Gerevich Emil (1912–1951)
| Gerevich Emil | |
 | |
| Született | 1912. február 10. Budapest |
| Elhunyt | 1951. április 3. (39 évesen) Miskolc |
| Gyermekei | Gerevich Ádám Gerevich Éva Gerevich Ferenc |
| Foglalkozása | banktisztviselő |
| Kitüntetései | Nemzetvédelmi Kereszt |
| Sírhelye | Mindszenti temető (14. parcella, 8. sor, 2. sír) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gerevich Emil (Budapest, 1912. február 10. – Miskolc, 1951. április 3.) banktisztviselő, vívó. Gerevich Aladár többszörös olimpiai bajnok kardvívó öccse.
Életútja
[szerkesztés]
Tibor (kötéssel a szemén)
Szülei – Gerevich Aladár vívómester és Herczog Irén Ilona (Budapest, 1888. szeptember 2. –?) – 1907. szeptember 17-én kötöttek házasságot. A házasságból három fiú született: Aladár (1910), Emil (1912) és Tibor (1914). Az évek során a pár kapcsolata megromlott és a férj egyedül maradt a három gyerekkel.
Édesapja vívótermében már korán megismerkedett a vívással, sikeres vidéki kard- és tőrvívó volt.[1] 1933-ban a Gerevich-iskola csapata megnyeri a Nyíregyházán megrendezett vívóversenyt, a csapat tagja volt a 21 éves Gerevich Emil. Az év végén megrendezett visszavágón ő nyerte az egyéni kardvívást (6 győzelem). Egy másik versenyen, az 1939. február 19-én megrendezett Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc vívóversenyen szintén győzött a kitűnő tempóérzékkel és küzdőképességgel rendelkező miskolci vívó.
Több országos versenyen ért el dobogós helyezést: megnyerte a pénzintézetek országos vidéki egyéni kardvívó versenyét (1939), második lett a Magyar Pénzintézeti Sport Liga országos kard egyéni versenyén (1940),[2][* 1] megnyerte a Bank Liga országos kardvívó versenyét (1943),[3] hármas holtversenyben második lett a Bank Liga országos kardversenyén (1944). 1945-ben megnyerte a háború után rendezett első miskolci kardversenyt.[4] 1946-ban megnyeri az országos bankvívó bajnokság kard egyéni versenyszámát (28 induló).[5] 1942-ben kitüntették a Nemzetvédelmi Kereszttel.[6]
Részt vett a vívósport szervezésében is, 1945-ben tagja lett a Magyar Vívószövetség északi kerületi vezetőségének.[7] Közreműködött a miskolci Toldi SE megalakításában, az egyesületnek három szakosztálya volt: vívás, vadászat, síelés.[8]
A Borsod-Miskolci Hitelbank tisztviselője volt.
Családja
[szerkesztés]1944. április 23-án kötött házasságot Szabados Gizellával (1922. november 23. – Miskolc, 2003).[9] A házaspárnak három gyermeke született: Ádám (1945), Éva (1947) és Ferenc (1949). Gerevich Ádám tragikus hirtelenséggel, balesetben hunyt el 1948-ban. Öt éves barátjával találtak egy fel nem robbant második világháborús gránátot, játszottak vele és a robbanás során mindketten meghaltak. Ádámot a nagyapja sírjában temették el.
Gerevich Éva Miskolcon született 1947. december 10-én. A családi hagyományokat folytatva maga is vívott – 1965: megyei junior női tőr egyéni (4. hely);[10] 1966: női tőr egyéni (3. hely)[11] a DVTK színeiben.[12] 1971-ben szerzett magyar-orosz szakos tanári diplomát a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán (ma Eszterházy Károly Katolikus Egyetem). Szakdolgozatát Ady Endre verscímeinek szókincséről írta.[13]
Gerevich Emil Miskolcon hunyt el 1951. április 3-án, édesapja és fia mellé temették a Mindszenti temetőben.
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ A döntőben csupán egy ponttal veszített L'Auné Zoltánnal szemben.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Dr. Zöld Ferenc: A Gerevich-dinasztia. Krónika, 1977, 12. szám: „Az ifjabb Aladár a szó szoros értelmében a vívóteremben született két fivérével, Emillel és Tiborral együtt. Mindhárman „rögtön” vívtak. Mindannyian kiemelkedő amatőr versenyzők voltak. Emil megrekedt Miskolcon...”
- ↑ Magyar Élet, 1939. június 6.; Magyar Élet, 1940. március 12.
- ↑ Magyar Jövő, 1943. március 2.
- ↑ Miskolci Hírlap, 1945. október 26.
- ↑ Felvidéki Népszava, 1946. március 27.
- ↑ Magyar Jövő, 1942. március 29.
- ↑ Szabad Magyarország, 1945. június 27.
- ↑ Miskolci Hírlap, 1945. november 15.
- ↑ Magyar Élet, 1944. április 29.
- ↑ Diósgyőri Munkás, 1965. január 26.
- ↑ Észak-Magyarország, 1966. január 18.
- ↑ Aladár úr, a miskolci párbajkirály
- ↑ Gerevich, Éva (1971) Ady Endre verscímeinek szókincse. Szakdolgozat
