Pásztor Árpád
Pásztor Árpád | |
Pásztor Árpád fényképe és aláírása (1915) | |
Született | Pikler Árpád 1877. április 12. Ungvár |
Elhunyt | 1940. október 26. (63 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Freund Mária (h. 1912–1940) |
Gyermekei | Pásztor Enikő Pásztor Lilla |
Foglalkozása | |
Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[1] |
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Pásztor Árpád témában. | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pásztor Árpád témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pásztor Árpád, született Pikler[2] Árpád (Ungvár, 1877. április 12. – Budapest, 1940. október 26.[3]) magyar író, újságíró, riporter, műfordító.
A Magyarország, a Budapesti Napló és az Az Est munkatársa volt. Riportjaiban a világ számos országából tudósította a lapokat.
Élete
[szerkesztés]Pikler Lipót és Singer Jozefa gyermekeként született zsidó családban. Nevét 1912-ben magyarosította Pásztorra.[4] A Szentkirályi utca 22-ben lakott a magyar riportirodalom egyik megteremtője. Pályája elején szocialista volt, ő írta az első magyar verset Leninről 1917-ben, ám 1920-ban a Tanácsköztársaságot bíráló regényt írt. Több verskötete, regénye és – tengeren túli útjairól beszámoló – útleírása jelent meg. Számos színművet és operettszöveget írt és fordított. 1944-ben származása miatt indexre került. A regénybeli nagy Pásztort Molnár Ferenc róla mintázta. Atletizált és kiváló futó volt. Csergő Hugó említi, hogy Pikler és Neumann (Molnár) együtt longamétáztak[5] a Fa téren (ma: Boráros János / Boráros tér)
„A Muzi” című regényében örökítette meg gyermekkori élményeit.
Magánélete
[szerkesztés]Házastársa dr. Freund Mária (1888–1951)[6] volt, akivel 1912. május 16-án Budapesten, a Józsefvárosban kötött házasságot.[7] 1919 májusában kikeresztelkedtek a református hitre. Gyermekeik: Pásztor Enikő (1916–1984), férjezett Sárdy Károlyné[8] és Pásztor Lilla (1920–1945).
Könyvei
[szerkesztés]- Jézus; Singer-Wolfner, Budapest, 1899
- Niobe. Énekes játék egy amerikai bohózat után; zene Stoll Károly, szöveg Pásztor Árpád; Lampel, Budapest, 1902 (Fővárosi színházak műsora)
- Versek. 1899-1902; Lampel, Budapest, 1902
- ifj. Ábrányi Emilː A ködkirály. Fantasztikus opera; szöveg Pásztor Árpád; Operaház, Budapest, 1903
- Új versek. 1903-1907; A Nap, Budapest, 1907
- Tengeren, tengeren túl; Grill, Budapest, 1909 (Magyar írók arany könyvtára)
- Nagy Endre–Pásztor Árpád–Tábori Kornélː Humor a politikában. Karcolat; Korvin, Budapest, 191? (Vidám könyvtár)
- Pásztor Árpád–Szomaházy István–Tábori Kornél: Pesti krónika; A Nap Ny., Budapest, 1910 (Vidám könyvtár)
- Pásztor Árpád–Szomaházy István–Tábori Kornél: Turfhumor. 47 víg eset; Nap Ny., Budapest, 1911 (Vidám könyvtár)
- Budapesttől a Föld körül Budapestig; Nyugat, Bp., 1911
- Bródy Miksa–Pásztor Árpád–Szomaházy István: Lipótváros. Kis történet; A Nap, Budapest, 1913 (Vidám könyvtár)
- Savitri vagy A hitvesi hűség diadala. Költemény 1 felvonásban; Rózsavölgyi, Budapest, 1913
- A lányom. Vígjáték; Rózsavölgyi, Budapest, 1913
- Pásztor Árpád–Szini Gyula–Szomaházy István: Ravasz alakok. Humoros apróság; Nap, Budapest, 1914 (Vidám könyvtár)
- Pásztor Árpád–Szini Gyula–Szomaházy István: Szerelem, házasság. Víg apróság; Nap, Budapest, 1914 (Vidám könyvtár)
- Vengerkák. Regény; Dick, Budapest, 1915
- Találkozásom Poe A. Edgarral. Költemények, tanulmányok; Dick, Budapest, 1916
- Regényalakok; Dick, Budapest, 1916
- Góth Sándor–Pásztor Árpád: Vengerkák. Színmű; Dick, Budapest, 1917
- Őszi szántás; Dick, Budapest, 1918
- Princesz. Történet egy babagyárból; Athenaeum, Budapest, 1919
- Kelemenék. Kis regény 1919-ből; Athenaeum, Budapest, 1920
- Pintér Mari Amerikába megy. Kisregény; s.n., New York, 1921
- New York. Regény; Dick, Budapest, 1922
- A színésznő férje. Regény; Dick, Budapest, 1923
- Magnetic. Színjáték; Marton, Budapest, 1924 (Marton Sándor színpadi kiadóvállalat könyvtára)
- Amerika Kanadától Panamáig; Világirodalom, Budapest, 1924 (A hat világrész. Utazások és fölfedezések)
- Walt Whitman (Budapest, 1922)
- Tolsztoj tragédiája (Budapest, 1925)[9]
- Gina és Rozamunda (Vajda János életregénye, Budapest, 1927)
- A Muzi (regény, 1930). MEK; teljes szöveg
- Végzetes kör (regény, Budapest, 1931).
„Ti azt hiszitek, hogy a Múzeumkert egy vasráccsal körülkerített kert, amelynek határa délről a Múzeum-körút, északról az Esterházy-utca [ma: Pollack Mihály tér], kelet felől a Múzeum-utca és nyugatnak a Főherceg Sándor-utca [ma: Bródy Sándor utca], – de mi, akik nem 1930-ban, hanem 1887 körül voltunk tízévesek, nagyon jól tudjuk, hogy a Múzeumkert nem egy vasráccsal körülkerített kert, hanem az egész világ, amelynek határa mindenfelől a végtelenség.”
– A Muzi
- Pásztor Árpád Molnár Ferenc regényének, A Pál utcai fiúknak egyik ihletője volt. A Muzi c. könyv szintén ifjúsági regény (alcíme: „A múzeumkerti fiúk”).
Műfordításai
[szerkesztés]
|
|
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ Halotti akv-i bejegyzésében Pichler.
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 708/1940. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ A Belügyminisztérium 1912. évi 59194. sz rendelete.
- ↑ Ütőfával labdát röptető csapatjáték.
- ↑ Pásztor Árpádné Freund Mária halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 190/1951. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 598/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Pásztor Enikő házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 199/1940. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. november 22.)
- ↑ Pásztor, Árpád. Tolsztoj tragédiája. Budapest: Athaeneum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, 199. o.. ISBN 978-963-417-152-2
Források
[szerkesztés]- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter, Budapest, Magyar zsidó lexikon, 1929
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
További információk
[szerkesztés]- (1928) Összefoglaló könyvszemle / Pásztor Árpád. Irodalomtörténet 17. évfolyam (7–8. szám), 311–320. o.
- Gulyás Pál (1941). Elhunytak (Nekrológ). Irodalomtörténet 30. évfolyam (1. szám), 34–35. o.