Fügelevélmoly
Fügelevélmoly | ||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
Choreutis nemorana (Hübner, 1799) | ||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Fügelevélmoly témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Fügelevélmoly témájú médiaállományokat és Fügelevélmoly témájú kategóriát. |
A fügelevélmoly (Choreutis nemorana) a levélmolyfélék (Choreutidae) családjába tartozó adventív lepkefaj, a füge (Ficus carica) kártevője. Viszonylag elterjedt magyar neve még a ligeti levélmoly is, a faj életmódjának ismeretében azonban e név használata kerülendő, szemantikai értelemben félrevezető.
Elterjedése
[szerkesztés]Európa mediterrán területein messze elterjedt, gyakori faj, kelet felé Üzbegisztánig, dél felé Észak-Afrikáig fordul elő ott, ahol tápnövénye is megél. Elterjedésének északi határa Közép-Európa, Európa északabbi területein nem fordul elő. Legészakabbi előfordulása Londonból származik, ahol 2014-ben jelent meg.[1] Megjelenését Kínában is észlelték.[2]
Magyarországon már 1955-ben is beszámolnak budapesti előfordulásáról,[3] de ezután évtizedekig nem került elő a faj, e korai megjelenés a behurcolásnak lehet köszönhető. Magyarországon 2015-ig a Dunántúl több pontján is megfigyelték (Mecsek, Keszthely, stb.), legkeletebbi magyarországi előfordulása Egerből származik, a legtöbb adat Budapestről ismert.
Megjelenése
[szerkesztés]Viszonylag kis termetű lepkefaj, szárnyfesztávolsága 15–20 mm, az elülső szárny alapszíne vörösesbarna, sárgás behintéssel, két világos harántsávval. A hátsó szárny alapszíne sötétbarna, rajta két apró sárgás folt látható.
A hernyók színe sárgászöld, rajtuk fekete szemölcsök láthatók, hosszuk legfeljebb 20 mm. A báb 7–8 mm hosszú, barna színű, szövedékbe burkolt.
Életmódja
[szerkesztés]Az áttelelt lepkék már kora tavasszal, áprilistól repülnek. Tojásaikat csomókban helyezik a füge levelek színi részére. Május közepétől a hernyók fehér szövedéket képeznek, a füge levelét összesodorják és hámozgatják, erősebb kártétel esetén lyuggatják. Az első nemzedék imágói júliusban repülnek, virágokon táplálkoznak. A második nemzedék hernyói július végétől októberig táplálkoznak, majd bábozódás és kikelés után védett helyre vonulnak, ahol áttelelnek.
Kártétele
[szerkesztés]Kártétele Magyarországon eddig nem jelentős, lombkártétele egyelőre elhanyagolható, azonban a mediterrán területeken jelentős kártevőnek számít, és a hazánkban is tapasztalható klímaváltozás kedvez a faj terjedésének, szaporodásának, így nem zárható ki a későbbi nagyobb mértékű növényvédelmi jelentőség.[4] Dél-Európában a lombkártételen kívül a hernyók a gyümölcsöt is károsítják, rontva a piaci értéküket, illetve utat nyitva a kórokozóknak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ W. De Prins, J. De Prins (2014). „Choreutis nemorana (Hübner, 1799) (Lep.: Choreutidae), a new adventive species to the British Islands” (PDF). The Entomologist’s Record and Journal of Variation 126 (5), 157-163. o. ISSN 0013-8916. (Hozzáférés: 2015. augusztus 26.)
- ↑ W. De Prins, J.Y. Baugnée, A. Georis, R. Spronck, R. Spronck (2014). „Choreutis nemorana (Lepidoptera: Choreutidae) well established in Belgium” (PDF). Phegea 42 (2), 29-32. o. ISSN 0771-5277. (Hozzáférés: 2015. augusztus 26.)
- ↑ Gozmány L.. Molylepkék III. - Microlepidoptera III.. Bp.: Akadémiai Kiadó (1955)
- ↑ Fazekas I.: Molylepke támadja a fügefák leveleit. Bama.hu, 2014. június 28. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 26.)
Források
[szerkesztés]- Fazekas I. (2015). „A füge levélmoly [Choreutis nemorana (Hübner, 1799)]” (PDF). Microlepidoptera.hu 8, 3-10. o. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN 2062-6738. (Hozzáférés: 2015. augusztus 26.)
- Bodor J., Balázs K., Mihály K. (2011). „Őszi levélmolyok veszélye”. Kertészet és szőlészet 60 (50), 20-21.. o. ISSN 0023-0677. (Hozzáférés: 2015. augusztus 26.)
- David V Alford. Pests of Fruit Crops: A Colour Handbook. CRC Press, 225-226.. o. (2014). ISBN 978-1-4822-5400-4. Hozzáférés ideje: 2015. augusztus 26.