Ugrás a tartalomhoz

Ófalu (Érd)

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az érdi településrészről szól. Hasonló címmel lásd még: Ófalu (egyértelműsítő lap).
Érd-Ófalu
Az érdi Kakukk-hegyi panoráma (Balra Ófalu, jobbra a Beliczay-sziget, szemben a Tétényi-fennsík)
Az érdi Kakukk-hegyi panoráma (Balra Ófalu, jobbra a Beliczay-sziget, szemben a Tétényi-fennsík)
Közigazgatás
TelepülésÉrd
Irányítószám2030
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Távolság a központtól5 km
Elhelyezkedése
Érd-Ófalu (Magyarország)
Érd-Ófalu
Érd-Ófalu
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 21′ 39″, k. h. 18° 56′ 19″47.360833°N 18.938611°EKoordináták: é. sz. 47° 21′ 39″, k. h. 18° 56′ 19″47.360833°N 18.938611°E
Érd-Ófalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Érd-Ófalu témájú médiaállományokat.

Ófalu Érd délkeleti része, Budapest és a Duna ölelésében.

Fekvése

[szerkesztés]

Északi határa Érdliget, nyugati határa a Tusculanum. Déli részén áll a Minaret, itt található a Szapáry-kastélyrom, a Kálvária-hegy és az Érdi-magasparton a 172 méter magasan kiemelkedő Kakukk-hegy, továbbá a tőle délre, a hajdani érdi és százhalombattai téglagyár romjai között a Duna parton álló Sánc-hegy fennsíkjának vonulata. A 163 méter magas Sánc-hegy egyúttal Százhalombatta óvárosától választja el. A Kálvária-hegyet a Kakukk-hegytől pedig a Római Birodalom idejéből fennmaradt hadiút (Mély út) mentén kiépült pincesor választja el egymástól.

Története

[szerkesztés]
Bővebben: Érd#Története

A Római Birodalom idején Pannonia keleti határán, Campona és Matrica táborok között itt haladt a kiépített római hadiút. Oklevelekben 1243-ban említik először.[1] 1526-ban, a mohácsi csata előtt itt csatlakozott a Leonard Gnojeński vezette lengyel gyalogos sereg II. Lajos magyar király seregéhez.[2] Ezután 1541 után a törökök kezére került. Az 1550-es években Érdet irányító Hamza bég hadvezér 1566-ban palánkvárakat épített. (Róla kapta Érd a Hamzsabég nevet.) A mecset és mai is álló minaret a 17. században épült. 1684-ben itt zajlott a Buda visszafoglalása előtti ütközet, majd 1686 szeptemberében V. Károly lotaringiai herceg vezetésével a Habsburgok Érdet is visszavették a törököktól.[3][4] Az 1838. évi nagy árvíz a mecsetet elmosta. A minaret romjait 1970-1971 között állították helyre. A városrész központjában 1990-2015 között gyógyfűrdő és szálloda is üzemelt.[5]

Közlekedés

[szerkesztés]

Érd belvárosa felöl Ófaluba legkönnyebben a Volánbusz 746-os járatával lehet eljutni, autóval pedig a Felső utcán. Itt nincs vasúti megálló és állomás, az érdi vasútvonalaktól távol helyezkedik el. Északon a 6-os és a 7-es főút Érdet elkerülő közös szakasza, valamint az M6-os autópálya határolja. A forgalmas főutakról körforgalmas lehajtón keresztül a Külső-Római utcába jutva közelíthető meg a városrész.

Vízrajza

[szerkesztés]

Érdligettől a Sulák-patak és a Bara-árok vízeket veszi át, ezek az ófalusi piac közelében egybefolynak, és Sulák-patak néven belefolynak a Dunába. A Beliczay-sziget nyugati oldalán magasodó árvízvédelmi töltés 1942-ben épült.[6] Rajta a kiépített kerékpárúton a nagytétényi Harbor parkig lehet eljutni.

Látnivalók

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]
  • A Szent Mihály arkangyal templom
    A Szent Mihály arkangyal templom
  • Római katolikus templom
    Római katolikus templom
  • A római katolikus plébánia
    A római katolikus plébánia
  • A minaret a Mecset utcában
    A minaret a Mecset utcában
  • Római út a Mély utcában
    Római út a Mély utcában
  • Pincesor a Mély utcában
    Pincesor a Mély utcában

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ófalu_(Érd)&oldid=27061667”