Ugrás a tartalomhoz

Pásztor Árpád

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pásztor Árpád
Pásztor Árpád fényképe és aláírása (1915)
Pásztor Árpád fényképe és aláírása (1915)
SzületettPikler Árpád
1877. április 12.
Ungvár
Elhunyt1940. október 26. (63 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaFreund Mária
(h. 1912–1940)
GyermekeiPásztor Enikő
Pásztor Lilla
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[1]
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Pásztor Árpád témában.
A Wikimédia Commons tartalmaz Pásztor Árpád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pásztor Árpád, született Pikler[2] Árpád (Ungvár, 1877. április 12. – Budapest, 1940. október 26.[3]) magyar író, újságíró, riporter, műfordító.

A Magyarország, a Budapesti Napló és az Az Est munkatársa volt. Riportjaiban a világ számos országából tudósította a lapokat.

Élete

[szerkesztés]

Pikler Lipót és Singer Jozefa gyermekeként született zsidó családban. Nevét 1912-ben magyarosította Pásztorra.[4] A Szentkirályi utca 22-ben lakott a magyar riportirodalom egyik megteremtője. Pályája elején szocialista volt, ő írta az első magyar verset Leninről 1917-ben, ám 1920-ban a Tanácsköztársaságot bíráló regényt írt. Több verskötete, regénye és – tengeren túli útjairól beszámoló – útleírása jelent meg. Számos színművet és operettszöveget írt és fordított. 1944-ben származása miatt indexre került. A regénybeli nagy Pásztort Molnár Ferenc róla mintázta. Atletizált és kiváló futó volt. Csergő Hugó említi, hogy Pikler és Neumann (Molnár) együtt longamétáztak[5] a Fa téren (ma: Boráros János / Boráros tér)

„A Muzi” című regényében örökítette meg gyermekkori élményeit.

Magánélete

[szerkesztés]

Házastársa dr. Freund Mária (1888–1951)[6] volt, akivel 1912. május 16-án Budapesten, a Józsefvárosban kötött házasságot.[7] 1919 májusában kikeresztelkedtek a református hitre. Gyermekeik: Pásztor Enikő (1916–1984), férjezett Sárdy Károlyné[8] és Pásztor Lilla (1920–1945).

Könyvei

[szerkesztés]
  • Jézus; Singer-Wolfner, Budapest, 1899
  • Niobe. Énekes játék egy amerikai bohózat után; zene Stoll Károly, szöveg Pásztor Árpád; Lampel, Budapest, 1902 (Fővárosi színházak műsora)
  • Versek. 1899-1902; Lampel, Budapest, 1902
  • ifj. Ábrányi Emilː A ködkirály. Fantasztikus opera; szöveg Pásztor Árpád; Operaház, Budapest, 1903
  • Új versek. 1903-1907; A Nap, Budapest, 1907
  • Tengeren, tengeren túl; Grill, Budapest, 1909 (Magyar írók arany könyvtára)
  • Nagy Endre–Pásztor Árpád–Tábori Kornélː Humor a politikában. Karcolat; Korvin, Budapest, 191? (Vidám könyvtár)
  • Pásztor Árpád–Szomaházy István–Tábori Kornél: Pesti krónika; A Nap Ny., Budapest, 1910 (Vidám könyvtár)
  • Pásztor Árpád–Szomaházy István–Tábori Kornél: Turfhumor. 47 víg eset; Nap Ny., Budapest, 1911 (Vidám könyvtár)
  • Budapesttől a Föld körül Budapestig; Nyugat, Bp., 1911
  • Bródy Miksa–Pásztor Árpád–Szomaházy István: Lipótváros. Kis történet; A Nap, Budapest, 1913 (Vidám könyvtár)
  • Savitri vagy A hitvesi hűség diadala. Költemény 1 felvonásban; Rózsavölgyi, Budapest, 1913
  • A lányom. Vígjáték; Rózsavölgyi, Budapest, 1913
  • Pásztor Árpád–Szini Gyula–Szomaházy István: Ravasz alakok. Humoros apróság; Nap, Budapest, 1914 (Vidám könyvtár)
  • Pásztor Árpád–Szini Gyula–Szomaházy István: Szerelem, házasság. Víg apróság; Nap, Budapest, 1914 (Vidám könyvtár)
  • Vengerkák. Regény; Dick, Budapest, 1915
  • Találkozásom Poe A. Edgarral. Költemények, tanulmányok; Dick, Budapest, 1916
  • Regényalakok; Dick, Budapest, 1916
  • Góth Sándor–Pásztor Árpád: Vengerkák. Színmű; Dick, Budapest, 1917
  • Őszi szántás; Dick, Budapest, 1918
  • Princesz. Történet egy babagyárból; Athenaeum, Budapest, 1919
  • Kelemenék. Kis regény 1919-ből; Athenaeum, Budapest, 1920
  • Pintér Mari Amerikába megy. Kisregény; s.n., New York, 1921
  • New York. Regény; Dick, Budapest, 1922
  • A színésznő férje. Regény; Dick, Budapest, 1923
  • Magnetic. Színjáték; Marton, Budapest, 1924 (Marton Sándor színpadi kiadóvállalat könyvtára)
  • Amerika Kanadától Panamáig; Világirodalom, Budapest, 1924 (A hat világrész. Utazások és fölfedezések)
  • Walt Whitman (Budapest, 1922)
  • Tolsztoj tragédiája (Budapest, 1925)[9]
  • Gina és Rozamunda (Vajda János életregénye, Budapest, 1927)
  • A Muzi (regény, 1930). MEK; teljes szöveg
  • Végzetes kör (regény, Budapest, 1931).

„Ti azt hiszitek, hogy a Múzeumkert egy vasráccsal körülkerített kert, amelynek határa délről a Múzeum-körút, északról az Esterházy-utca [ma: Pollack Mihály tér], kelet felől a Múzeum-utca és nyugatnak a Főherceg Sándor-utca [ma: Bródy Sándor utca], – de mi, akik nem 1930-ban, hanem 1887 körül voltunk tízévesek, nagyon jól tudjuk, hogy a Múzeumkert nem egy vasráccsal körülkerített kert, hanem az egész világ, amelynek határa mindenfelől a végtelenség.”

– A Muzi

Pásztor Árpád Molnár Ferenc regényének, A Pál utcai fiúknak egyik ihletője volt. A Muzi c. könyv szintén ifjúsági regény (alcíme: „A múzeumkerti fiúk”).

Műfordításai

[szerkesztés]
Edgar Allan Poe művei
Walt Whitman művei
  • A városi hullaház
  • Egy asszony vár rám
  • Egy elbukott európai forradalmárhoz
  • Győzelmi dal a legyőzötteknek
  • Hallottalak: ünnepi, édes hangja az orgonának
  • Ti betörők a törvény előtt
  • Ős ösztönök

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
  2. ↑ Halotti akv-i bejegyzésében Pichler.
  3. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 708/1940. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  4. ↑ A Belügyminisztérium 1912. évi 59194. sz rendelete.
  5. ↑ Ütőfával labdát röptető csapatjáték.
  6. ↑ Pásztor Árpádné Freund Mária halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 190/1951. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  7. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 598/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  8. ↑ Pásztor Enikő házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 199/1940. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. november 22.)
  9. ↑ Pásztor, Árpád. Tolsztoj tragédiája. Budapest: Athaeneum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, 199. o.. ISBN 978-963-417-152-2 

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Fájl:Wikisource-logo-hu.svg
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Pásztor Árpád témában.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pásztor_Árpád&oldid=27617069”