Ugrás a tartalomhoz

Ganymedes

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Ganümédész (Trósz fia) (görög mitológiai alak).
Ganymedes
A Juno űrszonda 2021-es felvétele
A Juno űrszonda 2021-es felvétele
Felfedezése
FelfedezőG. Galilei
S. Marius
Felfedezés ideje1610. január 7.[1]
NévadóGanümédész
Alternatív névJupiter III
Ganümédész (gör. átírással)
Pályaadatok
Periapszis1 069 200 km
(0,007147 CSE)
Apoapszis1 071 600 km
(0,007163 CSE)
Fél nagytengely1 070 400 km
Pálya kerülete6 725 500 km
(0,045 CSE)
Pálya excentricitása0,0011
Orbitális periódus7,154 nap
Keringési periódus7,15455296 nap
(0,019588 év)
Min. pályamenti sebesség10,868 km/s
Átl. pályamenti sebesség10,880 km/s
Max. pályamenti sebesség10,892 km/s
Inklináció2,21° (az ekliptikához)
0,20° a Jupiter egyenlítőjéhez)
Központi égitestJupiter
Fizikai tulajdonságok
Átlagos átmérő5262 km
(0,413 Föld)
Felszín területe87 millió km²
(0,171 Föld)
Térfogat7,6·1010 km³
(0,0704 Föld)
Tömeg1,4819·1023 kg
(0,025 Föld)
Átlagos sűrűség1,942 g/cm³
Felszíni gravitáció1,428 m/s² (0,146 g)
Szökési sebesség2,741 km/s
Forgási periódusszinkron
Tengelyferdeség0°
Albedó0.43±0.02
Felszíni hőmérséklet90/160 K
Látszólagos fényesség4,61
Atmoszféra
Légköri nyomás0,2–1,2 µPa
A Wikimédia Commons tartalmaz Ganymedes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Ganymedes (korábban Jupiter III) a Jupiter holdja, a legnagyobb hold és a kilencedik legnagyobb égitest a Naprendszerben. Ha nem a Jupiter, hanem a Nap körül keringene, mérete alapján akár bolygóként is besorolható lenne, mivel a Mars háromnegyedét teszi ki, és nagyobb (bár könnyebb is) a Merkúrnál. Ez az egyetlen hold a Holdon kívül, amely ideális viszonyok között akár szabad szemmel is látható. A Jupitertől kifelé a hetedik ismert holdja a bolygónak, a legkorábban felfedezett ún. Galilei-holdak között a harmadik, innen ered a korábbi jelölése.

A felfedezőnek Galileo Galileit tartják, aki 1610. január 7-én[2] dokumentálta létezését, bár feltételezhető, hogy az elsőséget szintén magáénak valló Simon Marius vele egyidőben, függetlenül fedezte fel. A hold nevét is Marius javasolta, Ganümédész trójai királyfi után, akit a monda szerint Zeusz elrabolt és az Olümposzra vitt, hogy az istenek pohárnoka legyen.[3] Galilei határozottan ellenezte az elnevezést, és munkáiban következetesen római számokkal hivatkozott a holdakra, ez a gyakorlat pedig hosszú ideig befolyásolta a névhasználatot. A hold mai nevét a 20. század közepétől használják rendszeresen.

A Pioneer 10 után több más űrszonda is vizsgálta a Ganymedest.[4] A Voyager–1 és Voyager–2 küldetések pontosabb információkkal szolgáltak a méretéről, míg a Galileo fedezte fel a felszín alatti óceán és a mágneses mező létét, amely interakcióban van a Jupiterével. A Jupitert és holdjait vizsgáló soron következő misszió az Európai Űrügynökség Jupiter Icy Moons Explorer (JUICE) szondájának felbocsátása lesz, várhatóan 2022-ben. A tervek szerint az Europa, a Ganymedes és a Callisto holdaknál végzett közelrepülés után a JUICE a Ganymedes körül fog pályára állni.[5]

A Ganymedes önálló mágneses mezejének létéért, amely a Naprendszer holdjai között ritka, feltételezhetően a magban található folyékony vas áramlása felelős.[6] A Galileo űrszonda vizsgálatai előtt úgy gondolták, hogy a Ganymedes és a Callisto kőzetmagból és az ezt körülvevő vastag jégrétegből áll. A hold felszíne két részre osztható: az egyik kráterekkel borított öregebb felszín, a másik egyenetlen, fiatalabb felszín. Ezek valószínűsíthetően tektonikus eredetűek.[7] Az Europához hasonlóan a Ganymedes légköre is tartalmazhat nyomokban oxigént és ózont,[8] ez azonban még nem bizonyítja az élet jelenlétét. Az itt talált nagyszámú kráter alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a Ganymedes ugyanolyan idős lehet, mint a Hold, azaz 3-3,5 milliárd éves. A holdi kráterekkel ellentétben a Ganymedes kráterei szinte teljesen laposak. Ezt valószínűleg az okozza, hogy a felszíni jégréteg elég vékony.

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Ganymede (moon) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ NASA: Jupiter's Moons. (Hozzáférés: 2024. március 13.)
  2. ↑ Galilei, Galileo: Sidereus Nuncius. University of Oklahoma History of Science, 1610. március 1. [2005. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 13.)
  3. ↑ Satellites of Jupiter. The Galileo Project. (Hozzáférés: 2007. november 24.)
  4. ↑ Pioneer 11. Solar System Exploration. [2011. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 6.)
  5. ↑ Amos, Jonathan. „Esa selects 1bn-euro Juice probe to Jupiter”, BBC News, 2012. május 2. (Hozzáférés: 2012. május 2.) 
  6. ↑ Kivelson, M.G. (2002. december 15.). „The Permanent and Inductive Magnetic Moments of Ganymede”. Icarus 157 (2), 507–522. o. DOI:10.1006/icar.2002.6834. 
  7. ↑ Showman, A.P. (1999. október 1.). „The Galilean Satellites”. Science 286 (5437), 77–84. o. [2011. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1126/science.286.5437.77. PMID 10506564. (Hozzáférés: 2020. június 16.) 
  8. ↑ Hall, D.T. (1998. december 15.). „The Far-Ultraviolet Oxygen Airglow of Europa and Ganymede”. The Astrophysical Journal 499 (1), 475–481. o. DOI:10.1086/305604. 

Források

[szerkesztés]
Commons:Category:Ganymede (moon)
A Wikimédia Commons tartalmaz Ganymedes témájú médiaállományokat.
Ez a csillagászati vagy űrkutatási tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ganymedes&oldid=27441665”