Ferences templom (Pécs)
| Assisi Szent Ferenc plébániatemplom | |
 | |
| a templom | |
| Vallás | katolicizmus |
| Felekezet | római katolikus |
| Egyházmegye | Pécsi egyházmegye |
| Védőszent | Assisi Szent Ferenc |
| Építési adatok | |
| Építése | 1718–1760[1] |
| Stílus | barokk |
| Alapadatok | |
| Hosszúság | 30[1] m |
| Szélesség | 16[1] m |
| Torony | 1 |
| Elérhetőség | |
| Település | Pécs |
| Hely | 7621 Pécs, Ferencesek utcája 37. |
| Elhelyezkedése | |
 Assisi Szent Ferenc plébániatemplom
Pozíció Pécs térképén
| |
 é. sz. 46° 04′ 30″, k. h. 18° 13′ 21″46.075100°N 18.222500°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 30″, k. h. 18° 13′ 21″46.075100°N 18.222500°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Assisi Szent Ferenc plébániatemplom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Ferences templom katolikus templom Pécs belvárosában.
Története
[szerkesztés]A régi ferences templom
[szerkesztés]A 14. század elejéről származik a templom első írásos említése. A Szigeti-kapu szomszédságába épült templom tipikus középkori, a ferencesekre jellemző, kéthajós gótikus épület volt, kelet felé néző szentéllyel.[1][2]
Memi pasa dzsámija
[szerkesztés]
_3.jpg)
A város török kézre kerülése után, a 16. század második felében ebből a templomból is dzsámit építettek. A ferences templom helyére így került a Memi pasa dzsámija, a hozzá kapcsolódó minarettel és fürdővel.[1]
A dzsámi szépségét a török utazó, Evlija Cselebi is kiemelte, aki 1663-ban járt a városban. Evlija Cselebi török világutazó és történetíró leírásai alapján tudjuk, hogy a török kori Pécs bővelkedett vallási célú török épületekben. A valamikori dzsámik, a hozzájuk kapcsolódó iskolák (medreszék), illetve fürdők jelentős része azonban elpusztult a visszafoglaló háborúk, valamint a város 18. századi újjáépítése során:
| „A Szigeti-kapun belül van Memi pasa dzsámija, mely a platonistáktól maradt nagy templom volt: egyik szögletében van egy imahely, melyet némelyek látogatnak. Memi pasa katonaságával fegyveresen jövén, ezt a templomot elfoglalta s a pincéiben ötven muszulmán gyereket talált, kik közül némelyik tudott beszélni, némelyik nem. A hitharcosok ezt a helyet elfoglalván Memi pasa nevére és Fethia névre dzsámivá tették. E dzsámiban a gyönyörtől az embernek a kimenetel eszében sem jut; egészen ólomtetejű, háremes, minaretes régi imahely ez. (Ford.: Karácson Imre)” |
A dzsámihoz kapcsolódó fürdő épületének falmaradványai ma is láthatóak a templom nyugati bejárata előtt. Ezeket régészetileg feltárták és konzerválták a 20. század második felében.
Újra ferences templomként
[szerkesztés]
A törökök kiűzése után a ferences rend a területet visszakapta, és a 18. század elején templomépítésbe kezdett a régi templom helyén. 1718-ban kezdődött meg az építkezés.[2] Először a dzsámi még álló, erős falait felhasználva alakították ki a templomteret, de a század során egy teljesen új, barokk stílusú templomot építettek fel a telken. A dzsámi falait elbontották, így annak alapfalai ma a templom alatt húzódnak. 1727-ben a keleti helyett nyugati tájolású lett az épület, a keleti oldalra került a bejárat.[2] 1737-ben készült a főoltárra festett Assisi Szent Ferenc elragadtatása című olajfestmény.[3] 1758-ra épült meg a torony, a templom pedig 1760-ra.[1] A templom 1789 óta plébániatemplom. Ebből a korból megmaradt többek között az 1737-ből származó főoltárkép, valamint az 1768-ban Jani Lukács műtermében készítették el két barokk mellékoltár (Loretói Mária-kápolna és Páduai Szent Antal-kápolna).[1][2]
1807-ben készült el copf, hagyma formájú toronysüvege. A templom kisebbik harangját Weinbert Klára öntötte Pécsett 1846-ban, amely 400 kg tömegű, 90 cm az alsó átmérője.[1] 1880 és 1890 között a barokk templom jelentős átalakításon esett át, és eklektikus stílusú homlokzatot kapott.[1] Ebben az időszakban épült a kórus Graits Endre falképével. 1898-ban épült meg a márvány főoltár.[3] A templom nagyharangját Novotny Antal öntötte 1906-ban Temesváron, 800 kg-os, 118 cm az alsó átmérője.[1]
1925-ben kívül-belül átalakításokat vitt véghez P. Oberten Odilo rendházfőnök.[1] Ekkor bővítették gyóntatókápolnával, szerzetesi karzattal, kórusfeljáróval, és könyvtárszobát is kialakítottak.[1][3] A templomban a 32. Angster orgona található.[1] Eredetileg Angster József készítette 1879-ben, 1945-ben az Angster-cég építette át. Három manuálos és 30 regiszteres.[1] 1933-ban Gebauer Ernő a szentélykupolába falképet festett, amelynek a Ferences szerzetesek és angyalok hódolata az eucharistikus Krisztus előtt címet adta. Ebben az évben készültek el a déli ablakok festett üvegképei.[3]
1941 óta állítanak föl advent időszakában életnagyságú betlehemet a templomban.[4] A figurákat Tóth Ferenc asztalos-fráter készítette. 1972-ben az északi oldalon bazársort lebontották.[3]
Források
[szerkesztés]- Cselebi, Evlia. Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai [archivált változat] (1904-1908). Hozzáférés ideje: 2017. december 25. [archiválás ideje: 2012. november 3.]
- SUDÁR BALÁZS: Imahelyek, kolostorok, sírkápolnák (História 2003/01)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g h i j k l m n Pécs, Assisi Szent Ferenc plébániatemplom. [2017. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 25.)
- ↑ a b c d Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 227. o. ISBN 978-963-06-7919-0
- ↑ a b c d e Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 228. o. ISBN 978-963-06-7919-0
- ↑ életnagyságú betlehem. pecsiegyhazmegye.hu. (Hozzáférés: 2017. december 25.)
