Ugrás a tartalomhoz

Góth Sándor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Góth Sándor
SzületettGutfreund Sándor
1869. október 19.[1][2]
Pest[3]
Elhunyt1946. szeptember 7. (76 évesen)[1][2]
Budapest[4]
Állampolgárságamagyar
HázastársaKertész Ella
Foglalkozása
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Zene- és Színművészeti Akadémia (–1891)
SírhelyeFarkasréti temető (6-1-5)
A Wikimédia Commons tartalmaz Góth Sándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Góth Sándor, született Gutfreund[5] (Pest, 1869. október 19.[6] – Budapest, 1946. szeptember 7.)[7] magyar színész, rendező és műfordító, egyetemi tanár, színházigazgató.

Góth Sándor és Kertész Ella sírja a Farkasréti temetőben (6. körönd-1-5. sírbolt). Ligeti Miklós alkotása

Életpályája

[szerkesztés]

Gutfreund Manó és Wachsmann Rozália (1838–1929)[8] gyermekeként született. A Színművészeti Akadémián Nagy Imre tanította, amelyet 1887–91 között végzett el. 1890–91-ben Debrecenben lépett fel. 1891–92-ben Aradon, 1892–1894 között Temesváron, 1894–1896 között Kolozsváron szerepelt. 1896-ban a Vígszínház alapító tagja volt, amelynek – megszakításokkal – 1946-ig tagja volt. 1910–1914 között, valamint 1932–33-ban a Pesti Magyar Színház színművésze volt. 1911-ben Faludi Miklós Hunnia Filmgyárának munkatársa lett. 1921–22-ben a Renaissance Színház igazgatója és színésze volt. 1931–1939 között a Színművészeti Akadémia tanára volt. 1933–34-ben a Budapesti Operettszínház színész-rendezője volt. 1935–1937 között a Nemzeti Színházban játszott. 1941-től nem szerződtették zsidó származása miatt. 1945–46-ban a Belvárosi Színház rendezője volt.

A Blaha Lujza emlékalbum igazi „selfmademan”-ként jellemzi, aki a saját erejéből és ernyedetlen szorgalmával emelkedett a színművészet csúcspontjára. A tragikus szerepektől a karakterszerepekig mindent el tudott játszani. Öntudatos volt minden alakítása, színpadi figurái egy-egy tanulmány eredményei voltak, amelyek eredetinek, újnak és meglepőnek hatottak. Német, francia, angol, olasz és orosz nyelven beszélt.[9]

Sírja a Farkasréti temetőben található.

1904. március 15-én Budapesten, a Belvárosban házasságot között Kertész Ella (1879–1936) színésznővel, Kertész Bernát és Langsfeld Emma lányával. Az egyik tanú Faludi Gábor volt.[10] Később Tas Irént vette feleségül.

Színházi munkái

[szerkesztés]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szerzőként: 5; műfordítóként: 34; színészként: 4; rendezőként: 12.

Szerzőként

[szerkesztés]
  • A háromszög (1915)
  • Vengerkák (1917)
  • Ferike mint vendég (1931)
  • Vihar a Balatonon (1931)
  • Ének a búzamezőkről (1935)

Műfordítóként

[szerkesztés]
  • Labiche: Nászúton (1898)
  • Hennequin: Családi örömök (1898-1899)
  • Hennequin: Utazás a válás körül (1898)
  • Busnach-Debrit: A feleségem nem sikeres (1900)
  • Bernard: A tolmács (1902)
  • Gavault-Berr: Dupont (1903)
  • Poe: Az igazgató úr (1903)
  • Ordonneau-Kéroul: A kocavadász (1904)
  • Monnier-Larcher: Emil (1905)
  • Bernstein: Baccarat (1906, 1910, 1915, 1918, 1924)
  • Kéroul-Barré: Az aranygyapjú (1906)
  • Soulié: A kacagó menyecske (1906)
  • Bernard-Godfernaux: Gróf Hamlet (1906)
  • Bernstein: A tolvaj (1907, 1939)
  • Gavault-Charvay: Josette kisasszony, a feleségem (1907)
  • Bernstein: Sámson (1908)
  • Lev Tolsztoj: Anna Karenina (1910)
  • Hennequin-Veber: Nincs-e elvámolnivalója? (1910)
  • Kistemaeckers: A kém (1912)
  • Stobitzer: Jönnek a németek (1914)
  • Hennequin-Weber: Éljen a király (1918)
  • Georges Feydeau: Kutya van a kertben (1931)
  • Fauchois: Szegény Mavrier (1933)

Színészként

[szerkesztés]
  • Bourdet: Rab lélek....Montcel
  • Szomory Dezső: Takáts Alice....Takáts Zuárd
  • Deval: Francia szobalány....Stanley
  • Molnár Ferenc: A császár....Fremient

Rendezőként

[szerkesztés]
  • Molnár Ferenc: A doktor úr (1902)
  • Hennequin-Bihaud: A korbács (1903)
  • Molnár Ferenc: Józsi (1904)
  • Bernstein: Baccarat (1906)
  • Shaw: Az ördög cimborája (1906)
  • Rákosi Viktor: Rákóczi fia (1906)
  • Bernstein: A tolvaj (1907)
  • Herczeg Ferenc: Déryné ifjasszony (1907)
  • Molnár Ferenc: Játék a kastélyban (1945)
  • Scribe: Egy pohár víz (1945)
  • Szomory Dezső: Takáts Alice (1946)
  • Fauchois: Vigyázat, mázolva! (1946)

Egyéb színházi szerepei

[szerkesztés]
  • Molnár Ferenc: Olympia....Plata Ettingen herceg
  • Mikszáth-Harsányi: A Noszty fiú esete Tóth Marival....Kopereczky
  • Bernstein: Baccarat....De Chacéroy Robert
  • Hauptmann: A takácsok....Jäger
  • Bródy Sándor: A tanítónő....A káplán
  • Scribe: Egy pohár víz....Bolinbroke
  • Shaw: Az orvos dilemmája....Bloomfield Bennington
  • Bernstein: Muzsika....Pap
  • Barta Lajos: Szerelem....Komoróczy
  • Molnár Ferenc: Játék a kastélyban....Turai
  • Feydeau: A férj vadászni jár....Moricet
  • Bernstein: A tolvaj....Richard
  • Wilde: Salome....Jochanan
  • Luigi Pirandello: Hat szerep keres egy szerzőt....Igazgató–rendező
  • Molnár Ferenc: Egy, kettő, három....Norrison

Filmjei

[szerkesztés]
Góth Sándor (balra) Ladomerszky Margittal és Mály Gerővel a Cifra nyomorúság című filmben (1938)

Művei

[szerkesztés]

Librettókat is írt Hubay Jenő operáihoz: Az álarc[11] (Rudolf Lotharral) és Anna Karenina (Gábor Andorral).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05354.htm, Góth Sándor, 2017. október 9.
  2. ↑ a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Freebase-adatdump
  4. ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
  5. ↑ Farkasréti temető. [2011. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 31.)
  6. ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 1170/1869. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
  7. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 1975/1946. folyószáma alatt.
  8. ↑ Gutfreund Manóné Wachsmann Rozália halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 60/1929. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
  9. ↑ Színházi Élet – 1923/43. szám, 44. old.
  10. ↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest V. ker. polgári akv. 100/1904. folyószám alatt.
  11. ↑ Szövegkönyve

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Góth_Sándor&oldid=26759729”