George Ripley
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| George Ripley | |
.jpg) | |
| Született | 1415[1][2][3][4][5] Anglia |
| Elhunyt | 1490 (74-75 évesen)[6][2][3][7][4] Boston |
| Állampolgársága | brit |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz George Ripley témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
George Ripley (1415 k. – 1490) Ágoston-rendi szerzetes, egyike a legfontosabb angol alkimistáknak.
Életútja
[szerkesztés]Valószínűleg a Yorkshire-ben fekvő bridlingtoni Szent Ágoston perjelség kanonoka volt. Franciaországban és Olaszországban tanult és egy ideig Rómában élt, ahol a pápától 1477-ben kamarási címet kapott. VIII. Ince pápa oldozta fel kanonoki kötelezettségei alól, hogy behatóbb tanulmányokat végezhessen. 1478-ban a transzmutáció titkának állítólagos ismeretében visszatért Angliába. 100 ezer fonttal támogatta a máltai lovagokat a törökök elleni harcukban, ezért azt feltételezték róla, hogy birtokában volt a bölcsek kövének. Munkáját az apát és a többi kanonok nem nézte jó szemmel, ezért elhagyta rendjét és belépett a bostoni karmelitákhoz, ahol 1490-ben meghalt.[8]
Cantilena című művében allegorikusan írja le a színek játékát, melyet olyan asszony bőrének elszíneződéséhez hasonlít, akinek a királyt kell megszülnie. A rothadás (putrefactio) művelete után azt mondja: „Igen sokszínűnek látszott az asszony bőre/ feketének és zöldnek és hamuszürkének,/ és a páva farkához hasonlónak/ vérvörösnek is, mint a vér, ha kiömlik az erekből”.
Művei
[szerkesztés]A Zedler lexikon (1742/XXXI.) 15 művét sorolja fel. A legismertebbek:
- Compound of Alchymie… divided into 12 gates. London, 1591
- Opuscula chemica. Frankfurt, 1614
- Chimische Schriften. Erfurt, 1624, Nürnberg, 1717
- Opera Omnia. Kassel, 1649
- Medulla Alchymiae. (1476) London, 1692
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. március 29.)
- ↑ a b Early Modern Letters Online (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b LIBRIS. Svéd Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b opac.vatlib.it (angol, olasz és japán nyelven)
- ↑ NUKAT
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Czech National Authority Database
- ↑ George Ripley. (Hozzáférés: 2012. június 13.)(angolul)
