Levélmolyszerűek
Levélmolyszerűek | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Ligeti levélmoly (Choreutis nemorana)
| ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Alcsaládok | ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Levélmolyszerűek témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Levélmolyszerűek témájú kategóriát. |
A levélmolyszerűek (Choreutoidea) a rovarok (Insecta) osztályán belül a lepkék (Lepidoptera) rendjének egyik öregcsaládja. Egyetlen családjának a levélmolyféléket (Choreutidae) tekintik.[2][3] Egyes rendszertanokból ez az öregcsalád teljesen hiányzik, azokban a levélmolyféléket a szitkárszerűek (Sesioidea) közé sorolják.
2008-ig 407 fajukat írták le.[4]
Származásuk, elterjedésük
[szerkesztés]Főleg a trópusokon és a mérsékelt égövben fordulnak elő. A legtöbb fajt az orientális és az ausztrál faunabirodalomból írták le. Egyik legismertebb fajuk, a Choreutis tigroides a kenyérfák (Artocarpus spp.) kártevője.
Európából csupán 17 faj került elő.
Magyarországon honos fajaik
[szerkesztés]Magyarországon öt nemük kilenc faja honos:[5]
Közülük a legelterjedtebb a lápréti levélmoly és az őszi levélmoly. A globális felmelegedéssel terjedő, adventív faj az eredetileg mediterrán kártevő fügelevélmoly.
- lápréti levélmoly (Anthophila fabriciana)
- fügelevélmoly (Choreutis nemorana)
- őszi levélmoly (Choreutis pariana )
- farkasalmamoly (Millieria dolosalis)
- pompás levélmoly (Prochoreutis myllerana)
- seprence-levélmoly (Prochoreutis sehestediana)
- csukóka-levélmoly (Prochoreutis stellaris)
- fészkesviráglakó levélmoly (Tebenna bjerkandrella)
- déli levélmoly (Tebenna micalis)
Megjelenésük, felépítésük
[szerkesztés]Kis termetű lepkék. Számos fajuk színpompás, látványos.
Fejük simán pikkelyezett, szemük nagy. A homlokukhoz hajló ajaktapogatóik második íze ecsetszerű szőrcsomókat visel (különösen a Prochoreutis fajoké). A csáptőíz megnyúlt, a csápok elérik a szárny középvonalát vagy akár túl is nőnek rajta.
Az elülső szárnyak alakja a sodrómolyokéra hasonlít. Alapszínük olajbarnás szürke ezüstös–fehéres szalagokkal, illetve foltokkal. Fesztávolságuk 10–18 mm.
Életmódjuk, élőhelyük
[szerkesztés]Hernyóik leveleket esznek; főleg:
- farkasalma (Aristolochia),
- bábakalács (Carlina),
- bogáncs (Carduus),
- hanga (Calluna),
- ringó (Eryngium),
- füge (Ficus),
- boróka (Juniperus),
- peremizs (Inula),
- csalán (Urtica),
fajok leveleit.
Szövedékben bábozódnak.
Magyarországon tavasztól őszig 1–3 nemzedékük fejlődik ki. Imágóik nappal repülnek.
Gazdasági jelentőségük
[szerkesztés]Magyarországon komolyabb károkat főleg az almáskertekben okoznak (leginkább az őszi levélmoly).
Rendszertani felosztásuk
[szerkesztés]A családot hagyományosan[6] három alcsaládra osztják:
- Brenthiinae alcsalád két nemmel:
- Brenthia (2008-ban 89 fajjal)
- Litobrenthia (2008-ban 12 fajjal)
- Levélmolyformák (Choreutinae) alcsaládja közel húsz nemmel:
- Alasea (2008-ban 1 fajjal)
- Anthophila (2008-ban 12 fajjal) — Európában 3 faja él
- Asterivora (2008-ban 23 fajjal)
- Caloreas (2008-ban 18 fajjal)
- Choreutis (2008-ban 96 fajjal) — Európában 3 faja él
- Hemerophila (2008-ban 27 fajjal)
- Melanoxena (2008-ban 1 fajjal)
- Niveas
- Peotyle (2008-ban 2 fajjal)
- Prochoreutis (2008-ban 39 fajjal) — Európában 7 faja él
- Rhobonda (2008-ban 3 fajjal)
- Saptha (2008-ban 18 fajjal)
- Tebenna (2008-ban 31 fajjal) — Európában 4 faja él
- Telosphrantis (2008-ban 1 fajjal)
- Tortyra (2008-ban 24 fajjal)
- Trichocircaa
- Zodia (2008-ban 5 fajjal)
- Milliermolyfélék (Millierinae) — 3 nem összesen négy fajjal[4]
- alcsaládba be nem sorolt nem:
A milliermolyféléket az utóbbi időben (Pastorális, 2011) önálló családnak tekintik; mi is akként tárgyaljuk őket.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Index to Organism Names (ION)
- ↑ Fauna Europeae. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 17.)
- ↑ Pastorális Gábor: A Magyarországon előforduló molylepkefajok jegyzéke. Microlepidoptera.hu 3: 37–136. (2011.09.30.) HU ISSN [https://portal.issn.org/resource/ISSN/2062-6738 2062-6738]
- ↑ a b Encyclopedia of Life: Choreutidae
- ↑ A Magyarországon előforduló ízeltlábúak listája. Család: levélmolyfélék - Choreutidae
- ↑ Forestry Images — Csóka György: Choreutid moth Millieria dolosana
Források
[szerkesztés]- Wikispecies: Choreutoidea
- Fazekas Imre: A füge-levélmoly: Choreutis nemorana (Hübner, 1799) — egy adventív faj Magyarországon
- Horváth, 1997: HORVÁTH Gyula János: Újabb adatok a Szigetköz lepke faunájának ismeretéhez
- Fazekas, 2001: FAZEKAS IMRE: Somogy megye molylepke faunája
- Buschmann, 2004: BUSCHMANN FERENC: A Mátra Múzeum molylepke-gyűjteménye III.
- Mészáros, 2005: Mészáros Zoltán: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma
- Pastorális, 2011: Pastorális Gábor: A Magyarországon előforduló molylepkefajok jegyzéke. Microlepidoptera.hu 3: 37–136. (2011.09.30.) HU ISSN [https://portal.issn.org/resource/ISSN/2062-6738 2062-6738]
- Pastorális & Szeőke, 2011: Pastorális & Szeőke: A Vértes hegység molylepkéi