Ugrás a tartalomhoz

Fran Folnegović

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fran Folnegović
Született1848. február 17.[1][2][3]
Zágráb
Elhunyt1903. július 18. (55 évesen)[1][2][3]
Zágráb
Állampolgárságaosztrák
Foglalkozásaíró
IskoláiClassical Gymnasium in Zagreb (–1866)
SablonWikidataSegítség

Fran Folnegović (Slanovec, 1848. február 17.Zágráb, 1903. július 18.) horvát politikus a Horvát-Szlavón Királyság Országgyűlésének a tagja volt, akit a Jogok Pártja képviseletében többször választottak meg. Folnegović a párt egyik legjelentősebb tagja lett. A Josip Frankkal való konfliktusa a párt széteséséhez vezetett. Folnegović a Független Néppárttal való együttműködést vagy egyesülést és Horvátország Ausztria-Magyarországon belüli pozíciójának megerősítését szorgalmazta.

Élete

[szerkesztés]

Ifjúkora

[szerkesztés]

Fran Folnegović a Zágráb melletti Podsljeme környéki faluban, Slanovecben született. (Ma Slanovec Zágráb Gornja Dubrava nevű városrészéhez tartozik) Zágrábban, Budapesten és Grazban tanult jogot, mielőtt 1870-ben kinevezték segédjegyzőnek, egy évvel később pedig a zágrábi bíróságra írnoknak. Rossz egészségi állapota miatt Folnegović 1875-ben ugyanabba, de kevésbé megerőltető pozícióba került a szamobori bírósághoz. Josip Juraj Strossmayer diakovári püspökkel való jó kapcsolatát kihasználva 1882-ben, Šenoa halála után August Šenoa utódja lett a Vijenac folyóirat szerkesztői székében.[4]

A Jogok Pártjában

[szerkesztés]

Folnegovićot először 1875-ben választották meg a Szábor képviselőjévé. A Jogok Pártja jelöltjeként Szeszvete körzetében indult, és támogatta őt a pártalapító Ante Starčević is. A választásokat követően Folnegović a Jogok Pártjának egyetlen képviselője volt a parlamentben.[5] 1878-ban, 1881-ben és 1884-ben a zenggi választókerületben, 1889-ben a Károlyváros melletti svarčai választókerületben, 1892-ben pedig Sziszekben választották újra.[4] 1878-ban Folnegović győzte meg a pártalapítót, hogy hét év kihagyás után térjen vissza a politikához és a Jogok Pártjának élére. Ante Starčević ugyanis 1871-ben, a Eugen Kvaternik által vezetett rakovicai felkelés kudarca után nyugdíjba vonult.[6]

A Jogok Pártjának szétesése

[szerkesztés]

Az 1880-as évek végén és az 1890-es évek elején a pártban Folnegović és Josip Frank körül frakciók alakultak ki. Néhány prominens pártfigura, mint a Jogpárt képviselőcsoportjának vezetője Juraj Rukavina Vidovgradski és a pártvezér unokaöccse David Starčević nyíltan kritizálta mind Folnegovićot, mind pedig Frankot, hogy politikai céljaik elérésére különféle kompromisszumokat kötöttek és ezzel eltérnek a független horvát állam gondolatától. Pontosabban mindkettejüket azzal vádolták, hogy számukra az Ausztria-Magyarországon belüli részleges horvát államiság is elfogadható politikai cél lenne.[7] Ez eltért Ante Starčevićnek a rakovicai felkelés előtti politikai elképzeléseitől.[4] A Jogok Pártja és a Független Néppárt esetleges egyesüléséről szóló sikertelen tárgyalások során 1894-ben a közös politikai programban Folnegović és Frank véleménye jelentősen eltért. Folnegović támogatta az egyesülés gondolatát, és politikai célként elfogadta a jugoszlávizmus egyes elemeit, míg Frank teljesen elutasította a jugoszlávizmust, és csak akkor helyeselte volna az egyesülést, ha a Jogok Pártjának vezetése uralta volna az új pártot.[8] A két frakció közötti konfliktusban gyakran Ante Trumbić, mint a Jogok Pártja dalmát tagozatának prominens tagja közvetített.[9]

1895-ben a Jogok Pártja a Központi Bizottságot nevezte ki vezető testületnek, melynek Ante Starčević volt az elnöke, de betegsége és a napi munkából való távolmaradása miatt Folnegović megválasztott alelnökként irányította a pártot. Folnegović emellett gondoskodott arról, hogy ellenfeleit, Mile Starčevićet Eugen Kumičićet és Josip Frankot kihagyják a bizottságból, vagy a bizottság alacsonyabb beosztású posztjaira nevezzék ki őket. Ugyanakkor segítette Trumbićot és Frano Supilót, akik támogatták politikai nézeteit, hogy a bizottság teljes jogú tagjai legyenek. Frank továbbra is Folnegović fő ellenfele maradt, aki a Központi Bizottságot a Jogok Pártja árulási eszközeként vádolta meg,[10][11] és a Folnegović elleni vádakhoz támogatást kapott Ante Starčevićtől is.[12]

A párton belüli széthúzás eredményeképpen létrejött a frankista frakció (frankovci) és a haza frakció (domovinaši),[13] A megosztotta a pártot Folnegović beszéde is, amelyben elhatárolta a pártot az erőszaktól, melyet zágrábi diákok I. Ferenc József 1895-ös zágrábi látogatása alkalmából követtek el. Ráadásul érintettek közül ketten Frank fiai, Vladimir és Ivo voltak.[14] Folnegović kilépett a Központi Bizottságból és a Száborból,[4] míg Frank, a Jogok Pártja őt támogató korábbi tagjaival és Ante Starčević támogatásával, megalakította a Tiszta Jogok Pártját.[15] 1897-ben a haza frakció (átkeresztelve a Horvát Jogok Pártjára) ellenzéki koalíciót kötött a Független Néppárttal,[15] és Folnegović, hogy támogassa a koalíciót visszatért a politikába.[4]

Zágrábban halt meg 1903. július 18-án,[4] és a Mirogoj temetőben helyezték örök nyugalomra.[16]

Emlékezete

[szerkesztés]

A zágrábi Peščenica – Žitnjak negyedet róla nevezték el Folnegovićevónak.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Hrvatski biografski leksikon (horvát nyelven), 1983
  2. a b Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
  3. a b Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  4. a b c d e f Gross 1998.
  5. Trutanić 2021, 183. o.
  6. Veselinović 2018, 592. o.
  7. Veselinović 2018, 593–594. o.
  8. Veselinović 2018, 596. o.
  9. Trutanić 2021, 180. o.
  10. Trutanić 2021, 195. o.
  11. Šetić 2014, 238. o.
  12. Trutanić 2021, 193. o.
  13. Trutanić 2021, 203. o.
  14. Veselinović 2018, 597. o.
  15. a b Veselinović 2018, 598. o.
  16. GGZ.

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Fran Folnegović című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]