Levélmolyszerűek

Levélmolyszerűek
Ligeti levélmoly (Choreutis nemorana)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Rend: Lepkék (Lepidoptera) Alrend: Valódi lepkék (Glossata) Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia) Tagozat: Tineina Altagozat: Sesiina Öregcsalád: Levélmolyszerűek (Choreutoidea) Minet, 1991 Család: Choreutidae Stainton, 1858
Alcsaládok
Brenthiinae Choreutinae Millierinae
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Levélmolyszerűek témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Levélmolyszerűek témájú kategóriát.

A levélmolyszerűek (Choreutoidea) a rovarok (Insecta) osztályán belül a lepkék (Lepidoptera) rendjének egyik öregcsaládja. Egyetlen családjának a levélmolyféléket (Choreutidae) tekintik. Egyes rendszertanokból ez az öregcsalád teljesen hiányzik, azokban a levélmolyféléket a szitkárszerűek (Sesioidea) közé sorolják.

2008-ig 407 fajukat írták le.

Származásuk, elterjedésük

Főleg a trópusokon és a mérsékelt égövben fordulnak elő. A legtöbb fajt az orientális és az ausztrál faunabirodalomból írták le. Egyik legismertebb fajuk, a Choreutis tigroides a kenyérfák (Artocarpus spp.) kártevője.

Európából csupán 17 faj került elő.

Magyarországon honos fajaik

Magyarországon öt nemük kilenc faja honos:

Közülük a legelterjedtebb a lápréti levélmoly és az őszi levélmoly. A globális felmelegedéssel terjedő, adventív faj az eredetileg mediterrán kártevő fügelevélmoly.

• lápréti levélmoly (Anthophila fabriciana)
• fügelevélmoly (Choreutis nemorana)
• őszi levélmoly (Choreutis pariana )
• farkasalmamoly (Millieria dolosalis)
• pompás levélmoly (Prochoreutis myllerana)
• seprence-levélmoly (Prochoreutis sehestediana)
• csukóka-levélmoly (Prochoreutis stellaris)
• fészkesviráglakó levélmoly (Tebenna bjerkandrella)
• déli levélmoly (Tebenna micalis)

Megjelenésük, felépítésük

Kis termetű lepkék. Számos fajuk színpompás, látványos.

Fejük simán pikkelyezett, szemük nagy. A homlokukhoz hajló ajaktapogatóik második íze ecsetszerű szőrcsomókat visel (különösen a Prochoreutis fajoké). A csáptőíz megnyúlt, a csápok elérik a szárny középvonalát vagy akár túl is nőnek rajta.

Az elülső szárnyak alakja a sodrómolyokéra hasonlít. Alapszínük olajbarnás szürke ezüstös–fehéres szalagokkal, illetve foltokkal. Fesztávolságuk 10–18 mm.

Életmódjuk, élőhelyük

Hernyóik leveleket esznek; főleg:

• farkasalma (Aristolochia),
• bábakalács (Carlina),
• bogáncs (Carduus),
• hanga (Calluna),
• ringó (Eryngium),
• füge (Ficus),
• boróka (Juniperus),
• peremizs (Inula),
• csalán (Urtica),

fajok leveleit.

Szövedékben bábozódnak.

Magyarországon tavasztól őszig 1–3 nemzedékük fejlődik ki. Imágóik nappal repülnek.

Gazdasági jelentőségük

Magyarországon komolyabb károkat főleg az almáskertekben okoznak (leginkább az őszi levélmoly).

Rendszertani felosztásuk

A családot hagyományosan három alcsaládra osztják:

• Brenthiinae alcsalád két nemmel:
  • Brenthia (2008-ban 89 fajjal)
  • Litobrenthia (2008-ban 12 fajjal)

• Levélmolyformák (Choreutinae) alcsaládja közel húsz nemmel:
  • Alasea (2008-ban 1 fajjal)
  • Anthophila (2008-ban 12 fajjal) — Európában 3 faja él
  • Asterivora (2008-ban 23 fajjal)
  • Caloreas (2008-ban 18 fajjal)
  • Choreutis (2008-ban 96 fajjal) — Európában 3 faja él
  • Hemerophila (2008-ban 27 fajjal)
  • Melanoxena (2008-ban 1 fajjal)
  • Niveas
  • Peotyle (2008-ban 2 fajjal)
  • Prochoreutis (2008-ban 39 fajjal) — Európában 7 faja él
  • Rhobonda (2008-ban 3 fajjal)
  • Saptha (2008-ban 18 fajjal)
  • Tebenna (2008-ban 31 fajjal) — Európában 4 faja él
  • Telosphrantis (2008-ban 1 fajjal)
  • Tortyra (2008-ban 24 fajjal)
  • Trichocircaa
  • Zodia (2008-ban 5 fajjal)

• Milliermolyfélék (Millierinae) — 3 nem összesen négy fajjal

• alcsaládba be nem sorolt nem:
  • Simaethis

A milliermolyféléket az utóbbi időben (Pastorális, 2011) önálló családnak tekintik; mi is akként tárgyaljuk őket.

Források

• Wikispecies: Choreutoidea
• Fazekas Imre: A füge-levélmoly: Choreutis nemorana (Hübner, 1799) — egy adventív faj Magyarországon
• Horváth, 1997: HORVÁTH Gyula János: Újabb adatok a Szigetköz lepke faunájának ismeretéhez
• Fazekas, 2001: FAZEKAS IMRE: Somogy megye molylepke faunája
• Buschmann, 2004: BUSCHMANN FERENC: A Mátra Múzeum molylepke-gyűjteménye III.
• Mészáros, 2005: Mészáros Zoltán: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma
• Pastorális, 2011: Pastorális Gábor: A Magyarországon előforduló molylepkefajok jegyzéke. Microlepidoptera.hu 3: 37–136. (2011.09.30.) HU ISSN [https://portal.issn.org/resource/ISSN/2062-6738 2062-6738]
• Pastorális & Szeőke, 2011: Pastorális & Szeőke: A Vértes hegység molylepkéi