Ugrás a tartalomhoz

Érdi minaret

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Érdi minaret
TelepülésÉrd
Építési adatok
Rekonstrukciók évei1971
Építési stílushódoltságkori török építészet
Felhasznált anyagokmészkő
Hasznosítása
Felhasználási terület
Alapadatok
Magassága22 m
Elhelyezkedése
Érdi minaret (Érd)
Érdi minaret
Érdi minaret
Pozíció Érd térképén
é. sz. 47° 21′ 39″, k. h. 18° 56′ 18″47.360833°N 18.938444°EKoordináták: é. sz. 47° 21′ 39″, k. h. 18° 56′ 18″47.360833°N 18.938444°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Érdi minaret témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az érdi minaret vagy Hamza bég minaret a Magyarországon fennmaradt kisszámú oszmán kori minaretek egyike az érdi Ófalu földszintes családi házakkal szegélyezett főutcájának térré kiszélesedő részén.

A feltehetően a 17. században épült, majd a 19. században elpusztult mecsethez tartozó, műemléki védettséget élvező imatorony a hasonló magyarországi építményekhez képest zömökebb, alacsonyabb és dísztelenebb. Az 1960-as évek régészeti feltárásait követően 1970–1971-ben vasbetonból rekonstruálták a minaret körerkélyét, kasát és toronysüvegét. 2020-tól leromlott állapota miatt nem látogatható.

Története

[szerkesztés]

Érd területén a Duna jobb oldalán végigvonuló 16. századi oszmán erősségek sorában (Ercsi, Pentele, Földvár) Szulejmán szultán parancsára Hamza(wd) székesfehérvári bég 1566-ban építtette fel a hagyományban a nevét viselő palánkvárat (szerájt).[1] A legkorábbi ismert adatok szerint a 16. század utolsó évtizedében Hamza bég szeráját mindössze harminchat fegyveres őrizte, és általában is csupán 40-50 fő körül mozgott a legénység létszáma.[2] Korábbi feltételezések szerint ez a létszám már indokolttá tehette, hogy a helyőrség muszlim katonái számára a hűbérúr Hamza bég mecsetet építtessen, így a fennmaradt minaretet a palánkvárral egykorúnak keltezték.[3] Ezt látszott igazolni, hogy az egy évszázaddal később, 1664-ben az erődítésben járt Evlija Cselebi is Hamza bégnek tulajdonította a mecsetet.[4] Ennek ellentmondanak azok az újabb vizsgálati eredmények és elméletek, amelyek szerint a mecset és a minaret csak a 17. században épült, amikor a palánkvár katonai jelentősége – ezzel az itt állomásozó fegyveresek száma – a tizenöt éves háborút (1593–1606) követően megnövekedett.[5][6][7]

Egy 1783-as térkép még feltüntette a község főutcáján álló mecsetet, de hogy ez a későbbiekben mikor és hogyan pusztult el, arról csak feltételezések állnak rendelkezésünkre. A legvalószínűbb hipotézis, hogy az 1838. évi nagy árvíz mosta el az mecsetet, amelynek köveit aztán az érdiek széthordták és házaikba építették. Annyi bizonyos, hogy az 1840-es években Varsányi János már csak a megmaradt minaretről számolhatott be.[8]

A régészeti feltárások megkezdésére 1962-ig kellett várni, Fehér Géza irányításával három éven át, 1965-ig folytak az ásatások és vizsgálatok a minaretben és környékén. Ekkor tárták fel az imatoronyhoz csatlakozó, 9,8×9,8 méteres mecset alapfalait is.[9] A minareten ezt követően, 1970–1971 között folytak felújítási és helyreállítási munkálatok. Ferenczy Károly tervei alapján ekkor rekonstruálták vasbetonból a körerkély korábban elpusztult mellvédjét, a kast és a süveget, valamint kiépítették a bejárathoz felvezető betonlépcsőt.[10] 1999-ben került sor a homlokzat konzerválására,[11] 2000-ben pedig a minaret teljes körű felújítására,[12] ekkor fedezték fel az angyalka motívumokat a körerkély alatt[forrás?].

Idegenforgalmi hasznosítása

[szerkesztés]

Az országos jelentőségű műemlék a magyar állam tulajdona, kezelője Érd Város Önkormányzata, nyitva tartásáról a Szepes Gyula Művelődési Központ gondoskodott. 2020-ig a minaret látogatható volt nyitvatartási idővel, illetve a művelődési központban történő előzetes bejelentkezéssel. Jóllehet, a kopott lépcsők, a világítás hiánya miatt óvatosságra intették a látogatókat, a körerkélyen pedig egyszerre 3-5 főnél több nem tartózkodhatott.[13] 2020 nyarán a minaretet le kellett zárni a látogatók elől a vasbeton lépcső balesetveszélyes állapota miatt. A lépcső (és vele együtt a torony) helyreállítását török részfinanszírozással tervezi a város.[14]

Építészeti leírása

[szerkesztés]

Az érdi minaret méreteit, szerkezeti megoldásait és díszítését tekintve a legszerényebb fennmaradt magyarországi minaretnek számít, arányait tekintve lényegesen zömökebb és alacsonyabb, mint a többi fennmaradt, karcsúbb, magasabbra törő imatorony.[15]

A minaret a közeli sóskúti kőfejtőből származó mészkőből faragott, hornyolt építőkövekből épült fel.[16] A torony egykoron kocka alakú zsámolyon (oszmán-török szóval kaide) állt, ennek kváderkövei azonban szétszóródtak.[17] Lábazata (kürszü) és oszloptörzse (gövde) körhöz simuló sokszögalaprajzú, de a szokásos tizennégy helyett csupán tizenkét szögű.[18] A lábazat és a torony közötti szerkezeti átmenetet biztosító, 1,1 méter magas, trapéz alakú nyaktag (pabudzs) hajlásszöge 60°-os. Ezzel az érdi a legrövidebb és a legkevésbé meredek vonalvezetésű nyaktag a magyarországi minaretek körében (amazok magassága 2,5 méter, hajlásszögük pedig 75-80°). Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a lábazat és az oszloptörzs keresztmetszete között az érdi minaret esetében a legnagyobb a különbség, emellett a korabeli szerkesztési elveknek megfelelően a nyaktag magasságához arányítva maga az oszloptörzs is alacsonyabb, csupán a 8 méteres magasságot éri el, szemben a többi minaret 11,5–16,5 méteres magasságával.[19] További különbség az oszloptörzs szerkezeti kidolgozottságának milyensége. Míg a többi minaret palástjait (a sokszögű alaprajzból felfutó torony oszlopsíkjait) függőleges vájatokkal, kanellúrákkal tagozták, a mindössze 20 centiméteres vastagságú érdi toronyfalat építői nem gyengítették vájolással. A palástok tagozatlanul futnak a főpárkányig, egyedül az oszloptörzs élsarkainak ívesen hegyes kiképzése és a világítórések bontják meg a szerkezeti egyhangúságot.[20]

A körerkély párkánya alatti díszítések

A 15 méter magasan elhelyezkedő körerkélyt (serefe) az oszloptörzs felső peremén kialakított, négytagú, konzolos főpárkány támasztja alá. A párkány alatt mélyített, pontyhátú vakívekből álló, gyöngysorszerűen körbefutó motívumsor, az övgyűrű alatt pedig fordított szív alakú vakívekből kialakított, ugyancsak körbefutó arabeszksor látható. Az erkély sokszögű alaprajza a torony (lábazat, nyaktag és oszloptörzs) alaprajzával harmonizálva szintén tizenkét szögű, átmérője pedig megegyezik a lábazat átmérőjével.[21] A körerkélyen álló kas (petek), voltaképpen a torony szerkezeti lezárása, továbbra is sokszögű alaprajzzal, valamint az ajtónyílással, amelyen át a körerkély megközelíthető, továbbá az azon ülő hegyes tetősüveg (tadzs) a félhold alakú süvegdísszel egy villámcsapás következtében elpusztult. Ezeket 1970–1971-ben rekonstruálták vasbetonból az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársai, aminek eredményeként az addig 15 méteres csonka minaret magasságát 7 méterrel növelték meg.[22]

A minaret szegmensíves záródású bejáratát a lábazat keleti oldalába, mintegy 2 méteres magasságba vágták. Egykor a mecset karzatáról volt megközelíthető, és faajtóval zárták le.[23] A körerkélyre ötven, ék alakban kiképzett, vaskapcsokkal beépített, habarccsal kötött, mészkő lépcsőfokból kialakított csigalépcsőn jutott fel a müezzin.[24]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Molnár 1964 142. o.
  2. ↑ Molnár 1964 142–143. o.
  3. ↑ Molnár 1961 13. o.; Kerékgyártó 1983 43. o.
  4. ↑ Molnár 1964 143. o.
  5. ↑ Prohászka 2013 403. o.
  6. ↑ Rudolf Dániel - Kegyetlen török hadvezér nevét őrzi a Hamzsabégi út (Divany.hu, 2021.06.18.)
  7. ↑ Csőzik László - Hamza bég legendája (erdmost.hu, 2021.02.07.)
  8. ↑ Molnár 1964 143–144. o.
  9. ↑ Prohászka 2013 403. o.
  10. ↑ Műemlékvédelem 1972 198. o.; Kerékgyártó 1983 43. o.; Urbán 1984 307–308. o.
  11. ↑ Műemlékvédelmi Szemle, XI. évf., 1–2. sz. (2001) 376. o.
  12. ↑ Műemlékvédelmi Szemle, XIII. évf., 1. sz. (2003) 183. o.
  13. ↑ Érd Megyei Jogú Város honlapja, Minaret (forrás). [2008. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 29.)
  14. ↑ Török közreműködéssel újulhat meg a minaret (magyar nyelven). Érd Most!, 2020. augusztus 14. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
  15. ↑ Molnár 1961 ; Prohászka 2013 404. o.
  16. ↑ Prohászka 2013 401. o.
  17. ↑ Molnár 1964 144–145. o.; Prohászka 2013 403. o.
  18. ↑ Molnár 1961 15. o.; Molnár 1964 145. o.; Prohászka 2013 404. o.
  19. ↑ Molnár 1961 15. o.; Molnár 1964 145–146. o.
  20. ↑ Molnár 1961 16., 18. o.; Molnár 1964 146. o.
  21. ↑ Molnár 1961 16., 18. o.; Molnár 1964 146–147. o.; Prohászka 2013 404. o.
  22. ↑ Molnár 1961 17. o.; Műemlékvédelem 1972 198. o.; Urbán 1984 307–308. o.
  23. ↑ Molnár 1961 15. o.; Molnár 1964 145. o.; Prohászka 2013 404. o.
  24. ↑ Molnár 1964 145. o.; Prohászka 2013 401–402. o.

Források

[szerkesztés]
  • ↑ Kerékgyártó 1983: Kerékgyártó Imréné: Érd a török hódoltság idején. Honismeret, XI. évf. 2. sz. (1983) 42–47. o.
  • ↑ Molnár 1961: Molnár József: A hazai minarék esztétikai vizsgálata az összehasonlítás tükrében. Művészettörténeti Értesítő, X. évf. 1. sz. (1961) 13–20. o.
  • ↑ Molnár 1964: Molnár József: Hamza bég dzsámija Érden. Műemlékvédelem, VIII. évf. 3. sz. (1964) 142–147. o.
  • ↑ Műemlékvédelem 1972: Beszámoló az Országos Műemléki Felügyelőség 1970–1971. évben végzett munkáiról. Műemlékvédelem, XVI. évf. 4. sz. (1972) 193–207. o.
  • ↑ Prohászka 2013: Prohászka Péter: Adalékok a K. K. Landesbaubehörde magyarországi tevékenységéhez a műemlékvédelem területén I.: Az érdi minaret 1857-es leírása és felmérése. Műemlékvédelem, LVII. évf. 6. sz. (2013) 400–406. o.
  • ↑ Urbán 1984: Urbán István: Érdi minaret helyreállítása. Műemlékvédelem, XXVIII. évf. 4. sz. (1984) 307–308. o.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Érdi_minaret&oldid=27082280”