Hipparcos
| HIPPARCOS | |
 | |
| Űrügynökség | ESA |
| Gyártó |
|
| Típus | asztrometriai |
| Küldetés | |
| Indítás dátuma | 1989. augusztus 8. |
| Indítás helye | Guyana Űrközpont |
| Hordozórakéta | Ariane–4 |
| Élettartam | 4 év |
| Tömeg |
|
| Pályaelemek | |
| Pálya | geostacionárius pálya |
| Pályamagasság | 500 / 36 000 km |
| COSPAR azonosító | 1989-062B |
| SCN | 20169 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Hipparcos (High Precision Parallax Collecting Satellite) az ESA asztrometriai küldetése volt a csillagok parallaxisának, helyzetének és sajátmozgásának mérésére. A projektet Hipparkhosz ókori görög csillagász tiszteletére nevezték el. A küldetés ötlete 1967-ben jelent meg, az ESA a küldetést 1980-ban fogadta el.
A műholdat egy Ariane–4 hordozórakétával indították 1989. augusztus 8-án. Eredetileg geostacionárius pályára kellett volna állítani, de a gyorsítórakéta meghibásodott és a hold elnyúlt ellipszis pályán maradt, melynek magassága 500 / 36 000 km volt. A nehézségek ellenére minden tudományos célt sikerült teljesíteni, a kommunikációt 1993. augusztus 15-én fejezték be.
A programot két részre osztották: a Hipparcos kísérlet, melynek célja 118 ezer csillag öt asztrometriai paraméterének mérése 2-4 milliarcsec pontossággal és a Tycho kísérlet, melynek célja további 400 ezer csillag asztrometriai és fotometriai tulajdonságainak mérése valamivel kisebb pontossággal.
A végső Hipparcos-katalógus (118 ezer csillag 1 milliarcsec szintű asztrometriával) és Tycho katalógus (több mint egy millió csillag 20-30 milliarcsec asztrometriával és kétszínű fotometriával) összeállítását 1996 augusztusában fejezték be. A katalógusokat az ESA 1997 júniusában publikálta.[1]
Hipparcos és Tycho adatokat használtak a Millennium Star Atlas létrehozásához, amely az égbolt teljes atlasza egy millió csillaggal 11 magnitúdó látszólagos fényességig és még 10 ezer más objektummal.
Felvetődött, hogy a Hipparcos az égbolt bizonyos részein 1 milliarcsec hibával mért volna. A Plejádok Hipparcos által megmért távolsága 10%-kal kisebb volt, mint a más módszerekkel kiszámított távolság. 2004 elejéig a kérdést nem sikerült megoldani.[2]
Források
[szerkesztés]Magyar oldalak
[szerkesztés]- SH Atlasz: Űrtan – Asztrometria a világűrből (181. old)
Külföldi oldalak
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Élet és Tudomány, 2014. 4. szám – Egymilliárd csillag nyomában. Interjú Szabados Lászlóval.
- ↑ The Hipparcos Space Astrometry Mission. (Hozzáférés: 2008. június 13.)
