Biskek
Biskek (Бишкек) | |||
Biskek látképe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Kirgizisztán | ||
Megye | Csüj megye | ||
Alapítás éve | 1878 | ||
Akim | Aziz Szurakmatov | ||
Irányítószám | 720000–720085 | ||
Körzethívószám | 312 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1 145 044 fő (2023)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tengerszint feletti magasság | 800 m | ||
Terület | 169.6 km² | ||
Időzóna | UTC+6 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 42° 52′, k. h. 74° 34′42.866667°N 74.566667°EKoordináták: é. sz. 42° 52′, k. h. 74° 34′42.866667°N 74.566667°E | |||
Biskek weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Biskek témájú médiaállományokat. |
Biskek (Бишкек, بىشكهك) Kirgizisztán fővárosa. Lakossága mintegy 900 000 fő (2005-ös adat). Biskek a széles sugárutak és márványborítású középületek városa, ahol nagy számban találhatók a régi, szovjet stílusú lakóházak, belső udvarokkal, a külvárosokban pedig kisebb családi házak épültek. A város négyzethálós utcaszerkezetű, az utakat számtalan hatalmas fa szegélyezi, ezek öntözésére, pedig minden út mellett kis méretű öntöző árkokat alakítottak ki. A város, árnyat adó fákkal és hatalmas tereivel, Közép-Ázsia legzöldebb városának számít. Biskek mellékvágánnyal kapcsolódik rá a Turkesztán–Szibéria-vasútvonalra.
A város neve
[szerkesztés]A települést 1878-ban alapították a Kokandi Kánság – Pispek nevű – erődítményének a helyén. 1925-ben Mihail Frunze (1885–1925) bolsevik katonai parancsnok, a város szülötte után, a halálát követő megemlékezésen a neve Frunzegrad – majd ezt, 1926 áprilisában a hatalom újra megváltoztatta, ezúttal Frunze lett. Mivel a kirgiz nyelvben nem ejtették az F hangot és a szóeleji mássalhangzó-torlódás sem megengedett, a helyiek ezt úgy ejtették, „Purunze”. Kirgizisztán függetlenné válása után felmerült a névváltoztatás, de kiderült a Pispek szó eredettörténete ismeretlen. Ekkor döntöttek úgy, a kumisz készítésére szolgáló köpülőszerszámról a biskekről nevezik el. Hogy a háztartási eszköz nevének mi köze az erőd nevéhez, tisztázatlan, de 1991-ben a elfogadták az új elnevezést, Biskek.[2]
Földrajz
[szerkesztés]Biskek körülbelül 800 m tengerszint fölötti magasságon helyezkedik el, a 4800 métert elérő Ala-Too hegység északi lankáin, amely a Tien-san hegylánc nyugati meghosszabbítása. A közeli hegylánc lélegzetelállító szépséggel magasodik a város fölé. A várostól északra található az ország éléskamrája, az itt kezdődő sztyepp Kazahsztán területére is messze benyúlik. A területet a Csu folyó látja el vízzel.
Éghajlat
[szerkesztés]A város éghajlata nedves kontinentális, az átlagos csapadékmennyiség 440 milliméter évente. Az átlagos napi hőmérséklet januárban −3 °C, júniusban 25 °C. A nyári hónapokban erős szél- és porviharok is előfordulhatnak. A téli hónapokban előfordulhat hó, illetve gyakori a sűrű köd is.
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 19,2 | 25,3 | 30,5 | 34,7 | 35,6 | 40,9 | 42,8 | 39,5 | 36,8 | 34,1 | 27,9 | 23,3 | 42,8 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 3,2 | 4,9 | 11,2 | 18,5 | 23,6 | 29,0 | 31,7 | 30,9 | 25,5 | 17,8 | 11,0 | 5,0 | 17,8 |
Átlaghőmérséklet (°C) | −2,6 | −0,8 | 5,3 | 12,3 | 17,4 | 22,4 | 24,9 | 23,8 | 18,5 | 11,0 | 4,7 | −0,9 | 11,4 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −7,1 | −5,2 | 0,4 | 6,4 | 11,1 | 15,6 | 17,9 | 16,4 | 11,3 | 5,0 | −0,1 | −5,1 | 5,6 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | −31,9 | −34,0 | −21,8 | −12,3 | −5,5 | 2,4 | 7,4 | 5,1 | −2,8 | −11,2 | −32,2 | −29,1 | −34,0 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 26 | 34 | 55 | 67 | 61 | 34 | 21 | 13 | 19 | 45 | 42 | 35 | 452 |
Havi napsütéses órák száma | 136 | 130 | 151 | 195 | 260 | 306 | 331 | 316 | 264 | 195 | 144 | 114 | 2542 |
Forrás: World Meteorological Organization, Hong Kong Observatory |
Történelem
[szerkesztés]Eredetileg a selyemút Tien-san hegyláncon átkelő egyik elágazásának karaván pihenőhelye volt (talán a szogdok alapították), amit 1825-ben egy agyagerőddel erősített meg Muhammad Ali kokandi kán. Amikor Oroszország 1862-ben a területet magához csatolta, a cári csapatok az erődöt is bevették és lerombolták. Az oroszok katonai támaszpontot hoztak itt létre. 1877-től az akkori orosz kormányzat hatalmas termőföldek kiutalásával ösztönözte orosz földművesek betelepülését. A város 1926-ban lett az újonnan létrehozott Kirgiz SZSZK fővárosa.
A Szovjetunió széthullását követően Kirgizisztán 1991-ben nyerte el függetlenségét és a főváros ekkor kapta mai nevét, a „Biskeket”. Ma eleven, gyorsan modernizálódó város, számtalan étteremmel, kávéházzal, utcáin egyre több használt európai és japán gépkocsival és a mindenhol jelenlévő ún. marsrutká-val. A marsrutkák olyan, közepes méretű autóbuszok, amelyek iránytaxiként funkcionálnak, a kötött útvonalon bárhol megállíthatók fel- vagy leszállás végett. A kb. 15-18 személyes buszokon nem ritkán 30-an is utaznak, a viteldíj 5 szom, ami kb. 25 forintnak felel meg (2010).
A szovjet időkben számos hatalmas ipari üzem működött itt, kiemelkedő példája ezeknek a Lenin-művek, ahova a második világháború idején Sztálin az előrenyomuló német hadseregek elől kitelepítette a Moszkva-környéki nehézipari gyárakat. Ezek az üzemek mára szinte teljesen beszüntették a termelést, illetve igen korlátozott mértékben működnek tovább.
Biskekben volt az egyik nagyobb szovjet katonai pilótakiképző-központ, ahol nagyszámú magyar pilóta is tanulta a mesterséget. Vadászrepülőgépekre, szállítógépekre és katonai helikopterekre egyaránt képeztek itt ki szakembereket. Talán leghíresebb diákja az iskolának Hoszni Mubárak volt, aki néhány évtizeddel később Egyiptom elnöke lett.
Az Egyesült Államok 2002-ben jogot szerzett a város központjától 25 km-re észak-északnyugatra fekvő Manasz nemzetközi repülőtér igénybevételére, ahol légibázist alakítottak ki. Az USA légi ereje innen hajtotta végre afganisztáni és iraki bevetéseinek jelentős részét. A bázis először a Ganci Légibázis nevet kapta, majd amikor a légierő belső utasításából kiderült, hogy külföldi légibázis nem viselheti amerikai hős nevét, a bázis elnyerte ma is használatos nevét, a Manas Air Base-t (a legendás kirgiz hős után), bár a média a mai napig előszeretettel nevezi Gancinak. Ezek után Oroszország is létrehozta saját légibázisát a közeli Kant városában.
Látnivalók
[szerkesztés]Biskek Közép-Ázsia egyik legszebb és leghaladóbb városa, az ősi selyemúton helyezkedik el. Bár maga a város viszonylag fiatal, a környező területek bővelkednek olyan látványosságokban, amelyek a történelem előttről, a buddhizmus, a nesztoriánus hatás, a tekintélyes kánságok és a szovjet időszakból származnak. A város jelentős területét foglalják el a hatalmas közparkok, emlékművek, széles utak, és egyéb nyílt terek.
- Az Ala-Too hegység, a várostól 40 km-re, csodálatos hátteret nyújt a városi látnivalóknak; a hegységben található az Ala Arcsa Nemzeti Park, amely megéri a kb. egyórás utazást.
- Állami Történeti Múzeum, a város főterén található
- Állami Iparművészeti Múzeum, hagyományos kirgiz népművészet bemutatója
- Frunze Emlékház
- Nagyszámú Lenin-szobor maradt fenn a városban, a legnagyobb a Parlamenttel szemben egy zöld parkban helyezkedik el – 2003-ban helyezték át ide eredeti helyéről, a város főteréről
- Mihail Vasziljevics Frunze lovas szobra a vasútállomással szembeni téren áll
- A Fehér Ház, a kirgiz kormányzati központ egy hatalmas, hétemeletes, fehér márvány borítású épület, a Kirgiz SZSZK Kommunista Párt volt székháza
- Az Ala-Too tér a Függetlenségi emlékművel, ahol őrségváltást lehet megtekinteni.
Gazdaság
[szerkesztés]Biskek filmipari központ, jelentős kapacitással rendelkezik az ipar, a bányászat valamint az idegenforgalom területén.
Éjszakai élet
[szerkesztés]A fővárosban több nagy night club működik ezek közül kiemelkedik az Apple, a City, a Heaven, a Fire & Ice és az Emporio.
Kereskedelem
[szerkesztés]Nagyon sokféle vásárlási lehetőség adódik Biskekben. Ezek az olcsó, keleti bazár jellegű piacoktól egészen az elegáns plázákig terjednek. Közép-Ázsia legnagyobb piacának tartják a Dordoj piacot, ami hatalmas áruválasztékot kínál. Friss fűszerekért, napi konyhai alapanyagokért, vagy egyszerű látványosságként, fel kell keresni az Os bazárt. „Narodnij” néven bevásárlóközpont-hálózat is működik a fővárosban, itt hitelkártyát is elfogadnak. Biskeknek pláza jellegű áruházai is vannak: a CUM (Centralnij Unyiverszalnij Magazin), a Dordoj Plaza és a Beta Üzletek.
Testvérvárosok
[szerkesztés]- USA, Colorado Springs – (1994)
- USA, Meriden – (2005)
- Törökország, Ankara
- Törökország, İzmir
- Kazahsztán, Almati
- Kazahsztán, Asztana
- Irán, Qazvin
- Kína, Ürümcsi
- Fehéroroszország, Minszk– (2008)
Lásd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.stat.kg/ru/statistics/download/operational/769/
- ↑ Agejeva, Ruf Alekszandrovna. Географические названия мира: Топонимический словарь (orosz nyelven). Moszkva: «Русское словари» (1998). ISBN 89216-029-7