Ugrás a tartalomhoz

Françoise Sagan

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Françoise Sagan
Élete
Született1935. június 21.
Cajarc
Elhunyt2004. szeptember 24. (69 évesen)
Honfleur
SírhelyCemetery of Seuzac
Nemzetiségfrancia
SzüleiPierre Quoirez
Marie Laubard
Házastársa
  • Guy Schoeller (1958. március 13. – 1960. június)
  • Robert Westhoff (1962–1972)
  • Peggy Roche (1976–1991)
  • Ingrid Mechoulam (1992–2004)
GyermekeiDenis (1963)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)regény, dráma, elbeszélés
Első műveBonjour tristesse (1954, magyarul: Jó reggelt, búbánat; 1957)
Fontosabb műveiBonjour tristesse (1954, magyarul: Jó reggelt, búbánat; 1957)
Kitüntetései
  • Prince Pierre Award (1985)
  • Prix du Brigadier (1960)
  • Prix des Critiques (1954)
Françoise Sagan aláírása
Françoise Sagan aláírása
Françoise Sagan weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Françoise Sagan témájú médiaállományokat.

Françoise Sagan (eredeti neve: Françoise Quoirez) (Cajarc, 1935. június 21.Honfleur, 2004. szeptember 24.) francia regény- és drámaíró.

Élete

[szerkesztés]

Françoise Sagan 1935. június 21-én született Cajarcban Pierre Quoirez és Marie Laubard gyermekeként. Gyermekkorát Párizsban élte le. 1951-ben a Sorbonne hallgatója lett, de nem fejezte be a tanulmányait. Tizenkilenc éves korában vált világhírűvé a Bonjour tristesse (1954), (magyarul: Jó reggelt, búbánat, 1957) című regényével, ami az 1950-es évek francia fiatalságának életérzését tükrözi. Később is Franciaország egyik legsikeresebb írója volt, bár újabb művei nem emelkednek túl a szokványos könyvsikerek színvonalán.

1955-ben New York-ba utazott, ahol megismerkedett Truman Capote-vel, Carson McCullers-szel és Tennessee Williams-szel. Két évvel később autóbalesetet szenvedett.

1983-tól a Gallimard kiadó irodalmi tanácsadója volt.

Magánélete

[szerkesztés]

1958-1960 között Guy Schoeller-rel élt együtt. 1962-1963 között Bob Westhoff volt a férje. Egy fia született; Denis (1963). Férfipartnerei mellett több tartós leszbikus kapcsolata is volt, többek között Peggy Roche stylisttal és Annick Geille-lel, a francia Playboy szerkesztőnőjével.[1]

Művei

[szerkesztés]

Regények

[szerkesztés]
  • Bonjour tristesse (1954, magyarul: Jó reggelt, búbánat; 1957)
  • Un certain sourire (1956)
  • Dans un mois, dans un an (1957, magyarul: Egy hét, egy év, 1996)
  • Aimez-vous Brahms? (1959, magyarul: Szereti Brahmsot? 1987)
  • Les merveilleux nuages (1961)
  • Toxiques (napló, 1964)
  • La chamade (1965, magyarul: Szívdobbanás)
  • Le garde du cœur (1968, magyarul: Szerelem életre-halálra, 1997)
  • Un peu de soleil dans l'eau froide (1969, magyarul: Egy kis napfény a hideg vízben, 1997)
  • Des bleus à l'âme (önéletrajz, 1972, magyarul: A lélek kékfoltjai)
  • Il est des parfums (Guillaume Hanoteau-val, 1973)
  • Un profil perdu (1974)
  • Réponses (önéletrajz, 1975)
  • Le lit défait (1977)
  • Le chien couchant (1980, magyarul: Kushadó kutya, 1985)
  • La femme fardée, Musique de scéne (elbeszélések, 1981)
  • Un orage immobile (1983)
  • Avec mon meilleur souvenir (önéletrajz, 1984, magyarul: Örök emlékül, 1986)
  • De guerre lasse (1985)
  • Un sang d'aquarelle (1987, magyarul: A kívülálló, 1999)
  • Dear Sarah Bernhardt (1988)
  • La laisse (1989, magyarul: Pórázon, 1990, illetve Halálos dallam, 1997)
  • Les faux-fuyants (1991, magyarul: Rejtekutak, 1996)
  • ...et toute ma sympathie (1993)
  • Un chagrin de passage (1994, magyarul: Múló bánat, 1998)
  • Le miroir égaré (1996, magyarul: Tükörkép, 1998)
  • Derrière l'épaule (1998)

Drámák

[szerkesztés]
  • Château en Suéde (1959, magyarul: Svédországi kastély)
  • Les violons parfois... (1961)
  • La Robe mauve de Valentine (1963, magyarul: Valentine mályvaszínű ruhája)
  • Bonheur, impair et passe (1964)
  • Le cheval évanoui (1966)
  • L'écharde (1966)
  • Un piano dans l'herbe (1970)
  • Zaphorie (1973)
  • Pol Vandromme (1978)
  • Il fait beau jour et nuit (1978)
  • L'excés contraire (1987)

Elbeszélések

[szerkesztés]
  • Des yeux de soie

Magyarul

[szerkesztés]
  • Kopogtat a bánat. Regény; ford. Kossa János; Testvériség-Egység, Noviszád, 1956
  • Jóreggelt, búbánat; ford. Boldizsár Iván, bev. Bajomi Lázár Endre; Európa, Bp., 1957
  • Kushadó kutya. Regény; ford. Orbán Ferenc; Árkádia, Bp., 1985
  • Örök emlékül; ford. Papp Éva; Magvető, Bp., 1986 (Rakéta Regénytár)
  • Jó reggelt, búbánat!; ford. Boldizsár Iván, Szabolcs Katalin; Európa, Bp., 1987 (Femina)
  • Pórázon; ford. Szántó Judit; ÁKV-Budapest, Bp., 1991
    • (Halálos dallam címen is)
  • Egy hét, egy év; ford. Gábor Zsuzsa; Fiesta–Saxum, Bp., 1996
  • Rejtekutak; ford. Bognár Róbert, Bognár Zsuzsa; Magvető, Bp., 1996
  • Halálos dallam. Regény; ford. Szántó Judit; Fiesta–Saxum, Bp., 1997 (Szélrózsa könyvek)
    • (Pórázon címen is)
  • Szerelem életre-halálra / Szenvedélyek játéka. Két kisregény; ford. Gábor Zsuzsa; Fiesta–Saxum, Bp., 1997 (Szélrózsa könyvek)
  • Egy kis napfény a hideg vízben / Enyhe kis mosoly. Két kisregény; ford. Gábor Zsuzsa, Kolozsvári Grandpierre Emil; Fiesta–Saxum, Bp., 1997 (Szélrózsa könyvek)
  • Múló bánat. Regény; ford. Balla Katalin; Fiesta–Saxum, Bp., 1998 (Szélrózsa könyvek)
  • Tükörkép. Regény; ford. Gábor Zsuzsa; Fiesta–Saxum, Bp., 1998 (Szélrózsa könyvek)
  • Szereti Brahmsot? Regény; ford. Szabolcs Katalin; Fiesta–Saxum, Bp., 1999 (Szélrózsa könyvek)
  • A kívülálló. Regény; ford. Gábor Zsuzsa, Balla Katalin; Fiesta–Saxum, Bp., 1999 (Szélrózsa könyvek)

Díjai

[szerkesztés]
  • A kritikusok díja (1954)
  • A monacói herceg díja (1985)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Matthew Campbell. „Lesbian love triangle stirs Paris literati”, The Sunday Times, 2007. december 26. 

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]