Fésős András (lelkész)

Fésős András
Született	1801. december 25. Hirip
Elhunyt	1855. augusztus 29. (53 évesen) Debrecen
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	lelkész, egyházi író, egyházkerületi jegyző
Sablon • Wikidata • Segítség

Fésős András (Fésűs András) (Hirip, 1801. december 25. – Debrecen, 1855. augusztus 29.) református lelkész, egyházi író, egyházkerületi jegyző.

Élete

Hasonnevű atyja szintén lelkész volt. Tanulmányait a szatmári gimnáziumban kezdte; atyja halála után kettőzött szorgalommal tanult, hogy ekként özvegy édesanyján könnyítsen; a debreceni kollegiumban folytatta iskoláit és 1818-ban lépett a felső osztályba; ott végezte a teológiát is, azután köztanító volt a gimnázium III. osztályában. 1827-től a kisújszállási gimnázium igazgatója volt és 1829-ben a göttingeni egyetemre ment; honnét 1830 őszén haza jött és Szatmáron az elaggott Gáti István mellett volt segédlelkész; ennek nyugalomba helyezése után pedig 1831. április 24-én rendes lelkész. 1841 májusában a debreceniek hívták meg papjuknak. Mint jeles szónok az 1843–1844. évi országgyűlésre az egyházkerület Pozsonyba őt küldte föl hitszónoknak. 1842-ben a debreceni egyházmegye megválasztotta esperesnek és a kerület főjegyzőnek; ezen hivataláról azonban 1855 januárjának elején betegsége miatt lemondott.

Munkái

• Az isten beszédét meg nem egyelítő vallás szolga. Bemutatta a debreczeni reform. gyülekezet előtt lelkitanítói hivatalát megnyitó beszédében 1841. eszt. tavaszutó 16-án. Debreczen, 1841.
• A sokat tanított oktató, s a szenvedőket beszédeiben fölemelt vallás-szolga… Debreczen, 1841. (Buday Ézsaiás ref. superint. felett mondott gyászbeszéd. Többekkel együtt.)
• Egyházi beszédek, melyeket az 1843–44. országgyűlés alkalmával tartott. Debreczen, 1845.
• Karácsoni egyházi beszéd, tartotta a debreczeni ref. templomban 1848-ban. Debreczen.
• Közönséges alkalmi és ünnepi beszédek. 1. füzet. Közönséges egyházi beszédek. Debreczen, 1858 (és 1864. kiadta veje Német Lajos debreceni lelkész.)

Beköszöntő, kibucsuzó s jelesebb egyének felett mondott halotti beszédei az Egyházi Beszédek (II. Pest, 1845.) c. gyűjteményben, a Török-Székács-féle Protestáns Lelkészi Tárban (Pest, 1854.) és a Fördős-féle Papi Dolgozatok gyászesetekre (VII. Kecskemét, 1857.) c. gyűjteményes munkákban jelentek meg.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.  

További információk

• Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Második, az elsőt kiegészítő kötet. Pest, Szent István Társulat, 1858.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Magyar Írók Névtára. (Életrajzi és könyvészeti adatok gyűjteménye.) Különféle kútfőkből szerkesztették: Moenich Károly, Székesfejérvár szab. kir. városi levéltár-őr és dr. Vutkovich Sándor tanár s a "Pozsonyvidéki Lapok" szerkesztője. Pozsonyban, 1876. Nirschy Ferenc ny.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
• ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. Pozsony, Schmidt Antal, 1846.
• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8