Narin tartomány
| Narin tartomány (Нарын областы Нарын область) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Kirgizisztán | ||
| Székhely | Narin | ||
| Kormányzó | Omurbek Szuvanalijev | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 269 700 fő (2005) | ||
| Népsűrűség | 6 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 45 200 km² | ||
| Legmagasabb pont | 5982 m | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 41° 30′, k. h. 75° 30′41.500000°N 75.500000°EKoordináták: é. sz. 41° 30′, k. h. 75° 30′41.500000°N 75.500000°E | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Narin tartomány témájú médiaállományokat. | |||
Narin tartomány (kirgizül: Нарын областы) Kirgizisztán legnagyobb tartománya (oblast). Fővárosa Narin. A tartomány 1939. november 21-én alakult meg Tien-San tartomány néven. 1962. december 20-án a tartományt megszüntették, de 1970. december 11-én újjáalakult. 1988. október 5-én egyesítették Iszik-köl tartománnyal, végül 1990. december 14-én nyerte el végleges területét és mai nevét.[1]
A tartomány legfontosabb útvonala a kínai határon található Torugart-hágótól fut északi irányba, az Iszik-köl partján fekvő Balikcsibe. A tartományban található még a Szong-köl hegyi tó, valamint a Tas Rabat karavánpihenő-hely.
Narin tartományban 99%-ban kirgizek élnek. Legfontosabb gazdasági tevékenységük az állattenyésztés (juh, ló, jak), főbb termékeik a gyapjú és a hús. A különböző ásványi kincsek bányászata, amely virágzott a Szovjetunió idején, gyakorlatilag abbamaradt, gazdaságtalanná vált. A tartomány napjainkban az ország legszegényebb régiója, egyszersmind a legtipikusabb kirgiz tartomány. Hegyei, hegységei csodálatosan szépek, magashegyi legelőin és a Szong-köl tó mellett hatalmas birkanyájak és ménesek legelnek a nyári hónapokban; a helyi juhászok és csikósok előszeretettel állítják itt fel jurtáikat.
Gazdaság, társadalom
[szerkesztés]- Népesség: 271,000 (2009. január 1-i felmérés) ebből 17,4% - városlakó, 82,6% - falusi lakos[2]
- Munkavállalók száma: 89,300 (2008)[3]
- Regisztrált munkanélküliek száma: 6,922 (2008)[4]
- Export: 0,9 millió US dollár (2008)[5]
- Import: 4,0 millió US dollár (2008)[5]
- Közvetlen külföldi befektetés: 1,1 millió US dollár (2008-ban)[6]
Narin körzetei
[szerkesztés]
Közigazgatásilag Narin tartományt öt körzetre osztották:[7]
| Körzet | Főváros |
|---|---|
| Ak-Talaa körzet | Baetov |
| At-Basi körzet | At-Basi |
| Dzsumgal körzet | Csaek |
| Kocskor körzet | Kocskor |
| Narin körzet | Narin |
Források
[szerkesztés]- ↑ Narin tartomány rövid leírása (oroszul). [2018. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 22.)
- ↑ Nemzeti Statisztikai Bizottság (oroszul) (kirgizül). [2011. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 22.)
- ↑ Nemzeti Statisztikai Bizottság (oroszul) (kirgizül). [2010. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 22.)
- ↑ Nemzeti Statisztikai Bizottság (oroszul) (kirgizül). [2010. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 22.)
- ↑ a b Nemzeti Statisztikai Bizottság (oroszul) (kirgizül). [2011. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 22.)
- ↑ Nemzeti Statisztikai Bizottság (oroszul) (kirgizül). [2011. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 22.)
- ↑ Kyrgyzstan - Джалал-Абадская область. [2009. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 22.)
- Laurence Mitchell, Kyrgyzstan, Bradt Travel Guides, 2008
További információk
[szerkesztés]
Kirgizisztán közigazgatása | |||
|---|---|---|---|
 | Tartományok |  | |
| Kiemelt városok | |||
.svg){kind=small}