Ferences templom és kolostor (Baja)
| Ferences templom és kolostor | |
 | |
| Felekezet | római katolikus |
| Egyházmegye | Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye |
| Építési adatok | |
| Építése | 1721-1737 |
| Stílus | Barokk |
| Elérhetőség | |
| Település | Baja |
| Hely | Deák Ferenc u. 4.[1] |
| Elhelyezkedése | |
 Ferences templom és kolostor
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 46° 10′ 39″, k. h. 18° 57′ 09″46.177500°N 18.952500°EKoordináták: é. sz. 46° 10′ 39″, k. h. 18° 57′ 09″46.177500°N 18.952500°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ferences templom és kolostor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A bajai ferences templom és kolostor a 18. században épült barokk stílusban. A ferences rendi szerzetesek a török hódoltságot követően érkeztek a városba. Először a középkori eredetű és mecsetté alakított templomot megjavították és paticsfalú rezidenciát, majd rendházat építettek, amelyet a Rákóczi-szabadságharcban felégettek.[2]
A mai rendház története
[szerkesztés]A mai rendház alapkövét 1721-ben rakták le, majd az 1740-es években újjáépítették.[3]
A kolostor a templom északi oldalához csatlakozik. A többszöri átalakítások miatt a késő barokk stílusjegyek csak kevés helyen, a belső folyosók boltozatain, a lépcsőházban, ajtónyílásokon és a belső udvar egyes kiképzésein maradtak meg. A kolostor külső fala dísztelen volt a 20. század elejéig. Egykor kerítés vette körül, melynek egyik sarkán kis kápolnácskában volt az 1741-es barokk Mater Dolorosa szobor, mely most a templom falában lévő fülkében látható.
A megmaradt berendezések legfontosabb része a refektórium egyik gazdagon díszített rokokó ajtaja - Türr István Múzeum állandó kiállításán - és a 6200 kötetes könyvtár ritkaságai közül az Ady Endre Városi Könyvtárban és az Országos Széchényi Könyvtárban találhatók könyvritkaságok.
1950-ben feloszlatták a szerzetesrendet, a templom berendezéseinek és festményeinek nagy részét Kapisztrán János Ferences Rendtartomány nemrégiben visszakapta, amelyek még mindig a bajai Türr István Múzeum tulajdonát képezik. A rend visszaigényelte a kolostort, de a tulajdoni jogviszonyok rendezése még nem történt meg. Így a bajai vallási és kulturális élet egykori központjában egyelőre csak elkezdődtek a helyreállítási és a belső terek felújításának mozzanatai.[4]
A Páduai Szent Antal templom története
[szerkesztés]Az új templom alapkövét 1732-ben Patachich Gábor kalocsai érsek rakta le, végleges formáját az 1759-es felszenteléstől függetlenül 1764-ben nyerte el. A homlokzat déli sarkához magas torony illeszkedik, melynek aljában egy kápolna található. A főhomlokzaton három szobor található: Szent Ferenc és Páduai Szent Antal, középen Immaculata-szobor.
A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású elrendezésű, csehsüveg boltozattal fedett. A Páduai Szent Antalt ábrázoló főoltárképet Wagner József festette 1844-ben. A főhajó freskóit 1948-50 között Kontuly Béla készítette. A templom alatt két kripta található. A templom oldalában a 20. század második felében kialakított szoborfülkében látható a Mater Dolorosa szobor 1740-ből.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Római katolikus templom (magyar nyelven). műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2017. május 15.)
- ↑ Templomunkról | Barátok (hu-HU nyelven). szentantal.bajabaratok.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 9.)
- ↑ http://szentantal.bajabaratok.hu/templomunkrol/
- ↑ Baja, Ferences kolostor (magyar nyelven). Kolostorút.hu. [2012. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 17.)
További információk
[szerkesztés]- Baja, Ferences kolostor Archiválva 2012. november 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, Kolostorút.hu (magyarul)
- Római katolikus templom, műemlékem.hu (magyarul)
- Ferences kolostor, műemlékem.hu (magyarul)