztés]
  • Ivy League, régebbi magánegyetemek az Egyesült Államokban
  • Russell-csoport, kutatóegyetemek formális csoportosulása az Egyesült Királyságban

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Oxbridge windfall. Times Higher Education, 1995. augusztus 4. [2012. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 4.) „"A large amount of the cash awarded to humanities postgraduates still goes to the "Golden Triangle" of Oxford, Cambridge and London, British Academy figures reveal."”
  2. ↑ Kershaw, Alison. „UK universities slip in rankings”, The Independent , 2012. október 4.. [2017. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. augusztus 29.) „"Rankings editor Phil Baty said: "Outside the golden triangle of London, Oxford and Cambridge, England's world-class universities face a collapse into global mediocrity."” 
  3. ↑ Andrew Ward. „Johnson floats £10bn biotech fund for London”, Financial Times , 2015. június 25.. [2022. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. június 25.) „"MedCity was launched last year to increase collaboration between Imperial College, King's College and University College London – the capital's three main science universities – and promote the broader 'golden triangle' between London, Cambridge and Oxford to investors."” 
  4. ↑ Rebecca Marriage: UK confirmed as 'global education superpower' in international university rankings. ReLocate Global, 2015. március 11. [2015. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 15.) „"The 'golden triangle' of Oxford, Cambridge and London strengthened its grip on UK higher education: As well as Cambridge and Oxford rising closer to the summit, University College London moved up from 25th to 17th, the London School of Economics rose two places to 22nd and King's College London jumped eight places from 43rd to 31st."”
  5. ↑ Mullins, Justin. „England's golden triangle”, New Scientist , 2005. április 23.. [2015. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. augusztus 29.) „"Take a look at any of the various league tables ranking universities around the world ... Oxford and Cambridge are in the top handful, while London's University College and Imperial College sit comfortably in the top 25. ... London, Oxford and Cambridge are a 'golden triangle' of academic success."” 
  6. ↑ Wiggins, Kaye: The World Reputation Rankings: UK's university 'golden triangle' strengthens grip, 2015. március 11. [2023. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 29.) „"The "golden triangle" of Oxford, Cambridge and London has strengthened its grip on the UK's higher education system, according to the latest global reputation rankings from TES's sister title Times Higher Education."”
  7. ↑ Multiple sources state the golden triangle is formed around Oxford, Cambridge and London.[1][2][3][4][5][6]
  8. ↑ Neuman: The Loxbridge Triangle: Integrating the East-West Arch into the London Mega-region. talks.cam.ac.uk. University of Cambridge, 2018. [2019. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 12.)
  9. ↑ Morgan, K. J. (2004). „The research assessment exercise in English universities, 2001”. Higher Education 48 (4), 461–482. o. DOI:10.1023/B:HIGH.0000046717.11717.06.  
  10. ↑ Murphy, Peter. Imagination: three models of imagination in the age of the knowledge economy [archivált változat]. New York: Peter Lang, 129. o. (2010). ISBN 978-1-4331-0529-6. Hozzáférés ideje: 2011. június 28. [archiválás ideje: 2023. április 4.] 
  11. ↑ Albornoz, Orlando. La universidad latinoamericana entre Davos y Porto Alegre: error de origen, error de proceso [archivált változat]. El Nacional, 86. o. (2006). ISBN 980-388-266-X. Hozzáférés ideje: 2012. február 14. [archiválás ideje: 2023. április 4.] 
  12. ↑ President and Provost of UCL Visited SARI. Shanghai Advanced Research Institute. [2021. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 3.)
  13. ↑ Super elite in secret bid for cash boost. Times Higher Education, 2004. február 6. [2012. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 10.)
  14. ↑ Mike Savage. Social Class in the 21st Century [archivált változat]. Penguin, 167. o. (2015. november 5.). ISBN 9780141978925. Hozzáférés ideje: 2017. augusztus 29. [archiválás ideje: 2023. április 4.] „"Higher education researchers often talk about a 'Golden Triangle' of universities. The 'triangle' describes an imaginary three-sided shape with corners in Oxford, Cambridge and London. The exact composition of the London 'corner' can vary, but typically it includes the London School of Economics, King's College London, University College London and Imperial College London."” 
  15. ↑ „Golden opportunities”, Nature, 2005. július 6.. [2010. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. október 23.) „"No longer rivals, Oxford, Cambridge and London are now working towards a common goal – ensuring the 'golden triangle' becomes a global science hub."”  (Names Oxford, Cambridge, UCL, King's and Imperial)
  16. ↑ Zoe Corbyn. „In research, small is just as beautiful”, Times Higher Education , 2009. november 26.. [2011. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. január 23.) „The findings reveal the full extent of the dominance of the golden triangle: papers from the universities of Oxford, Cambridge, University College London, Imperial College London, and the London School of Economics were cited far more often than the world average”  (Names Oxford, Cambridge, UCL, Imperial and LSE)
  17. ↑ „'Golden triangle' to win funding riches”, Times Higher Education , 2010. február 11.. [2012. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. október 31.) „"The other institutions in the Cambridge-Oxford-London 'golden triangle' – University College London, Imperial College London and the London School of Economics – will also receive big cash windfalls, as will the University of Manchester."”  (names Oxford, Cambridge, UCL, Imperial and LSE)
  18. ↑ Sean Coughlan. „London top city in global university rankings”, BBC News, 2013. október 3.. [2018. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. június 21.) „"The so-called 'golden triangle' of UK universities – Oxford, Cambridge and leading London institutions – is seen as a breakaway elite group, with these universities consolidating their international reputations. Imperial College, University College London, LSE and King's College London are all in the top 40."”  (Names Oxford, Cambridge, UCL, King's, Imperial and LSE)
  19. ↑ „Golden Triangle pulls ahead in REF shake-out: UCL and KCL ascend power rankings, Manchester and Leeds fall”, Research Fortnight, 2014. december 18.. [2016. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. június 29.) „The top six universities in the so-called golden triangle—Oxford, UCL, Cambridge, Imperial, KCL and the London School of Economics and Political Science—have done particularly well in the Power Ratings.”  (Names Oxford, Cambridge, UCL, King's, Imperial and LSE)
  20. ↑ Jha, Alok. „Gold rush”, The Guardian , 2003. június 3.. [2017. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. december 11.) „The golden triangle of Oxford, Cambridge, University College London and Imperial College, show no sign of slowing down in their race away from the rest of the sector when it comes to research funding.”  (Names Oxford, Cambridge, UCL and Imperial)
  21. ↑ OECD Reviews of Regional Innovation OECD Reviews of Regional Innovation, North of England, UK. OECD, 222. o. (2008. október 30.). ISBN 9789264048942 „"The "Golden Triangle" of ... the universities of Oxford and Cambridge, Imperial College and University College of London ..."”  (Names Oxford, Cambridge, UCL and Imperial)
  22. ↑ Grant, Malcolm (2005. március 1.). „The future of the University of London: a discussion paper from the Provost of UCL”, 6. o. (Hozzáférés: 2006. július 10.)   (Names Oxford, Cambridge, UCL, King's, Imperial and LSE)
  23. ↑ Clark, Paul. „The golden triangle holds the secret”, Times Higher Education , 2002. március 1.. [2023. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. október 30.) „"Suppose, for the sake of argument, that the four institutions comprising the 'golden triangle' – Cambridge, Imperial College, Oxford and University College London – elect not to receive their block Higher Education Funding Council for England grant for teaching."”  (Names Oxford, Cambridge, UCL and Imperial)
  24. ↑ Jonathan Adams. „We need to rethink research funding for UK regions to prosper”, The Guardian, 2017. június 5.. [2019. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. július 10.) „"Currently, most R&D investment is concentrated in the south-east, London and the east, with the “golden triangle” universities of Oxford, Cambridge, University College London, Imperial College and the LSE taking over a quarter of the pot.” 
  25. ↑ Multiple sources confirm the membership, although some omit either King's or LSE, as noted under their entries.[15][16][17][18][19][20][21][22][23][24]
  26. ↑ Rebecca Attwood. „South secures research cash”, Times Higher Education, 2007. február 16.. [2016. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. október 26.) 
  27. ↑ Golden triangle increases share of research funding. [2019. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 6.)
  28. ↑ Who's working in HE?. www.hesa.ac.uk
  29. ↑ a b c Where do HE students study? | HESA. www.hesa.ac.uk
  30. ↑ Colleges of the University of Cambridge
  31. ↑ REPORTS AND FINANCIAL STATEMENT 2019. University of Cambridge. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  32. ↑ Colleges £4,101.2M,[30] University £3,020.0M[31]
  33. ↑ Annual Report and Accounts 2021–22. Imperial College London. Imperial College London. (Hozzáférés: 2023. január 19.)
  34. ↑ Financial Statements for the year to 31 July 2022. King's College London. (Hozzáférés: 2023. január 19.)
  35. ↑ Financial Statements for the Year to 31 July 2022. London School of Economics. (Hozzáférés: 2023. január 18.)
  36. ↑ Aggregated Statement of Financial Activities For the year ended 31 July 2022. [2023. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 5.)
  37. ↑ Financial Statements 2021/22. University of Oxford. [2023. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 5.)
  38. ↑ Colleges £6,418.4M,[36] University (consolidated) £1,259.1M[37]
  39. ↑ Annual Report and Financial Statements for the year ended 31 July 2022. University College London. (Hozzáférés: 2023. január 16.)
  40. ↑ a b UCAS Undergraduate Sector-Level End of Cycle Data Resources 2023. ucas.com. UCAS, 2023. december 1. (Hozzáférés: 2024. április 30.)
  41. ↑ 2023 entry UCAS Undergraduate reports by sex, area background, and ethnic group. UCAS, 2024. április 30. (Hozzáférés: 2024. április 30.)
  42. ↑ University League Tables entry standards 2024. Complete University Guide. (Hozzáférés: 2023. június 8.)
  43. ↑ „Cambridge to scrap ‘unjust’ state school targets”, The Telegraph. [2024. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2024. március 11.) 
  44. ↑ LSE in university league tables. London School of Economics. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
  45. ↑ Bahram Bekhradnia: International university rankings: For good or ill?. Higher Education Policy Institute, 2016. december 15. [2017. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 26.)
  46. ↑ Academic Ranking of World Universities 2024. Shanghai Ranking Consultancy, 2024. augusztus 15.
  47. ↑ QS World University Rankings 2025. Quacquarelli Symonds Ltd., 2024. június 4.
  48. ↑ THE World University Rankings 2025. Times Higher Education, 2024. október 9. (Hozzáférés: 2024. október 9.)
  49. ↑ Complete University Guide 2025. The Complete University Guide, 2024. május 14. (Hozzáférés: 2024. május 14.)
  50. ↑ Guardian University Guide 2025. The Guardian, 2024. szeptember 7. (Hozzáférés: 2024. szeptember 11.)
  51. ↑ Good University Guide 2025. The Times, 2024. szeptember 20. (Hozzáférés: 2024. szeptember 20.)
  52. ↑ a b Where do HE students study?: Students by HE provider. HESA. (Hozzáférés: 2024. szeptember 12.)"Where do HE students study?: Students by HE provider". Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „HESA_domicile” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  53. ↑ Who's studying in HE?: Personal characteristics. HESA, 2024. szeptember 12. (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.)
  54. ↑ Ethnic group, England and Wales: Census 2021. Office for National Statistics. (Hozzáférés: 2022. november 29.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Golden_triangle_(egyetemek)”