Füredi Károly (színművész)
| Füredi Károly | |
 | |
| Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929) | |
| Született | Kőhegy Sámuel 1858. június 16. Kassa |
| Elhunyt | 1945. december 7. (87 évesen) Budapest VII. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Barcs Aranka (1902–1945) |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Füredi Károly témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Füredi Károly, született Kőhegy Sámuel (Kassa, 1858. június 16.[1] – Budapest, Erzsébetváros, 1945. december 7.)[2] színész, színigazgató, könyvügynök.
Életútja
[szerkesztés]Kőhegy József és Mandel Jozefa fiaként született. 20 éves korában elkerült a Bihar vármegyei Hosszúpályi községbe, ahol akkoriban Kétszery József színtársulata játszott. Az ifjút szeretettel fogadták és ez időtől fogva az ő sorsa is az volt, ami a legtöbb kezdőé, bebarangolta úgyszólván az egész országot, de egyben a legváltozatosabb szerepkört is betöltötte. Működött Miklósy Gyulánál, Váradi Józsefnél, Kövessy Albertnél, stb. és mint az egykorú színlapok igazolják, játszott operett-buffo szerepektől a kedélyes apákig mindent. 1891-től hat éven át színigazgatóként dolgozott, azonban a délvidéki nemzetiségi városokban színházi kultúrát terjeszteni a legelszántabb művészi vállalkozások egyike volt. Ezután titkárságot vállalt és mint ilyen, széleskörű agilitásával megbecsülhetetlen szolgálatot végzett a vidéki színigazgatók körében. Később megunva a nehéz, bonyolult titkári működést, 1900-tól a kereskedelmi pályán kereste boldogulását, élete vége felé könyvügynökként dolgozott. Felesége Barcs Aranka színésznő volt, akivel 1902. február 11-én Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot.[3] Néhány hónappal élte túl feleségét, halálát szívizom elfajulás okozta.
Fontosabb szerepei
[szerkesztés]- Péter (Géczy I.: A geleji kiskirály)
- Henry ezredes (Deréki A.: Dreyfuss kapitány)
- Keszeg Mihály (Lukácsy S.: A vereshajú)
Működési adatai
[szerkesztés]1881: Saághy Zsigmond, Kétszery József; 1882: Homokay László: 1883: Lippa; 1885: Tóth Béla, Gáspár Jenő; 1886: Ditrói Mór; 1887: Balassa Károly; 1888: Miklósy Gyula; 1890–92: Bátosy Endre; 1892: Zoltán Gyula; 1896: B. Polgár; 1897: Peterdi Sándor; 1898: Baranyai; 1899: Micsei F. György; 1900: Halmay Imre.
Igazgatóként: 1892: Lugos; 1893: Nagybecskerek; 1894: Baja; 1895: Zombor.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Születési bejegyzése a kassai izraelita hitközség születési akv. 20/1858. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 19/1946. folyószáma alatt.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 166/1902. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
Források
[szerkesztés]- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. II. kötet (Favartné – Komjáti Ferenc). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929]. 77. o.