Ferdinand Brunetière
| Ferdinand Brunetière | |
 | |
| Született | 1849. július 19.[1][2][3][4] Toulon[5] |
| Elhunyt | 1906. december 9. (57 évesen)[1][2][3][4] rue Joseph-Bara[6][5] |
| Állampolgársága | francia |
| Foglalkozása | író, irodalomtörténész |
| Tisztsége |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Montparnasse-i temető |
 | |
| Ferdinand Brunetière aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ferdinand Brunetière témájú médiaállományokat. | |
Ferdinand Brunetière (Toulon, 1849. július 19. – Párizs, 1906. december 9.) francia író, kritikus, irodalomtörténész.
Élete
[szerkesztés]1875-től a Revue des deux Mondes című folyóirat állandó munkatársa, majd szerkesztőségi titkára, 1893-tól pedig főszerkesztője volt. A lapban sok fontos, bár gyakran ellentmondást keltő kritikai tanulmányát közölte. 1886-ban a párizsi École normale supérieure-ön docens (előadó tanár, maître de conférence), később a párizsi Sorbonne professzora lett. Tanítása nagy hatással volt a fiatalabb nemzedék esztétikai és kritikai gondolkodására. A Francia Akadémia tagjai közé választotta (1894).
Munkássága
[szerkesztés]Az irodalomtörténetben új módszert honosított meg: az irodalmi jelenségek magyarázatánál Charles Darwin és Ernst Haeckel fejlődéstani elméletét igyekezett érvényesíteni. Törekvése, hogy az irodalomtörténetre is alkalmazza az evolúció tanát, nem járt sikerrel. Kritikai munkáiban a tárgyilagosság és pontosság híve, de erősen dogmatikus volt. Esztétikai ideáljának a 17. századi nagy írók alkotásait tekintette, ítéleteit az azokkal való összevetésből vezette le. A művekben mélyebb morális tartalmakat keresett. Korának újabb irányzatait, a l’art pour l’art elvét és a naturalizmust elvetette, velük szemben is a francia klasszicizmus elsőbbségét vallotta. A naturalista regényt, főleg Zolát túlzásaiért, az állati ösztönök egyoldalú előtérbe helyezéséért élesen támadta, a naturalizmus ellenében jelentkező szimbolistákat ellenben jóindulattal üdvözölte.
Fő művei
[szerkesztés]- Études critiques sur l’histoire de la littérature française (8 kötet, 1880–1907)
- Le Roman naturaliste (1883)
- Histoire et littérature (3 kötet, 1884)
- Questions de critique (1888)
- Nouvelles questions de critique (1890)
- Évolution de la critique (1890)
- Évolution des genres dans l’histoire de la littérature (2 kötet, 1890)
- Époques du théâtre français (2 kötet, 1891–1892)
- Histoire de la littérature française classique (4 kötet, 1891–1892)
- Essais sur la littérature contemporaine (1892)
- Évolution de la poésie lyrique en France au dix-neuvième siècle (2 kötet, 1892–1894)
- La science et la religion (1895)
- Nouveaux essais sur la littérature contemporaine (1895)
- Bases de la croyance (1896)
- La Renaissance de l'idéalisme (1896)
- Manuel de l’histoire de la littérature française (1898)
- Discours académiques (1901)
- Les raisons actuelles de croire (1901)
- Victor Hugo (2 kötet, 1902)
- Variétés littéraires (1904)
- Cinq lettres sur Ernest Renan (1904)
- Sur les chemins de la croyance (1904)
- Honoré de Balzac, 1799–1850 (1906)
- Discours de combat (3 kötet, 1900, 1903, 1907)
- Lettres de combat (posztumusz, 1912)
Magyarul
[szerkesztés]- Brunetière Ferdinand válogatott kritikai tanulmányai; ford. Gulyás Pál; Franklin, Bp., 1927 (Kultúra és tudomány)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Babelio (francia nyelven)
- ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Брюнетьер Фердинанд, 2015. szeptember 28.
- ↑ párizsi városháza: Vital records of Paris
Források
[szerkesztés]- Brunetier Ferdinand. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- (1907) A philologia halottai 1906-ban. Egyetemes philologiai közlöny XXXI1. kötet, 249. o.
- Révai nagy lexikona III. kötet (Béke–Brutto). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911. . MEK: 785–786. oldal
- Birkás Géza: A francia irodalom története (1927), 299–300. oldal.
