Josip Frank
| Josip Frank | |
 | |
| Tiszta Jogok Pártja 2. elnöke | |
| Hivatali idő 1896. február 28. – 1909. | |
| Született | 1844. április 16.[1][2][3] Eszék |
| Elhunyt | 1911. december 17. (67 évesen)[1][2][3] Zágráb |
| Sírhely | Mirogoj temető |
| Párt | Jogok Pártja |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái | Bécsi Egyetem |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Josip Frank témájú médiaállományokat. | |
Josip Frank (Eszék, 1844. április 16. – Zágráb, 1911. december 17.) horvát jogász, politikus, a Tiszta Jogok Pártjának elnöke, 1887 és 1909 között országgyűlési képviselő.
Élete és pályafutása
[szerkesztés]Származása és családja
[szerkesztés]Frank 1844. április 16-án született Eszéken, Emanuel és Helena Frank horvát-zsidó családjában.[4][5] Frank testvére, Jakov adta ki a „Die Drau” című német nyelvű újságot Eszéken, szerkesztette a mérsékelt ellenzéki zágrábi „Agramer Tagblatt”ot, de írt a magyarországi „Pester Lloyd”nak és a bécsi „Neue Freie Presse”-nek is. Ennek megfelelően Jakov Franknak voltak kapcsolatai az Osztrák–Magyar Monarchia dualista köreiben. Frank soha nem titkolta, hogy testvére Jakov magyarón, azaz unionista volt.[6]
Franknak feleségétől, Olga Rojčevićtől[6] öt fia született, akik közül kettő kiemelkedő pályát futott be a politikában. A legidősebb, Vladimir (1873-1916) volt az első, aki apja nyomdokaiba lépett. Az ő nyomdokaiba lépett Ivo (1877 – 1939), aki a család utolsó politikailag aktív tagja volt, egyedüliként élte át a modern horvát történelem fordulópontját, az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlását, illetve a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság létrehozását.[7] Felesége, Olga halála után feleségül vette Teodora Martinit, akitől még két gyermeke született.[6]
Ifjúkora
[szerkesztés]Frank Eszéken érettségizett, majd az 1862-es érettségi után Bécsben kezdett jogot tanulni, ahol 1868-ban jogi doktori címet szerzett. Tanulmányai befejezése után a híres osztrák politikus, Karl Lueger ügyvédi irodájában kezdett szakmai gyakorlatot. Ezután a budapesti bíróságon dolgozott, végül 1872-ben Zágrábban nyitotta meg saját ügyvédi irodáját.[8]
Már akkor részt vett a horvát politikai életben. Nyilatkozataiban eleinte a horvát bán Rauch Levin mellé állt, és csatlakozott a Néppárt elleni támadásaikhoz, majd a magyaroknak tett engedmények és a szerbekkel való kapcsolata miatt a populista bánt, Ivan Mažuranićot támadta.[8]
Politikai pályafutása
[szerkesztés]1877-ben ő volt a zágrábi „Agramer Presse” című újság elindítója, melyet a hatóságok betiltottak, mert ellenzéki álláspontot képviselt.[9] 1878-ban megalapította a „Kroatische Post”ot. Nem sokkal később a hatóságok ezt az újságot is betiltották. A Kroatische Post utolsó fennmaradt száma 1879. április 17-én kelt.[9] A két német nyelvű újság mellett, amelyek Zágrábban jelentek meg, a „Branik” című horvát nyelvű újságot is kiadta. Pénzügyi szakemberként már 1879-ben újságcikkeiben figyelmeztetett Horvátország Magyarországtól való pénzügyi és gazdasági függésére, amely az 1868-as horvát-magyar rendezésből és annak 1873-as revíziójából következett. 1880-ban kiadta erről a „Die Quote Kroatiens” című brosúrát, amelyben bebizonyította, hogy Horvátország túlságosan leterhelt.[8] Fáradhatatlan közéleti politikai munkájával gyorsan elnyerte a választók tetszését, 1880-tól 1894-ig zágrábi városi képviselő volt, és mindig kiállt a horvát főváros előrehaladása és jobbítása mellett. Már 1884-ben képviselő lett a horvát parlamentben, először a Popovače, majd 1887-től a Vojni Križ kerületben. Szakértelmének köszönhetően az országgyűlés pénzügyi, majd költségvetési bizottságának is rendes tagja volt.[8]
A Horvát Jogpártban
[szerkesztés]1877 és 1890 között Frank a politikai életben önállóan tevékenykedett anélkül, hogy csatlakozott volna egyetlen politikai párthoz. Prominens horvát hazafiként politikai tevékenysége során közel került a jobboldalhoz, és Fran Folnegović ösztönzésére végül 1890-ben parlamenti képviselőként csatlakozott a jobboldalhoz. Jóakarata már abban az évben előtérbe került, amikor saját forrásaival segítette a jobboldali „Hrvatska” lap, majd a „Starčevićev dom” részvénytársaság pénzügyi talpra állítását. Pártpolitikai tevékenységét 1891-től Hrvatska szerkesztőjeként folytatta, amelyben saját politikai nézeteit tette közzé.[8]
Felismerve Horvátország akkori nehéz helyzetét, úgy vélte, hogy a politikai cselekvés elsődleges célja a horvát nyelvű országok egyesítése, valamint Horvátország gazdasági és pénzügyi függetlensége kell, hogy legyen, amelyet az agresszív magyar politika komolyan veszélyeztetett. Egyre közelebb került a párt vezetőjének, Ante Starčevićnek a politikai nézeteihez. Josip Frank volt a felelős a Jogok Pártjának első valódi politikai programjáért, amelyet 1894. június 6-án fogadtak el, és amely nagyrészt az ő politikai nézeteit tartalmazta. A program tartalmazta a horvátok egyesülésének és horvát államiság helyreállításának gondolatát.[8]
A Tiszta jogok Pártjában
[szerkesztés]Amikor I. Ferenc József császár és király 1895-ös zágrábi látogatása során a zágrábi egyetemisták tiltakozás jeléül elégették a magyar zászlót, és Fran Folnegović párthíveivel elítélte ezt a tettet, Josip Frank, Anto Starčević-csal, Eugen Kumičić-csal és Milo Starčević-csal kilépett a Jogpárt parlamenti frakciójából. Ezt követte a Jogok Pártja végleges szétválása, és a Starčević és Frank vezette pártáramlat a „Hrvatsko pravo” című pártlappal megalapította a Tiszta Jogok Pártját.[8]
Starčević 1896-os halála után Josip Frank, mivel már Starčević támogatását is élvezte, átvette a párt vezetését, majd megerősítette pozícióját és ezzel biztosította politikai jövőjét. Ettől kezdve, még a királyi udvarral folytatott közvetlen tárgyalásokon keresztül is folyamatosan küzdött Horvátország pénzügyi függetlenségéért. 1898-tól 1906-ig a Királyi Pénzügyi Bizottság tagja volt, majd 1898-ban keményen megvádolta Magyarországot a Horvátország és Magyarország közötti pénzügyi elszámolás méltánytalanságával. 1904-ben Frank ismét felvetette Horvátország pénzügyi függetlenségének igényét, és munkájának köszönhetően 1906-ban megszületett a Horvátország és Magyarország között általában véve a legkedvezőbb pénzügyi egyezség.[8]
Ezzel egy időben a párt 1904-ben Starčević Jogok Pártjára változtatta a nevét, és Frank vezetésével folytatta fejlődését. Josip Frank 1905-től az új irányvonal, majd a horvát-szerb koalíció jugoszlávbarát politikájának heves ellenfele lett, 1906-tól pedig a királyi udvarban és a trónörökös, Ferenc Ferdinánd körüli körökben keresett szövetségeseket a koalíció elleni harcban.[8]
Az 1906-os parlamenti választásokon a horvát-szerb koalíció erőssége ellenére a jobboldaliak 20 parlamenti helyet szereztek, és jelentős ellenzéki erővé váltak. 1908-ban Rauch Pál horvát bán támogatta a jobboldaliakat és Josip Frankot a koalíció meggyengítésére és legyőzésére irányuló erőfeszítéseikben, de ezek nem hoztak eredményt. Frank szerepet játszott a hírhedt 1909-es Friedjung-perben is,[10] ahol bebizonyosodott, hogy az osztrák történész, Heinrich Friedjung megismételte a horvát-szerb koalíció vezetői elleni árulásról szóló rágalmazó állításokat. A perrel a bán és a bíróság meg akarta törni a koalíció erejét. A koalíció végül beleegyezett a királyi udvarral való együttműködésbe, és megtartotta a hatalmat, így beteljesületlen marad Josip Frank reménye, hogy a jobboldaliak átvehetik a hatalmat Horvátországban.
Ennek ellenére a királyi udvar támogatásával az osztrák fennhatóság alatti horvát államjog védelmében, a jugoszláv és a nagyszerb eszmék elleni megalkuvást nem tűrő politikája a párton belüli válsághoz vezetett. Ezért a Mile Starčević vezette ún. „milinovci” platform 1908-ban kilépett a pártból, és megalapította Starčević jogpártját. De még ez sem befolyásolta Josip Frankot saját politikai elképzeléseinek megvalósításában. 1908-ban Josip Frank artériás szklerózisban súlyosan megbetegedett. 1909-től már nem volt befolyása a pártpolitikára.[8] 1911. december 17-én halt meg Zágrábban, ahol a mirogoji családi sírboltban temették el.
Frankovci
[szerkesztés]A „frankovci” kifejezés a horvát politikatörténetben a 19. század vége óta azokat a „pravaš”nak is nevezett horvát nacionalistákat jelenti, akik a Tiszta Jogok Pártja köré tömörültek, amelynek vezetője Josip Frank volt. Az 1890-es évek elejétől a kifejezést a Josip Frank által vezetett Jogpárt frakciójának megjelölésére használták. A kifejezés Josip Frank vezetéknevéből származik.
Művei
[szerkesztés]Könyvek, beszédek és cikkek
[szerkesztés]- Béla Lukács und die Quote Kroatiens, Agram, 1879.
- Die Quote Kroatiens. Eine Studie über das finanzielle Verhältniss zwischen Kroatien und Ungarn anlässlich der bevorstehenden Verhandlungen der Regnicolar-Deputationen, Agram, 1879.
- U obranu hrvatskih umjetnika. Odgovor na poslanicu Fr. Š. Kuhača »Anarkija u hrvatskoj književnosti i umjetnosti«, Zagreb, 1898.
- Izdaja u stranci prava. (»Mrtvilo u Banovini«), Zagreb, 1899.
- Govor dra. Josipa Franka, zastupnika naroda, držan u Hrvatskom saboru dne 3. veljače 1900. o gospodarskom i političkom stanju Hrvatske: (po stenografskom saborskom dnevniku), Prva hrvatska radnička tiskara, Zagreb, 1900.
- Potreba financijalne samostalnosti: govor dra. Josipa Franka, zastupnika naroda, izrečen u saborskoj sjednici dne 21. veljače 1900. u specijalnoj razpravi o proračunu: (po stenografskih bilježkah), Prva hrvatska radnička tiskara, Zagreb, 1900.
- Nuncij: posebni votum člana Hrvatskoga kraljevskoga odbora, narodnoga zastupnika dra. Josipa Franka, Prva hrvatska radnička tiskara, Zagreb, 1902.
- Nuntiuma: különvélemenye, Zagreb, 1902.
- Das Nuntium: Separat-Votum, Agram, 1902.
- Govori nar. zastupnika dra Josipa Franka izrečeni u zimskom zasiedanju hrvatskoga Sabora godine 1902.: po stenografskom zapisniku, Prva hrvatska radnička tiskara, Zagreb, 1902.
- Govori dr. Josipa Franka nar. zastupnika križkog kotara izrečeni za ljetnog saborskog zasjedanja god. 1903.: po stenografskom zapisniku, Prva hrvatska radnička tiskara, Zagreb, 1903.
- Za nezavisnost Hrvatske, Tiskom Prve hrvatske radničke tiskare, Zagreb, 1904. (P. o.: Hrvatsko pravo ; god. 1903., br. 2397, 2398, 2400, 2402, 2403, 2406-2409, 2415, 2420, 2421.)
- Govor dra Josipa Franka, zastupnika naroda o banovu programu i o stanovištu naše stranke prema tomu programu: izrečen u saborskoj sjednici dne 15. prosinca 1903.: (po stenografskih bilježkah), Prva hrvatska radnička tiskara, Zagreb, 1904.
- Govor dra Josipa Franka zastupnika naroda izrečen u sjednici hrvatskoga sabora dne 8. veljače 1904. kod naslova "Sabor" u specijalnoj razpravi proračuna: (po stenografskom zapisniku), Prva hrvatska radnička tiskara, Zagreb, 1904.
- Govor o produljenju financijalne nagodbe, Zagreb, 1904.
- Govor o proračunu za god. 1904., Zagreb, 1904.
- Govori zastupnika naroda dra Josipa Franka izrečeni u zimskom zasiedanju Hrvatskog sabora 1904., tiskom Prve hrvatske radničke tiskare, Zagreb, 1904.
- Izjava dra Josipa Franka zastupnika naroda ob ustrojenju parlamentarnog suda časti učinjena u saborskoj sjednici dne 11. siečnja 1904.: (po stenografskom zapisniku) ; Predlog dra Josipa Franka zastupnika naroda o izboru parlamentarne komisije časti iznešen u saborskoj sjednici dne 13. siečnja 1904.:(po stenografskih zapisnicih), Prva hrvatska radnička tiskara, Zagreb, 1904.
- Govori dra. Josipa Franka, zastupnika naroda izrečeni u zimskom zasjedanju Hrvatskog sabora 1903-1904.: (po stenografskih zapisnicih), Prva hrvatska radnička tiskara, Zagreb, 1904. (Sadrži: Govor dra. Josipa Franka zastupnika naroda o produljenju financijske nagode izrečen u sjednici hrvatskoga sabora dne 11. siečnja 1904. ; Govor dra. Josipa Franka zastupnika naroda proti prešnosti predloga dra. Pliverića izrečen u sjednici hrvatskoga sabora dne 12. siečnja 1904. ; Govor dra. Josipa Franka zastupnika naroda izrečen u sjednici hrvatskoga sabora dne 13. siečnja 1904 proti predlogu dra. Plivarića i drugovah o roku za financijalnu nagodu ; Govor dra. Josipa Franka zastupnika naroda izrečen u sjednici hrvatskoga sabora dne 21. siečnja 1904. za poboljšanje položaja pučkoga učiteljstva ; Govor dra. Josipa Franka zastupnika naroda za podupiranje dalmatinske sveučilišne mladeži u Zagrebu i Beču izrečen u sjednici hrvatskoga sabora dne 21. siečnja 1904. - Govor dra. Josipa Franka zastupnika naroda izrečen u sjednici hrvatskoga sabora dne 3. veljače 1904. o proračunu za godinu 1904. ; Govor dra. Josipa Franka zastupnika naroda izrečen u sjednici hrvatskoga sabora dne 8. veljače 1904. kod naslova "Sabor" u specijalnoj razpravi proračuna.)
- Rad nar. zastupnika dra Josipa Franka u Kraljevinskom odboru: u zajedničkoj sjednici hrvatskog i ugarskog Kraljevinskog odbora, održanoj dne 20. lipnja 1904. u Budimpešti: izjave, predlozi, prosvjed, govori, Prva hrvatska radnička tiskara, Zagreb, 1904.
- Govor dra Josipa Franka, zastupnika naroda, izrečen u sjednici hrvatskoga Sabora 3. veljače 1905. o dispozicionom fondu: (po stenografskom zapisniku), Prva hrvatska radnička tiskara, Zagreb, 1905.
- Govor dra. Josipa Franka, zastupnika naroda, izrečen u sjednici Hrvatskoga sabora dne 30. siečnja 1905. o proračunu za god. 1905.: (po stenografskom zapisniku), Prva hrvatska radnička tiskara, Zagreb, 1905.
- Govori dra Josipa Franka narodnoga zastupnika izrečeni u zimskom zasiedanju Hrvatskog sabora 1905., Prva hrvatska radnička tiskara, Zagreb, 1905.
- Govori i interpelacije dr. Josipa Franka zastupnika naroda: izrečeni u zimskom zasjedanju Hrvatskoga sabora god. 1905-1906., Prva hrvatska radnička tiskara, Zagreb.
- Govor dra. Josipa Franka zastupnika naroda izrečen u Hrvatskom saboru 9. veljače 1905. u razpravi ob obračunih: (po stenogr. zapisniku), Prva radnička tiskara, Zagreb, 1905. (Hrvatska zastava ; god. 2/1905, br. 8, prilog)
- Govor dra. Josipa Franka zastupnika naroda izrečen dne 25. siečnja 1907. u sjednici hrvatskoga sabora u adresnoj razpravi: po stenografskih bilježkah, tiskom I. hrvatske radničke tiskare, Zagreb, 1907.
- Pobjeda hrvatskoga naroda, Tiskom Prve hrvatske radničke tiskare, Zagreb, 1908.
- Govori dra. Josipa Franka, zastupnika naroda, izrečeni u zimskom zasjedanju Hrvatskog sabora od studenoga 1906. do ožujka 1907.: (po stenografskim zapisnicima), Prva hrvatska radnička tiskara, Zagreb, 1908. (Sadržaj: Govor o radnom i političkom programu vlade ... 13. studenoga 1906. Govor o izbornoj reformi ... 19. studenoga 1906. Govor o neredih o obćini Gospić ... 23. studenoga 1906. Govor o austro-ugarskoj banci ... 23. studenoga 1906. Govor ... 25. siečnja 1907. ... u adresnoj razpravi. Govor ... 15. ožujka 1907. ... o tangenti. Govor u slavu Ante Starčevića ... prigodom svečanosti hrvatskoga radničtva na dvanaestoj obljetnici imendana A. Starčevića u Šestinama [!] dne 16. lipnja 1907.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Hrvatski biografski leksikon (horvát nyelven), 1983
- ↑ a b Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
- ↑ a b Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
- ↑ Ognjen Kraus, 1998., str. 174.
- ↑ Ivo Goldstein, 2001., str. 619.
- ↑ a b c Mladen Kaldana: Josip Frank – hrvatski domoljub srednjoeuropsko-mediteranskog okvira. Hrvati AMAC - Hrvatski Web portal. [2013. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. december 9.)
- ↑ Stjepan Matković, »Prilozi za politički životopis Ive Franka i evoluciju pravaštva«, Časopis za suvremenu povijest (Hrvatski institut za povijest), sv. 40 br. 3, Zagreb, kolovoz / rujan 2008., str. 1067. – 1085., ISSN 1848-9079
- ↑ a b c d e f g h i j Mirjana Gross - Hrvtaski biografski leksikon: Frank, Josip. Leksikografski zavod Miroslav Krleža, 1998. (Hozzáférés: 2022. július 27.)
- ↑ a b Dido Kvaternik, Sjećanja i zapažanja 1925-1945, Prilozi za hrvatsku povijest., dr. Jere Jareb, Starčević, Zagreb, 1995., ISBN 953-96369-0-6, str. 267.
- ↑ Mirjana Gross. FRANK, Josip, Enciklopedija Jugoslavije 4, 2nd, Zagreb: Jugoslavenski leksikografski zavod "Miroslav Krleža", 255. o. (1987)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Josip Frank című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
