Ugrás a tartalomhoz

Érdi minaret

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Érdi minaret
TelepülésÉrd
Építési adatok
Rekonstrukciók évei1971
Építési stílushódoltságkori török építészet
Felhasznált anyagokmészkő
Hasznosítása
Felhasználási terület
Alapadatok
Magassága22 m
Elhelyezkedése
Érdi minaret (Érd)
Érdi minaret
Érdi minaret
Pozíció Érd térképén
é. sz. 47° 21′ 39″, k. h. 18° 56′ 18″47.360833°N 18.938444°EKoordináták: é. sz. 47° 21′ 39″, k. h. 18° 56′ 18″47.360833°N 18.938444°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Érdi minaret témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az érdi minaret vagy Hamza bég minaret a Magyarországon fennmaradt kisszámú oszmán kori minaretek egyike az érdi Ófalu földszintes családi házakkal szegélyezett főutcájának térré kiszélesedő részén.

A feltehetően a 17. században épült, majd a 19. században elpusztult mecsethez tartozó, műemléki védettséget élvező imatorony a hasonló magyarországi építményekhez képest zömökebb, alacsonyabb és dísztelenebb. Az 1960-as évek régészeti feltárásait követően 1970–1971-ben vasbetonból rekonstruálták a minaret körerkélyét, kasát és toronysüvegét. 2020-tól leromlott állapota miatt nem látogatható.

Története

[szerkesztés]

Érd területén a Duna jobb oldalán végigvonuló 16. századi oszmán erősségek sorában (Ercsi, Pentele, Földvár) Szulejmán szultán parancsára Hamza(wd) székesfehérvári bég 1566-ban építtette fel a hagyományban a nevét viselő palánkvárat (szerájt).[1] A legkorábbi ismert adatok szerint a 16. század utolsó évtizedében Hamza bég szeráját mindössze harminchat fegyveres őrizte, és általában is csupán 40-50 fő körül mozgott a legénység létszáma.[2] Korábbi feltételezések szerint ez a létszám már indokolttá tehette, hogy a helyőrség muszlim katonái számára a hűbérúr Hamza bég mecsetet építtessen, így a fennmaradt minaretet a palánkvárral egykorúnak keltezték.[3] Ezt látszott igazolni, hogy az egy évszázaddal később, 1664-ben az erődítésben járt Evlija Cselebi is Hamza bégnek tulajdonította a mecsetet.[4] Ennek ellentmondanak azok az újabb vizsgálati eredmények és elméletek, amelyek szerint a mecset és a minaret csak a 17. században épült, amikor a palánkvár katonai jelentősége – ezzel az itt állomásozó fegyveresek száma – a tizenöt éves háborút (1593–1606) követően megnövekedett.[5][6][7]

Egy 1783-as térkép még feltüntette a község főutcáján álló mecsetet, de hogy ez a későbbiekben mikor és hogyan pusztult el, arról csak feltételezések állnak rendelkezésünkre. A legvalószínűbb hipotézis, hogy az 1838. évi nagy árvíz mosta el az mecsetet, amelynek köveit aztán az érdiek széthordták és házaikba építették. Annyi bizonyos, hogy az 1840-es években Varsányi János már csak a megmaradt minaretről számolhatott be.[8]

A régészeti feltárások megkezdésére 1962-ig kellett várni, Fehér Géza irányításával három éven át, 1965-ig folytak az ásatások és vizsgálatok a minaretben és környékén. Ekkor tárták fel az imatoronyhoz csatlakozó, 9,8×9,8 méteres mecset alapfalait is.[9] A minareten ezt követően, 1970–1971 között folytak felújítási és helyreállítási munkálatok. Ferenczy Károly tervei alapján ekkor rekonstruálták vasbetonból a körerkély korábban elpusztult mellvédjét, a kast és a süveget, valamint kiépítették a bejárathoz felvezető betonlépcsőt.[10] 1999-ben került sor a homlokzat konzerválására,[11] 2000-ben pedig a minaret teljes körű felújítására,[12] ekkor fedezték fel az angyalka motívumokat a körerkély alatt[forrás?].

Idegenforgalmi hasznosítása

[szerkesztés]

Az országos jelentőségű műemlék a magyar állam tulajdona, kezelője Érd Város Önkormányzata, nyitva tartásáról a Szepes Gyula Művelődési Központ gondoskodott. 2020-ig a minaret látogatható volt nyitvatartási idővel, illetve a művelődési központban történő előzetes bejelentkezéssel. Jóllehet, a kopott lépcsők, a világítás hiánya miatt óvatosságra intették a látogatókat, a körerkélyen pedig egyszerre 3-5 főnél több nem tartózkodhatott.[13] 2020 nyarán a minaretet le kellett zárni a látogatók elől a vasbeton lépcső balesetveszélyes állapota miatt. A lépcső (és vele együtt a torony) helyreállítását török részfinanszírozással tervezi a város.[14]

Építészeti leírása

[szerkesztés]

Az érdi minaret méreteit, szerkezeti megoldásait és díszítését tekintve a legszerényebb fennmaradt magyarországi minaretnek számít, arányait tekintve lényegesen zömökebb és alacsonyabb, mint a többi fennmaradt, karcsúbb, magasabbra törő imatorony.[15]

A minaret a közeli sóskúti kőfejtőből származó mészkőből faragott, hornyolt építőkövekből épült fel.[16] A torony egykoron kocka alakú zsámolyon (oszmán-török szóval kaide) állt, ennek kváderkövei azonban szétszóródtak.[17] Lábazata (kürszü) és oszloptörzse (gövde) körhöz simuló sokszögalaprajzú, de a szokásos tizennégy helyett csupán tizenkét szögű.[18] A lábazat és a torony közötti szerkezeti átmenetet biztosító, 1,1 méter magas, trapéz alakú nyaktag (pabudzs) hajlásszöge 60°-os. Ezzel az érdi a legrövidebb és a legkevésbé meredek vonalvezetésű nyaktag a magyarországi minaretek körében (amazok magassága 2,5 méter, hajlásszögük pedig 75-80°). Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a lábazat és az oszloptörzs keresztmetszete között az érdi minaret esetében a legnagyobb a különbség, emellett a korabeli szerkesztési elveknek megfelelően a nyaktag magasságához arányítva maga az oszloptörzs is alacsonyabb, csupán a 8 méteres magasságot éri el, szemben a többi minaret 11,5–16,5 méteres magasságával.[19] További különbség az oszloptörzs szerkezeti kidolgozottságának milyensége. Míg a többi minaret palástjait (a sokszögű alaprajzból felfutó torony oszlopsíkjait) függőleges vájatokkal, kanellúrákkal tagozták, a mindössze 20 centiméteres vastagságú érdi toronyfalat építői nem gyengítették vájolással. A palástok tagozatlanul futnak a főpárkányig, egyedül az oszloptörzs élsarkainak ívesen hegyes kiképzése és a világítórések bontják meg a szerkezeti egyhangúságot.[20]

A körerkély párkánya alatti díszítések

A 15 méter magasan elhelyezkedő körerkélyt (serefe) az oszloptörzs felső peremén kialakított, négytagú, konzolos főpárkány támasztja alá. A párkány alatt mélyített, pontyhátú vakívekből álló, gyöngysorszerűen körbefutó motívumsor, az övgyűrű alatt pedig fordított szív alakú vakívekből kialakított, ugyancsak körbefutó arabeszksor látható. Az erkély sokszögű alaprajza a torony (lábazat, nyaktag és oszloptörzs) alaprajzával harmonizálva szintén tizenkét szögű, átmérője pedig megegyezik a lábazat átmérőjével.[21] A körerkélyen álló kas (petek), voltaképpen a torony szerkezeti lezárása, továbbra is sokszögű alaprajzzal, valamint az ajtónyílással, amelyen át a körerkély megközelíthető, továbbá az azon ülő hegyes tetősüveg (tadzs) a félhold alakú süvegdísszel egy villámcsapás következtében elpusztult. Ezeket 1970–1971-ben rekonstruálták vasbetonból az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársai, aminek eredményeként az addig 15 méteres csonka minaret magasságát 7 méterrel növelték meg.[22]

A minaret szegmensíves záródású bejáratát a lábazat keleti oldalába, mintegy 2 méteres magasságba vágták. Egykor a mecset karzatáról volt megközelíthető, és faajtóval zárták le.[23] A körerkélyre ötven, ék alakban kiképzett, vaskapcsokkal beépített, habarccsal kötött, mészkő lépcsőfokból kialakított csigalépcsőn jutott fel a müezzin.[24]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Molnár 1964 142. o.
  2. Molnár 1964 142–143. o.
  3. Molnár 1961 13. o.; Kerékgyártó 1983 43. o.
  4. Molnár 1964 143. o.
  5. Prohászka 2013 403. o.
  6. Rudolf Dániel - Kegyetlen török hadvezér nevét őrzi a Hamzsabégi út (Divany.hu, 2021.06.18.)
  7. Csőzik László - Hamza bég legendája (erdmost.hu, 2021.02.07.)
  8. Molnár 1964 143–144. o.
  9. Prohászka 2013 403. o.
  10. Műemlékvédelem 1972 198. o.; Kerékgyártó 1983 43. o.; Urbán 1984 307–308. o.
  11. Műemlékvédelmi Szemle, XI. évf., 1–2. sz. (2001) 376. o.
  12. Műemlékvédelmi Szemle, XIII. évf., 1. sz. (2003) 183. o.
  13. Érd Megyei Jogú Város honlapja, Minaret (forrás). [2008. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 29.)
  14. Török közreműködéssel újulhat meg a minaret (magyar nyelven). Érd Most!, 2020. augusztus 14. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
  15. Molnár 1961 ; Prohászka 2013 404. o.
  16. Prohászka 2013 401. o.
  17. Molnár 1964 144–145. o.; Prohászka 2013 403. o.
  18. Molnár 1961 15. o.; Molnár 1964 145. o.; Prohászka 2013 404. o.
  19. Molnár 1961 15. o.; Molnár 1964 145–146. o.
  20. Molnár 1961 16., 18. o.; Molnár 1964 146. o.
  21. Molnár 1961 16., 18. o.; Molnár 1964 146–147. o.; Prohászka 2013 404. o.
  22. Molnár 1961 17. o.; Műemlékvédelem 1972 198. o.; Urbán 1984 307–308. o.
  23. Molnár 1961 15. o.; Molnár 1964 145. o.; Prohászka 2013 404. o.
  24. Molnár 1964 145. o.; Prohászka 2013 401–402. o.

Források

[szerkesztés]
  • Kerékgyártó 1983: Kerékgyártó Imréné: Érd a török hódoltság idején. Honismeret, XI. évf. 2. sz. (1983) 42–47. o.
  • Molnár 1961: Molnár József: A hazai minarék esztétikai vizsgálata az összehasonlítás tükrében. Művészettörténeti Értesítő, X. évf. 1. sz. (1961) 13–20. o.
  • Molnár 1964: Molnár József: Hamza bég dzsámija Érden. Műemlékvédelem, VIII. évf. 3. sz. (1964) 142–147. o.
  • Műemlékvédelem 1972: Beszámoló az Országos Műemléki Felügyelőség 1970–1971. évben végzett munkáiról. Műemlékvédelem, XVI. évf. 4. sz. (1972) 193–207. o.
  • Prohászka 2013: Prohászka Péter: Adalékok a K. K. Landesbaubehörde magyarországi tevékenységéhez a műemlékvédelem területén I.: Az érdi minaret 1857-es leírása és felmérése. Műemlékvédelem, LVII. évf. 6. sz. (2013) 400–406. o.
  • Urbán 1984: Urbán István: Érdi minaret helyreállítása. Műemlékvédelem, XXVIII. évf. 4. sz. (1984) 307–308. o.