Georg Friedrich Grotefend
| Georg Friedrich Grotefend | |
 | |
| Született | 1775. június 9 Hannoversch Münden |
| Elhunyt | (78 évesen) Hannover, 1853. december 15 |
| Állampolgársága | Hannoveri Királyság |
| Nemzetisége | német  |
| Gyermekei | Karl Ludwig Grotefend |
| Foglalkozása | Líceum igazgató |
| Iskolái |
|
| Sírhelye | Gartenfriedhof (153)[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Georg Friedrich Grotefend témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Georg Friedrich Grotefend (Hannoversch Münden, 1775. június 9. – Hannover, 1853. december 15.) német gimnáziumi protektor, igazgató, a hannoveri líceum igazgatója, az ékírás megfejtője.
Életpályája
[szerkesztés]Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte. Ezt követően Ilfeldben pedagógiát, majd Göttingeni Egyetemen filológiát tanult. 1797-ben segédtanár a göttingeni gimnáziumban, 1803-ban a Frankfurt am Mainben a gimnázium protektora, majd igazgatója. 1817-ben tudományos egyesületet alapít a német nyelv tanulmányozására. 1821-ben a hannoveri líceum igazgatója. 1849-ben nyugdíjazzák.
A perszepoliszi ékírás megfejtése
[szerkesztés]27 éves korában fogadásból vállalkozott az ékírás megfejtésére. A perszepoliszi feliratok különbözőek voltak. Egyes táblákon három oszlopban sorakoztak a feliratok. A görög történetírók alapján ismert volt a régi perzsák, és a perszepoliszi uralkodók története, valamint az a tény, hogy Kürosz i. e. 540 körül megsemmisítő csapást mért a babilóniakra. Feltételezte, hogy a feliratok egyikét a hódítók nyelvén írták. További feltevés volt, hogy a központi középső oszlopot, mint a legfontosabbat óperzsa nyelven írták. Feltüntek visszatérő, különálló jelcsoportok, melyek a „király”-t jelenthetik. Segítségére volt ebben Carsten Niebuhr 1778-as könyve, amelyben közölte a perszepoliszi feliratok másolatait, valamint 1800-ban megjelenő tanulmánya, ahol kifejtette a „király” és „királyok királya” jelentésű jelcsoportok értelmezését. Nem sokkal később már odáig jutott, hogy Niebuhr másolatainak egyes hibáit is kiszűrte, így Dareiosz és Xerxész nevében az r és h jelek különbözőségét.
Elmélete a következő volt:
„X - király, Z fia,
Y - király, X - király fia ...”
Tehát egy nemzedék felsorolása, ahol Z nem volt király. Ezek szerint a felsorolás így néz ki: nagyapa, apa, és fia. Az apa, és fia király volt, a nagyapa nem. A megbízhatónak tartott görög forrásokban próbált meg a feltételeknek megfelelő királyokat találni (figyelembe véve, az eltérő kezdőbetüket, a jelek számát stb). A két lehetőségből Kambüszész kiesett, mert neki az unokája is Kambüszész volt, és a feliraton nem volt ismétlődő név.[2] Így a királyok Dareiosz és Xerxész. A Zend-Avesztából (a perzsák szent könyveiből) tudta, hogy a Hüsztaszpész név perzsa nyelven Gostasp, Gustasp, Kistasp vagy Vistasp nevekkel azonos. Az ékírás kibetűzése megkezdődött. Ezek után a javítások, tökéletesítések következtek. Grotefend 29 jel megfejtését tette közzé, ezzel úgy hitte, a teljes óperzsa jellistát megfejtette. Ebből azonban alig tíz bizonyult időtállóan helyesnek. Rengeteg kritikusa akadt, sokan egyáltalán nem hitték el, hogy sikerült elolvasni a feliratokat, mások pedig a hibáira mutattak rá, és ezért utasították el. Grotefend a hátralévő életében semmilyen hivatalos elismerést nem kapott az ékírás megfejtésének megindításáért.
A két elsőként elolvasott név:
| jel | javasolt olvasat | mai olvasat | jel | javasolt olvasat | mai olvasat | |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 𐎭 | D | da | 𐎧 | KH | xa | |
| 𐎠 | A | a | 𐏁 | S | ša | |
| 𐎼 | R | ra | 𐎹 | H | ya | |
| 𐎹 | H | ya | 𐎠 | A | a | |
| 𐎺 | E | va | 𐎼 | R | ra | |
| 𐎢 | U | u | 𐏁 | S | ša | |
| 𐏁 | S | ša | 𐎠 | A | a |
A megfejtés további menete az ismert betűk behelyettesítése volt további ismert jelentésű szavakba, a „király” jelentésű jelcsoport hét karakteréből ötnek már volt hangértéke (KH.S.A.H.?.?.H), a maradék kettőt az avesztai khseio alapján I és O hangértékként határozta meg (ezeknek mai olvasata: θa és i, a király olvasata tehát xa-ša-a-ya-θa-i-ya).
Több, mint harminc év elmúltával a francia Émile Burnouf, és a norvég Christian Lassennek jelent meg értekezése 1836-ban, ami lényeges felfedezést jelentett.
Publikációi
[szerkesztés]- Praevia de cuneatis quas vocant inscriptionibus Persepolitanis legendis et explicandis relatio (Előzetes jelentés a perszepoliszi úgynevezett ékírásos feliratok olvasásáról és értelmezéséről), Göttingen, 1802.
- Arnold Hermann Ludwig Heeren: Ideen über die Politik, den Verkehr und den Handel der vornehmsten Völker der Alten Welt (Gondolatok az Óvilág legjelesebb népeinek politikájáról, érintkezéséről, kereskedelméről), 2. kiadásban mellékletként: Grotefend: Über die Erklärung der Keilschriften und besonders der Inschriften von Persepolis (Az ékírás és különösen a perszepoliszi feliratok megfejtéséről)
Források
[szerkesztés]- C. W Ceram: A régészet regénye (Gondolat, 1965)
- Klíma, Josef. Mezopotámia. Gondolat Budapest (1983). ISBN 963 281 048 1
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. november 11.)
- ↑ https://index.hu/tudomany/tortenelem/2013/08/08/az_ekiras_rejtelye/
