Ugrás a tartalomhoz

Gerely Jolán

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gerely Jolán
Élete
Született1882. február 12.
Budapest
Elhunyt1945. július 28. (63 évesen)
Keszthely
Nemzetiségmagyar
Pályafutása
Fontosabb művei• A művelt leány
• Add nekem a szívedet
• Hivatás vagy robot – a dolgozó leány
• Majd ha asszony leszek...

Gerely Józsa Jolán, eredeti 1892-ig használt vezetéknevén Geiduschek Jozefa Jolánta,[1] névváltozat: Gerey (Budapest, 1882. február 12.[2]Keszthely, 1945. július 28.)[3] magyar polgári iskolai tanárnő, katolikus vallási írónő, aki elsősorban a Horthy-korszakban írt nőnevelési könyveiről ismert. Testvére Gerely József áldozópap.

Élete

[szerkesztés]

Geiduschek József könyvkötő és Wodjaner Lujza leányaként született, 1882. február 26-án keresztelték. Tanítói, majd 1904-ben polgári iskolai számtan–mértan tanári oklevelet szerzett a budapesti angolkisasszonyoknál. 1903 és 1910 között tanítóként működött a budapesti elemi, 19111924 között a polgári iskolákban. Nyugdíjasként a budapesti szociánus nővérek házában élt. Szak- és napilapokba főként tanügyi cikkeket írt. Az 1910/1920-as években főként idegen nyelvekből fordított szépirodalmi témájú könyveket. 1930 és 1944 között írta meg katolikus szellemű leányregényeit és a leányifjúságnak szánt pedagógiai–önnevelési témájú műveit. Ebben a témakörökben az egyik legnépszerűbb – és a korabeli katolikus leánynevelés szakemberei által elismert és ösztönzött – hazai írónőként tartották számon. Külföldi lelkiségi művek fordítójaként is ismert.

Művei

[szerkesztés]
  • Kis képes biblia. I–II. o., Budapest, 1898 → elektronikus elérhetőség: [1]
  • Vezérkönyv a bibliák tanításához, Budapest, 1899
  • Kis képes biblia. III–VI. o., Budapest, 1900
  • Szertartástan, Budapest, 1902
  • Szertartástan középiskolák számára, Budapest, 1902
  • Szertartástan polgári iskolák számára, Budapest, 1902
  • Biblia polgári iskolák számára, Budapest, 1903
  • Budapesti biblia I–II. o., Budapest, 1909
  • G.k. biblia I-II. o., Budapest, 1915
  • Mártika, a kis kereszthordozó, Rákospalota, 1930
  • A mai leányok útja, Budapest, 1932
  • Egy élet egy lélekért, Budapest, 1933 → elektronikus elérhetőség: [2]
  • A művelt leány, Budapest, 1933
  • Add nekem a szívedet, Budapest, 1934
  • Hivatás vagy robot. A dolgozó leány, Budapest, 1934
  • Ki vagyok?, Budapest, 1936
  • Gyermekeink boldogságáról van szó!, Rákospalota, 1937
  • Ha tudnád..., Budapest, 1938
  • Szűz Mária nyomában, Budapest, 1939
  • Életünk a szentmise tükrében, Rákospalota, 1941
  • Majd ha asszony leszek... [levélregény], Budapest, 1943
  • A Szűzanya hív téged, Rákospalota, 1944
  • Egy magyar nagyasszony. Szentkereszty Janka bárónő élete

Fordítások

[szerkesztés]
  • D. L. Coloma: A vértanú királynő, Budapest, 1909
  • D. L. Coloma: Boy, Budapest, 1911
  • Elinor Glyn: Ő tudja miért I–II., Budapest, 1917
  • François Coppée: Henriette szerelme, Budapest, 1918
  • Sven Hedin: Csampó láma zarándokútja, Budapest, 1922
  • Sven Hedin: Csampó láma a nomádok földjén, Budapest, 1923
  • Selma Lagerlöf: A számkivetett, Budapest, 1922
  • Selma Lagerlöf: Jeruzsálem I–II., Budapest, 1927
  • Egy „kis lélek” a „kis ösvényen”. Filippetto Mária élete 1912–1927, Rákospalota, 1934
  • L. Scupoli: Lelki harc, Rákospalota, 1934
  • E. M. Valori: Szűz Mária és a szíve, Rákospalota, 1935
  • Beaudenom: Elmélkedések az evangéliumról I–III., Budapest, 1936
  • Margit anya. Szent Margitról nevezett Mária anya, a Mária Reparatrix szerzetestársaság tagja 1867-1932, Budapest, 1938
  • A. Beltrami: A bocsánatos bűn, Rákospalota, 1939
  • J. Schrijvers: Önátadás, Rákospalota, 1940
  • S. Kasbauer: Isten vésője alatt. Janssen Arnold, a steyli missziós művek alapítója, Kőszeg, 1941

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 69179/1892. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1892. év 3. oldal 43. sor.
  2. Pest-terézvárosi r.k. plébánia, 1882. évi keresztelések, 206. folyószám.
  3. Keszthelyi állami halotti anyakönyv 262/1945.

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]