Ugrás a tartalomhoz

Giorgio Pressburger

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Giorgio Pressburger
SzületettPressburger György
1937. április 21.[1][2]
Budapest
Elhunyt2017. október 5. (80 évesen)[3][1][2]
Trieszt[3]
Állampolgársága
  • magyar
  • olasz (1946. június 18. – 2017. október 5.)
  • olasz (1937. április 21. – 1946. június 18.)
Foglalkozása
IskoláiAccademia Nazionale d'Arte Drammatica Silvio D'Amico
Kitüntetései
  • Strega Prize
  • Viareggio Prize (1998)
  • Mondello Prize (2003)
  • Alabarda d'Oro Award (2010)

A Wikimédia Commons tartalmaz Giorgio Pressburger témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
2001-ben

Giorgio Pressburger (Budapest, 1937. április 21.Trieszt, 2017. október 5.) magyar származású olasz író, újságíró, műfordító, dramaturg, rendező, a Budapesti Olasz Kultúrintézet egykori igazgatója.

Életútja

[szerkesztés]

Giorgio Pressburger (Pressburger Györgyként, Miklós ikertestvérével, aki 1986-ban halt meg) pozsonyi zsidó szülők gyermekeként született. (Családnevük Pressburg Pozsony német nevéből származik, a. m. Pozsonyi.)

A holokausztot testvéreivel a Dohány utcai zsinagóga alagsorában bujkálva vegetálta végig. A szovjet csapatok szabadították fel őket.

1956-ban a szovjet megszállás elől fivérével és húgával Olaszországba menekült. Előbb Rómában majd Triesztben telepedett le.

2017. október 5-én, Triesztben hunyt el, 80 éves korában.[4]

Szakmai pályája

[szerkesztés]

Diplomáját a római Accademia nazionale d'arte drammatica rendezői szakán szerezte, ahol 1968 és 1976 között rendezést és színészetet tanított is.

Színdarabokat írt, rendezett és fordított. Poliglott volt; angolul, franciául, magyarul, németül, olaszul, oroszul és szlovénül tudott. Rádiós, televíziós tevékenysége, illetve az opera, az operett és a filmművészet terén végzett munkája egyaránt jelentős volt.

1991-ben alapította meg a Mittelfest közép-európai művészeti fesztivált, amelynek haláláig művészeti vezetője volt.

Nevéhez kötődik Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájának színre vitele a milánói Scalában, illetve Ligeti György Le grand macabre-jének színre vitele a bolognai Teatro Comunale színházban.

Műfordítóként Esterházy Péter és Kertész Imre több művét ültette át olaszra. A két író 2016-os halálát követően a Corriere della Serában, az egyik legrangosabb olasz napilapban ő írta meg mindkettőjük nekrológját.

Tagja volt a 2010-es pécsi Európa kulturális fővárosa projekt művészeti tanácsának.

Legismertebb művei

[szerkesztés]
  • Fogról fogra (Denti e spie) (1984)
  • Nyolcadik kerületi történetek (Storie dell'ottavo distretto) (1986, Nicola Pressburgerrel)
  • A zöld elefánt (L'elefante verde) (1986, Nicola Pressburgerrel); ford. Dorogi Katalin
  • A fehér közök törvénye (La legge degli spazi bianchi) (1989)
  • A Hetedik Palotában (Di vento e di fuoco) (2000)
  • A müncheni óra (L'orologio di Monaco) (2003)

Rádió és televízió

[szerkesztés]
Feldolgozások és eredeti alkotások
Hangjátékrendezései

1962 és 1971 között 20 produkciót rendezett, négy szöveget írt, ezekből három:

  • Fiús játékok (1970)
  • Bábel tornya (1971)
  • Küldetés teljesítve (1973) részt vett vele a Prix Italia versenyen.

Rádiós produkciók nyelvi kísérletekkel és elektronikus zenével, többek közt:

Televíziós rendezései
Díjai
  • Premio Italia 1970 – rádiós szekció a Giochi di fanciulliért
  • Premio Italia 1972 – zenei szekció az Agesért
  • Premio Italia 1975 – zenei szekció a Diario immaginarióért
  • ProMusica Díj 1975 (Magyarország) – a Szereti Ön Bachot?-ért
  • Premio Italia 1988 – az In principio gazdaságosságáért

Színház

[szerkesztés]

Pressburger színházi szövegek szerzője is rendezésein túl:

  • Esecuzione (1962, Premio IDI, Istituto del Dramma Italiano)
  • La parabola (1972)
  • La partita (1974, Pirandello-díj)
  • Eroe di scena, fantasma d'amore (1986)
  • Le tre madri (1995, Flaiano Díj)
  • Messaggio per il secolo (1997, Riccione Díj)
  • Il rabbino di Venezia (2001, különvélemény a Premio Riccionéhoz)

"Premio Salvo Randone" életműdíj, 2007.

Színdarabfordításai
Színházi rendezései

Zenés színházi rendezései

[szerkesztés]
Operák és operettek

Prózai művei

[szerkesztés]
Regények, elbeszélések, tanulmányok
  • Storie dell'ottavo distretto (Nicola Pressburgerrel), Marietti, 1986 és Einaudi, 2000 (Premio Opera Prima "Città di Jesolo" 1986)
  • La legge degli spazi bianchi, Marietti, 1989, és BUR Rizzoli, 1999 (döntős: Premio Viareggio 1989, Premio Selezione Campiello 1989 és Premio Basilicata, 1989)
  • L'elefante verde (Nicola Pressburgerrel), Marietti, 1986, Einaudi, 2002 (döntős Premio Viareggio 1988)
  • Il sussurro della grande voce, Rizzoli, 1990 (Premio San Vidal, 1991)
  • La coscienza sensibile, Rizzoli, 1992 (Premio Pozzale Luigi Russo 1992 és Premio Stefanelli di Caserta, 1993)
  • Denti e spie, Rizzoli, 1993 (Premio Nazionale Letterario Pisa 1994)
  • I due gemelli, ed. Rizzoli, 1996 (finalista Premio Viareggio 1996)
  • La neve e la colpa, Einaudi, 1998 (Premio Viareggio 1998)
  • Di vento e di fuoco, Einaudi, 2000
  • L'orologio di Monaco, Einaudi, 2003 (Premio Elsa Morante 2003, Città di Gaeta 2003, Frontino Montefeltro 2003, Rhegium Julii, 2003, Premio Mondello 2003)
  • Sulla fede, Einaudi, 2004
  • Nel regno oscuro, Bompiani, 2008
  • Storia umana e inumana, Bompiani, 2013
  • Racconti triestini, Marsilio, 2015 (Premio Montà d’Alba, 2016)
  • Don Ponzio Capodoglio, Marsilio, 2017

Könyveit lefordították magyar, francia, angol, spanyol, német, holland, cseh és japán nyelvre. 2010-ben elnyerte az Arany Alabárd irodalmi életműdíjat.

Díjai
  • Döntős a Premio Viareggión, 1989
  • Premio Selezione Campiello, 1989
  • Premio Basilicata, 1989 a La legge degli spazi bianchiért
  • Premio San Vidal, 1991 az Il sussurro della grande vocéért
  • Premio Pozzale Luigi Russo
  • Premio Città di Empoli, 1992
  • Premio Stefanelli di Caserta, 1993 a La coscienza sensibiléért
  • Premio Nazionale Letterario Pisa a Denti e spiéért (1994)
  • Döntős a Premio Viareggio, 1996 az I due gemelliért
  • Premio Viareggio, 1998 a La neve e la colpáért
  • Premio Elsa Morante, 2003
  • Premio Città di Gaeta, 2003
  • Premio Frontino Montefeltro, 2003
  • Premio Rhegium Julii, 2003
  • Premio Mondello, 2003 a L'orologio di Monacóért
  • Premio Montà d’Alba, 2016 a Racconti triestiniért

Filmjei

[szerkesztés]
Rendezőként
  • Momento due, RAI (1977)
  • Calderón, Pier Paolo Pasolini forgatókönyvére (1981)
  • Dietro il buio, Sine Sole Cinema (2011)
Rövidfilmek
  • A haldokló gallus (1988)
  • Stamira (1990)
  • Egy nap telefon nélkül, SIP (1993)
  • Tudatfolyam – Rasszizmus 1993 (1993)

Magyarul megjelent művei

[szerkesztés]
  • A fehér közök törvénye; ford., utószó Magyarósi Gizella; Európa, Bp., 1993
  • Fogról fogra; ford. Magyarósi Gizella; Európa, Bp., 1997
  • A hetedik palotában; ford. Dorogi Katalin; Európa, Bp., 2001
  • Conversazioni sulla drammaturgia. Szeged, 4 settembre–2 dicembre 1999 / Beszélgetések a színdarabírásról. Szeged, 1999 szeptember 4–december 2.; ford. Mariarosaria Sciglitano; Gold Press, Szeged, 2002
  • Giorgio Pressburger–Nicola Pressburger: Nyolcadik kerületi történetek; ford. Dorogi Katalin, Magyarósi Gizella, V. Pánczél Éva; Múlt és Jövő, Bp., 2002
  • Giorgio Pressburger–Nicola Pressburgerː A zöld elefánt; ford. Dorogi Katalin; Múlt és Jövő, Bp., 2003
  • A müncheni óra; ford. Barna Imre; Európa, Bp., 2005
  • Trieszti történetek; ford. Lukácsi Margit; Noran Libro, Bp., 2018

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • FIPRESCI-díj a Festival Internazionale del Cinema di San Sebastiánon (1982)
  • Golden Globe-díj legjobb rendezés a Calderón című filmért (1982)
  • Confindustria-verseny külföldi sajtó különdíja A haldokló gallus című filmért (1990)
  • A zsűri „Pier Paolo Pasolini-különdíj”a a Flusso di coscienza című filmért (1993)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2002) a magyar-olasz kulturális kapcsolatok elmélyítéséért és folyamatos ápolásáért
  • Az Olasz Köztársaság becsületrendjének parancsnoki fokozata (2002)
  • Ausztria köztársasági elnökének nagy arany érdemrendje (2002)
  • Arany Alabárd-díj (2010)
  • Ezüstszalag életmű-különdíj (2017)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b BnF-források (francia nyelven)
  3. a b Elhunyt Giorgio Pressburger magyar származású olasz író
  4. Elhunyt G. Pressburger, Közép-Európa zsidó lelke (olaszul). [2017. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 6.)

Források

[szerkesztés]