Giraffatitan
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: 155,6–145,5 Ma késő jura | ||||||||||||||||||||
 A Giraffatitan rekonstrukciója | ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Species | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Giraffatitan témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Giraffatitan témájú kategóriát. |
A Giraffatitan (jelentése 'zsiráf titán') a sauropoda dinoszauruszok egyik neme, amely a késő jura korban (a kimmeridge-i–tithon korszakban) élt. Eredetileg a Brachiosaurus afrikai fajaként nevezték el (B. brancai néven). Az egyik legnagyobb állat, ami valaha járt a Földön, és az egyik legismertebb dinoszaurusznak számít.
Anatómia
[szerkesztés]
A Giraffatitan a sauropodák, a hosszú nyakkal és farokkal, valamint aránylag kis aggyal rendelkező négy lábon járó növényevők csoportjának tagja. A többi sauropoda családtól eltérően zsiráfszerű testfelépítése volt, hosszú mellső lábak és igen hosszú nyak jellemezte. A Giraffatitannak lapos (vésőszerű), a növényevő életmódhoz illő fogai voltak. A koponyáján több nyílás helyezkedett el, valószínűleg a súlycsökkentés érdekében. A mellső lábain levő első és a hátsó lábain levő harmadik ujjakon karmok nőttek.
A Brachiosaurus hagyományosan az egyedi, magas fejdíszű koponyáról ismert, ami csak a tanzániai, jelenleg a Giraffatitanhoz kapcsolt példányokra jellemző, és egyedi tulajdonság lehet ennél a nemnél.
Méret
[szerkesztés]
A Giraffatitan évtizedeken át a legnagyobb dinoszaurusznak számított. Azóta több óriás titanosaurus sauropodát is felfedeztek (például az Argentinosaurust), melyek meghaladták Giraffatitant a testtömeg tekintetében. Később felfedeztek egy másik, Sauroposeidon nevű brachiosauridát is, melynek tömege valószínűleg szintén túllépte a Giraffatitanét.
A Giraffatitan a legnagyobb, aránylag teljes, fosszilizálódott csontváz alapján ismert dinoszaurusz. A legteljesebb példányok, köztük a berlini Humboldt Múzeumban felállított (Tanzániából származó) egyed — amely a világ legmagasabb felállított csontváza —, a G. brancai fajhoz tartoznak.
Egy teljes, összeállított csontváz alapján a G. brancai elérte a 26 méteres hosszúságot.[1]
Történelmileg a G. brancai tömegét legalább 15 és legfeljebb 78,26 tonnára becsülték.[2][3] Ezeket az extrém becsléseket azonban jelenleg valószínűtleneknek tartják. A kisebb, 15 tonnás becslés (melyet Dale Russell és kollégái végeztek 1980-ban) nem egy test modellen, hanem a kisebb példányok végtagcsontjainak felnagyításán alapulnak, míg a nagyobb érték (ami Edwin Harris Colberttől 1962-ből származik) egy elavult és túlsúlyos modellen alapul. Több újabb keletű számításnál csonttérfogat-becslésekből indultak ki (amik számításba veszik a sauropodáknál található tömegcsökkentő légzsákok jelenlétét is), melyeknél az izomtömegre vonatkozóan 23,3–39,5 tonnás értéket valószínűsítettek.[4][5][6][7]
Osztályozás
[szerkesztés]
A Giraffatitan brancait 1914-ben, mikor Werner Janensch leírása megjelent, a Brachiosaurus egyik fajaként sorolták be. Öt részleges csontváz alapján ismert, melyekhez legalább három koponya és a végtagok csontjai tartoznak, melyeket Lindi mellett, Tanzániában fedeztek fel az 1900-as évek elején. A késő jura kor kimmeridgi–tithon korszakai idején élt, mintegy 145–150 millió évvel ezelőtt. Fejlettebb volt, mint a B. altithorax, hosszabb lábakkal, rövidebb orrívvel vagy orrdísszel ellátott, magasabb koponyával és rövidebb pofával rendelkezett. A tudósok később ezekre a különbségekre hivatkozva vetették fel, hogy egy saját, Giraffatitannak elnevezett nembe tartozik.
1988-ban Gregory S. Paul megjegyezte, hogy a nem afrikai képviselőjénél (melynek népszerű ábrázolásai a Brachiosaurus alapján készültek) jelentős eltérések találhatók az észak-amerikai Brachiosaurushoz képest, többek között mások a csigolyák arányai és a testfelépítés is vékonyabb. Paul ezeket a különbségeket használta fel az új Brachiosaurus (Giraffatitan) brancai alnem létrehozására. 1991-ben George Olshevsky kijelentette, hogy ezek a különbségek elegendőek ahhoz, hogy az afrikai brachiosauridát egy saját, Giraffatitanra egyszerűsített nevű nembe helyezzék el.[8]
További különbséget jelent a két faj között az 1998-as leírásban szereplő észak-amerikai Brachiosaurus koponya. Ezt a fosszíliát, amit közel egy évszázaddal korábban találtak (és amit Othniel Charles Marsh a Brontosaurus rekonstruálására használt fel), „Brachiosaurus sp.” néven azonosították, és lehet, hogy a B. altithoraxhoz tartozott. Ez a koponya jobban hasonlít a Camarasauruséra, mint a Giraffatitan rövid pofájú és magas fejdíszű koponyája.[9]
A Giraffatitan külön nemként való besorolását a tudósok először széles körben nem fogadták el, mivel ezt a döntést nem támogatták a két faj alapos elemzésével. 2009-ben azonban Michael Taylor egy részletes összehasonlítást jelentetett meg. Taylor megmutatta, hogy a „Brachiosaurus” brancai szinte minden összevetett fosszilis csont esetében, a méretet, az alakot és a részleteket illetően egyaránt eltér a B. altithoraxtól, így a Giraffatitan külön nemként történő elhelyezését érvényesnek találta.[4]
Ősbiológia
[szerkesztés]Agy
[szerkesztés]Más sauropodákhoz hasonlóan a Giraffatitannak a testtömegéhez viszonyítva aránylag kisméretű agya volt. Egy 2009-es tanulmány szerint az enkefalizációs hányadosa (EQ, egy durva intelligenciabecslés) a felhasznált méretbecslés alapján 0,62–0,79 közti. A Giraffatitan a gerince csípő feletti területének megnagyobbodása, az egyes régi forrásokban tévesen „második agyként” leírt rész miatt is hasonlít a többi sauropodára.[10]
Anyagcsere
[szerkesztés]Ha a Giraffatitan endoterm (meleg vérű) volt, akkor körülbelül tíz évre volt szüksége ahhoz, hogy elérje a teljes méretét, ha viszont poikiloterm (hideg vérű) volt, akkor ez több, mint száz évbe is beletelhetett.[11] Melegvérű állatként a Giraffatitannak hatalmas napi energiaigénye lehetett; naponta valószínűleg több, mint 182 kilogramm táplálékot kellett elfogyasztania. Ha viszont teljesen hideg vérű volt, vagy a gigantotermia révén, passzív módon vált meleg vérűvé, akkor jóval kevesebb élelemre lehetett szüksége a napi energiaigénye fedezésére. Egyes tudósok állítása szerint a Giraffatitanhoz hasonló nagy dinoszauruszok gigantotermek voltak.[12]
Környezet és viselkedés
[szerkesztés]
A Giraffatitan orrlyukairól sokáig azt gondolták, hogy a koponyán levő, hozzájuk tartozó nyílásokkal együtt a fej felső részén helyezkedtek el. Az utóbbi évtizedekben a tudósok azt feltételezték, hogy az állat az orrlyukait a búvárpipához hasonlóan használta, és hatalmas testtömege megtartása érdekében az idő nagy részét a vízbe merülve töltötte. A jelenleg elfogadott nézet szerint azonban a Giraffatitan teljesen a szárazföldön élt. A tanulmányok megmutatták, hogy a hidrosztatikus nyomás meggátolta volna a vízbe merült állatot a légzésben, és hogy a lábai túl keskenyek voltak a vízi használathoz. Ezen kívül Lawrence Witmer újabb (2001-es) tanulmányaiból kiderült, hogy amíg a koponya orrnyílásai magasan, a szemek felett voltak, addig az orrlyukak a pofa elejéhez közel helyezkedtek el (egy tanulmány azt az elméletet is támogatta, ami szerint a brachiosauridák magas fejdíszéhez egy húsos rezonátorkamra tartozott).
Felfedezés
[szerkesztés]A Giraffatitan brancairól elsőként a német őslénykutató, Werner Janensch készített leírást 1914-ben, néhány jó állapotban megőrződött példány alapján, melyek a ma Tanzánia néven ismert területről, a Tendaguru-formációból származnak.[13]
Popkulturális hatás
[szerkesztés]
A berlini Museum für Naturkunde híres Giraffatitan brancai példánya az egyik legnagyobb és egyben a legmagasabb felállított dinoszaurusz csontváz, ami a Guinness Rekordok Könyvében is szerepel. 1909-től kezdődően Werner Janensch további G. brancai fosszíliákat, köztük majdnem teljes példányokat fedezett fel az afrikai Tanzániában, az egyes részekből pedig összeállította a ma is látható csontvázat.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Holtz, Thomas R. Jr. (2008) Dinosaurs: The Most Complete, Up-to-Date Encyclopedia for Dinosaur Lovers of All Ages Supplementary Information
- ↑ Russell, D., Béland, P. and McIntosh, J.S. (1980). „Paleoecology of the dinosaurs of Tendaguru (Tanzania)”. Mémoires de la Societé géologique de la France 59, 169–175. o.
- ↑ Colbert, E. (1962). „The weights of dinosaurs”. American Museum Novitates 2076, 1–16. o.
- ↑ a b Taylor, M.P. (2009). „A Re-evaluation of Brachiosaurus altithorax Riggs 1903 (Dinosauria, Sauropod) and its generic separation from Giraffatitan brancai (Janensh 1914)”. Journal of Vertebrate Paleontology 29 (3), 787–806. o.
- ↑ Paul, G.S. (1988). „The brachiosaur giants of the Morrison and Tendaguru with a description of a new subgenus, Giraffatitan, and a comparison of the world's largest dinosaurs”. Hunteria 2 (3), 1–14. o.
- ↑ Benson, R. B. J.; Campione, N. S. E.; Carrano, M. T.; Mannion, P. D.; Sullivan, C.; Upchurch, P.; Evans, D. C. (2014). „Rates of Dinosaur Body Mass Evolution Indicate 170 Million Years of Sustained Ecological Innovation on the Avian Stem Lineage”. PLoS Biology 12 (5), e1001853. o. DOI:10.1371/journal.pbio.1001853.
- ↑ Mazzetta, G.V., Christiansen, P., and Farina, R.A. (2004). „Giants and Bizarres: Body Size of Some Southern South American Cretaceous Dinosaurs”. Historical Biology 16, 1–13. o.
- ↑ Glut, D.F.. Brachiosaurus, Dinosaurs: The Encyclopedia. McFarland & Company, 218. o. (1997). ISBN 0-89950-917-7
- ↑ Carpenter, K., Tidwell, V. (1998). „Preliminary description of a Brachiosaurus skull from Felch Quarry 1, Garden Park, Colorado.”. Modern Geology 23 (1–4), 69–84. o.
- ↑ Knoll, F., Schwarz-Wings, D. (2009). „Palaeoneuroanatomy of Brachiosaurus”. Annales de Paléontologie. DOI:10.1016/j.annpal.2009.06.001.
- ↑ Case, T.J. (1978). „Speculations on the Growth Rate and Reproduction of Some Dinosaurs”. Paleobiology 4 (3), 323. o.
- ↑ Bailey, J.B. (1997). „Neural spine elongation in dinosaurs: Sailbacks or buffalo-backs?”. Journal of Paleontology 71 (6), 1124–1146. o.
- ↑ Janensch, W. (1914). „Übersicht über der Wirbeltierfauna der Tendaguru-Schichten nebst einer kurzen Charakterisierung der neu aufgefuhrten Arten von Sauropoden”. Archiv fur Biontologie 3, 81–110. o.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Giraffatitan című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
