Ugrás a tartalomhoz

Gánóc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Gánovce szócikkből átirányítva)
Gánóc (Gánovce)
Gánóc zászlaja
Gánóc zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
Rangközség
Első írásos említés1317
PolgármesterAlžbeta Čekovská
Irányítószám058 01
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámPP
Népesség
Teljes népesség1404 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség159 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság642 m
Terület7,84 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 01′ 55″, k. h. 20° 19′ 25″49.031944°N 20.323611°EKoordináták: é. sz. 49° 01′ 55″, k. h. 20° 19′ 25″49.031944°N 20.323611°E
Gánóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gánóc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gánóc (szlovákul Gánovce, németül Gansdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában. 650 m magasan fekvő gyógyfürdőhely gipszes, szénsavas gyógyforrással. Filefalva tartozik hozzá.

Fekvése

[szerkesztés]

Poprádtól 4 km-re délkeletre, a Poprád és a Hernád között fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevét első birtokosáról, Gaanról kapta.

Története

[szerkesztés]

Területe már az őskorban lakott volt, a neandervölgyi ember maradványait találták itt meg.

Gánócot valószínűleg már a 13. században alapították, mert kora gótikus temploma is ekkor épült. Első birtokosai között feltűnik egy bizonyos „Bazilius Gaana” fia, aki után valószínűleg a település a nevét kapta. A mai falu a 14. század elején keletkezett, 1317-ben „villa Ganau” alakban említik először. A falu lakói évszázadok óta mezőgazdaságból éltek. 1473-ban „Ganfalu”, 1521-ben „Ganovecz” alakban említi oklevél. Gyógyvízű forrását már 1549-ben ismerték és fürödtek a vizében. 1787-ben 28 háza és 155 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GÁNOTZ. Felső, és Alsó Gánotz, Johansdorf, Ganovetz. Két részre osztott tót faluk, Szepes Vármegyében, birtokosai Márjásy, Okolitsányi, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszenek Lőtsétől három fertály mértföldnyire, egy völgyben, Svabótz, Lutsivna, és Poprád között, savanyú vizétől, és meszes fördőjéről írt Krantz. Határjai jó termékenységűek, réttyek, legelőjök jó, fájok is szükségekre elég lévén, második Osztálybéli.[2]

1828-ban 18 házában 136 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ganócz, (Gansdorf), tót falu, Szepes vmegyében, Filiczhez közel: 87 kath., 89 evang. lak. Kath. paroch. templom. Savanyuviz, mellynek alkotó része: szénsavany-szesz, mészföld, kevés vas, keserűsó; használ a csipős nedvességtől származott bajokban. F. u. Okolicsányi, Vitalis. Ut. p. Lőcse.[3]

Forrása csak azután fejlődött igazi gyógyfürdővé, hogy 1852-ben Korponay Ágoston korszerű fürdőteleppé építtette. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.

1924-ben a szomszédos Filefalvát csatolták hozzá.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 232, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2011-ben 1249 lakosából 965 szlovák és 160 cigány.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Mihály arkangyal temploma a 13. század második felében kora gótikus stílusban épült, szentélyében 14. századi freskók vannak. 1776-ig önálló plébánia volt, akkor azonban a templom leégett és újjá kellett építeni. Oltárai és szószéke 17. századiak. Madonna szobra 1510 körül készült, a szepesi faszobrászat remeke. Ugyancsak a faszobrászat remeke az 1480 körül készült gánóci Szent Szaniszló retabulum (oltárfelépítmény).
  • A faluban egy 19. századi klasszicista kúria is van.
  • Fürdője már 1549-ben működött, de az ósdi telepet 1852-ben birtokosa, Korponay Ágoston leromboltatta és korszerű pavilonokat építtetett. 1880-ban mélyfúrás után a telepet bővítették. Termálvize 24 °C-os.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Lásd még

[szerkesztés]