Ferenczi Sári
| Ferenczi Sári | |
| Született | 1887. június 23. Kolozsvár |
| Elhunyt | 1952. március 8. (64 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Bató József |
| Szülei | Ferenczi Zoltán |
| Foglalkozása | író, irodalomtörténész |
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[1] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ferenczi Sári (Kolozsvár, 1887. június 23. – Budapest, 1952. március 8.) író, irodalomtörténész. Ferenczi Zoltán (1857–1927) irodalomtörténész, könyvtáros lánya, Ferenczi Magda (1890–1913) író testvére, Bató József (1888–1966) festőművész felesége.
Életútja
[szerkesztés]A budapesti egyetemen Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát. 1932–1936-ban Berlinben élt. 1936-ban hazatért, és 1944-es elbocsátásáig az Erzsébet Nőiskola francia–magyar szakos tanára volt. 1944 és 1952 között az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott.
Számos prózai műfajban kipróbálta magát, írt cikkeket, útirajzokat és elbeszéléseket. A legnagyobb sikert történelmi regényeivel, különösen a bécsi kongresszus idején játszódó A vörös daru cíművel érte el, amelyet Horváth János az év legjobb regényének minősített,[2] s amelyért 1921-ben a Magyar Tudományos Akadémia Péczely-díját is elnyerte.
Főbb művei
[szerkesztés]- Ráday Pál lelki hódolásának első kézirata (Budapest, 1909)
- A székely népballadákról (Budapest, 1912)
- Mary (Budapest, 1913)
- A vörös daru (Budapest, 1919, 1921)
- Ágneszka elment (Budapest, 1920)
- Estétől hajnalig (Budapest, 1922)
- A hegyen át (Budapest, 1923)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ A magyar irodalom története VI. A magyar irodalom története 1919-től napjainkig. Főszerk.: Sőtér István. Budapest, 1966, Akadémiai. 48. o.
Források
[szerkesztés]- Hatvany Lajos: Ferenczi Zoltán. In uő: Emberek és korok. Regényes korrajzok, naplók, cikkek II. Budapest, 1964, Szépirodalmi. 263–266. o.
- Magyar életrajzi lexikon 1900–1990. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Budapest, 2001, Arcanum.
- A magyar irodalom története VI. A magyar irodalom története 1919-től napjainkig. Főszerk.: Sőtér István. Budapest, 1966, Akadémiai.
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk.: Markó László. Budapest, 2001, Magyar Könyvklub. 644. o. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk.: Péter László. Budapest, 2000, Akadémiai. 634. o.
.svg){kind=small}