Felsőlehota
Felsőlehota (Horná Lehota) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Alsókubini | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1420 | ||
Polgármester | Jozef Mäsiar | ||
Irányítószám | 027 41 (pošta Oravský Podzámok) | ||
Körzethívószám | 043 | ||
Forgalmi rendszám | DK | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 557 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 36 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 517 m | ||
Terület | 15,34 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 15′ 17″, k. h. 19° 24′ 16″49.254722°N 19.404444°EKoordináták: é. sz. 49° 15′ 17″, k. h. 19° 24′ 16″49.254722°N 19.404444°E | |||
Felsőlehota weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőlehota témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Felsőlehota (szlovákul Horná Lehota) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Alsókubintól 11 km-re északkeletre, az Árva jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]1420-ban „Lehota” néven említik először. A falu a 15. század elején keletkezett, az árvai kincstári uradalomhoz tartozott, majd 1587-ben a Thurzóktól Abaffy János kapta adományba. A család két kastélyt is épített itt, egyiküknek már csak romjai láthatók. Lakossága a 18. században megnövekedett.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Felső Lehota. Tót falu Árva Várm. földes Ura Abafy Uraság, a’ kinek Kastéllyával jelesíttetik, lakosai katolikusok, fekszik Árva vize mellett, Dlhámon alól, határja jó, vagyonnyai külömbfélék.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lehota (Felső), tót f., Árva vármegyében, 612 kath., 22 zsidó lak. 42 sessio. Több uri lakházak. F. u. az Abaffy fam.”[3]
A magyarországi településnevek 20. század eleji rendezése (névmagyarosítás) során a községi törzskönyv-bizottság 1906-ban a „Felsővágás” elnevezést javasolta a község számára, de ez nem vált hivatalossá. A trianoni diktátumig Árva vármegye Vári járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 484, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 538 lakosából 537 szlovák volt.
2011-ben 552 lakosából 547 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Barokk Szentháromság temploma a 17. században épült, a 18. században barokk stílusban alakították át, festett famennyezete van.
- A reneszánsz Abaffy-kastély 16. századi, a 18. században klasszicista stílusban építették át. Az Abaffy családnak síremléke áll itt.
- A falu másik kastélya a 18. században épült.
- Kápolnája 1688 és 1691 között épült.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1732-ben és hunyt el 1817. március 15-én nagy abafalvi és felső lehotai Abaffy Ferenc nagybirtokos, politikus, Árva vármegye alispánja, a Martinovits-társaság tagja.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.