Gamma Crucis
| Gamma Crucis | |
 | |
| A γ Crucis a Dél Keresztje csillagképben | |
| Más jelölések | Gacrux, CD-56 4504, GJ 470, HD 108903, HIP 61084, HR 4763, LTT 4752, SAO 240019 |
| Megfigyelési adatok | |
| Csillagkép | Dél Keresztje csillagkép |
| Epocha | J2000.0 |
| Rektaszcenzió | 12h 31m 09,95961s[1] |
| Deklináció | –57º 06' 47,5684" |
| Távolság | 88,6 fé |
| Látszólagos fényesség | 1,64[2] |
| Abszolút fényesség | –0,56 |
| Színkép típusa | M3.5 III. |
| Pályaadatok | |
| Évi parallaxis | 36,83 milliívmásodperc |
| Radiális sebesség | +20,6 km/s |
| Sajátmozgás | |
| rektaszcenzióban | +28,23 mas/év |
| deklinációban | –265,08 mas/év |
| Fizikai adatok | |
| Sugár | 84 R☉ |
| Tömeg | 1,3 M☉ |
| Hőmérséklet | |
| Felszín | 3626 K |
| Luminozitás | 1500 L☉ |
A Gamma Crucis (γ Cru, γ Crucis, Gacrux) a legközelebbi vörös óriás csillag.[3] A Dél Keresztje csillagképben helyezkedik el, ezért Magyarországról nem látható. A Hipparcos csillagászati műhold parallaxis-mérései alapján a távolsága 88,6 fényév.[1]
Leírása
[szerkesztés]| Periódus (nap) |
Magnitúdó |
|---|---|
| 12,1 | 0,016 |
| 15,1 | 0,027 |
| 16,5 | 0,016 |
| 54,8 | 0,026 |
| 82,7 | 0,015 |
| 104,9 | 0,016 |
A Gacrux M3.5 III.[4] színképosztályba tartozik. A fősorozat fejlődési vonaláról levált és vörös óriás lett belőle.[3]
Tömege 30%-kal nagyobb a Napénál,[5] de átmérője annak 84-szerese.[3] A Nap fényességének 1500-szorosával sugároz.[6] Felszíni hőmérséklete 3626 K,[7] színe vöröses-narancs.
Félig-szabályos változócsillag, fényváltozásának több periódusa van (lásd a táblázatban).[4]
Légköre gazdag báriumban, ami rendszerint arra utal, hogy van egy kísérője, ahonnan anyagot szív magához. Az ilyen kísérő idővel általában fehér törpévé válik.[8] Kísérőjét még nem sikerült kimutatni. Van egy +6,4 magnitúdós csillag 2 ívpercre tőle, 128° irányban, amit binokulárral is látni lehet, ez azonban csak optikai kísérő,[6] ami a Földtől 400 fényév távolságra van.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nincs önálló neve, a Gacrux a Gamma Crucis név összevonásából ered.
A portugálul beszélők „Rubídea” néven ismerik (=rubin-szerű), ami a színére vonatkozik.
Kínai neve 十字架 (Shí Zì Jià), aminek jelentése „kereszt” (ebbe tartozik az Alfa Crucis és a Béta Crucis is).[9] A γ Crucis önálló kínai neve 十字架一 (Shí Zì Jià yī („a kereszt első csillaga”).[10]
Megfigyelése
[szerkesztés]Ismert volt az ókori görögök és rómaiak számára. Abban az időszakban a Föld precessziója következtében 40° északi szélességen is látható volt. Klaudiosz Ptolemaiosz ókori görög csillagász a Centaurus csillagképhez sorolta.[11]
Érdekességek
[szerkesztés]A Gamma Crucis megtalálható Ausztrália, Új-Zéland és Pápua Új-Guinea zászlójában, öt más csillag mellett, amik a Dél Keresztjét szimbolizálják. Brazília zászlajában 26 más csillag mellett található, itt Bahia államot jelképezi.[12]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b van Leeuwen, F. (2007), "Validation of the new Hipparcos reduction", Astronomy and Astrophysics 474 (2): 653–664, DOI 10.1051/0004-6361:20078357
- ↑ [1]
- ↑ a b c Ireland, M. J.; Tuthill, P. G. & Bedding, T. R. et al. (2004), "Multiwavelength diameters of nearby Miras and semiregular variables", Monthly Notices of the Royal Astronomical Society 350 (1): 365–374, DOI 10.1111/j.1365-2966.2004.07651.x
- ↑ a b c Tabur, V.; Bedding, T. R. & Kiss, L. L. et al. (2009), "Long-term photometry and periods for 261 nearby pulsating M giants", Monthly Notices of the Royal Astronomical Society 400 (4): 1945–1961, DOI 10.1111/j.1365-2966.2009.15588.x
- ↑ Murdoch, Kaylene; Clark, M. & Hearnshaw, J. B. (1992), "The radial-velocity variability of Gamma Crucis", Monthly Notices of the Royal Astronomical Society 254: 27–29
- ↑ a b Kaler, James B., GACRUX (Gamma Crucis), University of Illinois, <http://stars.astro.illinois.edu/sow/gacrux.html>. Hozzáférés ideje: 2012-03-03
- ↑ Cohen, Martin; Witteborn, Fred C. & Carbon, Duane F. et al. (1996), "Spectral Irradiance Calibration in the Infrared. VII.New Composite Spectra, Comparison with Model Atmospheres, and Far-Infrared Extrapolations", Astronomical Journal 112: 2274, DOI 10.1086/118180
- ↑ Gomez, A. E.; Luri, X. & Grenier, S. et al. (1997), "Absolute magnitudes and kinematics of barium stars", Astronomy and Astrophysics 319: 881–885
- ↑ (kínaiul) 中國星座神話, written by 陳久金. Published by 台灣書房出版有限公司, 2005, ISBN 978-986-7332-25-7.
- ↑ (kínaiul) 香港太空館 - 研究資源 - 亮星中英對照表 Archiválva 2011. január 30-i dátummal a Wayback Machine-ben, Hong Kong Space Museum. Accessed on line November 23, 2010.
- ↑ Richard Hinckley Allen, "Star Names: Their Lore and Meaning", Dover Press, 1963.
- ↑ Astronomy of the Brazilian Flag. Flags Of The World website. [2009. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 11.)
Források
[szerkesztés]- Fred Schaaf: Brightest Stars - Discovering the Universe Through the Sky's Most Brilliant Stars, 2008, ISBN 978-0-471-70410-2, p. 261. Appendix F
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Gamma Crucis című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Gacrux/Gamma Crucis 2. SolStation. (Hozzáférés: 2008. szeptember 10.)
- (1999) „Sixth Catalogue of Fundamental Stars (FK6). Part I. Basic fundamental stars with direct solutions” (35), Kiadó: Astronomisches Rechen-Institut Heidelberg.
- (1999. March) „The Wilson-Bappu effect of the MgII K line - dependence on stellar temperature, activity and metallicity”. Astronomy and Astrophysics 343, 222–228. o.
