Gertrúd magyar királyné
| Meráni Gertrúd | |
.jpg) | |
| Magyarország királynéja | |
| Uralkodási ideje | |
| 1205(?) – 1213 | |
| Elődje | Aragóniai Konstancia |
| Utódja | Courtenay Jolán |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Andechs-ház |
| Született | 1185. szeptember 24. Andechs |
| Elhunyt |
Pilis hegység |
| Nyughelye | Magyarország |
| Édesapja | Bertold, IV. merániai herceg |
| Édesanyja | Rochlitzi Ágnes |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | II. András |
| Gyermekei | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Meráni Gertrúd témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Meráni Gertrúd (vagy Merániai Gertrudis, németül: Gertrud von Andechs-Meran; Andechs, 1185. szeptember 24. – Pilis hegység, 1213. szeptember 28., vagy szeptember 8.) az Andechs-házból származó meráni hercegnő, IV. Bertold és Rochlitzi Ágnes hatodik gyermeke, II. András magyar királlyal kötött házassága révén a középkori Magyarország királynéja.
Élete
[szerkesztés]Gertrúd 1185. szeptember 24-én született a bajorországi Andechsben, a kor egyik legbefolyásosabb bajor nemesi családjába, az Andechs-házba. Testvéreinek egyike a híres szépség, Merániai Ágnes volt (e tekintetben Gertrúd sem maradt el tőle), aki II. Fülöp Ágost francia király feleségeként vonult be a történelembe.[3] Másik nővére a később szentté avatott Sziléziai Hedvig.[4] Legifjabb öccse, Berthold, kalocsai érsek lett.[5] Két másik testvére, Eckbert bambergi püspök és Henrik isztriai gróf 1208-ban Magyarországra jött, miután meggyanúsították őket, hogy közük volt Fülöp német király meggyilkolásához.[5] II. András és Gertrúd 1203 előtt házasodtak össze. Hamarosan kiderült, hogy Gertrúd többre vágyik, mint hogy udvarát igazgassa és öt gyermekének nevelésével foglalatoskodjon.
A merénylet jelenkori legvalószínűbb magyarázata a magányos merénylő volt, valamilyen ismeretlen személyes indítékkal.[6] A merénylettel később vádolt személyek ugyanis a merénylet utáni években komoly pozíciókat töltöttek be, ami a kor jogértelmezésében elképzelhetetlen, hiszen a királyi személyek elleni merénylet, felbujtás, vagy bűnsegédség ugyanolyan szigorú megítélés alá esett, és főbenjáró bűn volt. [7]
Korábban azt feltételezték, hogy a király előnyben részesítette a királyné rokonságát a magyarokkal szemben, amiért a főnemesek egy csoportja (Péter csanádi ispán, Kacsics nembeli Simon és Bánk veje, Simon) összeesküvést szőtt ellene. A merényletet e szerint a bizonyítatlan teória szerint a főurak II. András halicsi hadjáratának idején hajtották végre: a Pilisben rendezett királyi vadászaton az első adandó alkalommal megölték Gertrúdot.[8] II. András szeretett feleségét halála helyszínének közelében, a pilisi cisztercita kolostorban, díszes szarkofágban temette el.[8] A török hódoltság alatt elpusztult kolostor romjai a mai Pilisszentkereszt területén vannak, a gótikus síremlék maradványai a Magyar Nemzeti Galériában láthatók. A szentkereszti erdőben végzett ásatásokat vezető Gerevich László régészprofesszor szerint a síremléket a híres francia építész, Villard de Honnecourt készítette.
A merénylet történetét Katona József Bánk bánja és Erkel azonos című operája, valamint Passuth László a Hétszer vágott mező című regénye dolgozta fel. E művek tolmácsolásában András inkább a külpolitikával foglalkozott, mint az ország dolgaival, így Gertrúd, az idegennek számító királyné ült a trónon. A magyar nemesség Andrást tekintette urának, így nem meglepő, hogy nem nézték jó szemmel, hogy a királyné kénye-kedvére saját népének adományozza az ország legszebb vidékeit, legszorgalmasabb jobbágyait, legjobb erődítményeit. Mivel a király messze volt és Gertrúd amúgy sem szívelte a magyar főurak jelenlétét, a nemesség magára maradt. Az irodalmi művekben foglaltakkal ellentétben a merániak nem zsarnokoskodtak az ország lakosságán, a parasztok nem szenvedtek el olyan kizsákmányolást, és nem nélkülöztek annyira, mint például a 16. vagy 19. században.
II. András és Gertrúd gyermekei:[8]
- Mária (1203–1221), II. Iván Aszen bolgár cár felesége lett
- Béla (1206–1270), 1235-től IV. Béla néven magyar király
- Erzsébet (1207–1231), IV. Lajos türingiai tartománygróf felesége, 1235-től Szent Erzsébet
- Kálmán (1208–1241), Szlavónia hercege
- András (1210/12 – 1234), Halics királya.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. augusztus 30.)
- ↑ Kindred Britain
- ↑ Fülöp Ágost, A Pallas nagy lexikona. Budapest: Arcanum (1998). ISBN 963-85923-2-X. Hozzáférés ideje: 2009. május 17.
- ↑ Magyar katolikus lexikon. (Hozzáférés: 2009. május 17.)
- ↑ a b Kristó, Gyula. Magyarország története 895–1301. Budapest: Osiris Kiadó (2006). ISBN 963 389 506 5, 201. oldal
- ↑ Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!
- ↑ Körmendi Tamás: A Gertrúd királyné elleni merénylet a külhoni elbeszélő forrásokban. In: Történelmi Szemle 51 (2009) 155–193.
- ↑ a b c Gertrud von Andechs (német nyelven). genealogie-mittelalter.de. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 17.)
További információk
[szerkesztés]- Grandpierre K. Endre. Királygyilkosságok. Magyarok Titkos Története, 120–124. o. (1991). ISBN 963-7707-00-x
- Bence Erika: A Bánk bán és a Mic bán-monda kérdése
- Majorossy Judit (szerk.): Egy történelmi gyilkosság margójára. Merániai Gertrúd emlékezete, 1213–2013. Konferencia tanulmánykötet. (Ferenczy Múzeum kiadványai, A. sorozat: Könyvek – Monográfiák, 2.)
