Euparkeria
Euparkeria | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: kora triász | ||||||||||||||||||
Az Euparkeria capensis rekonstrukciója
| ||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Fosszilis | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Fajok | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Euparkeria témájú kategóriát. |
Az Euparkeria (nevének jelentése 'Parker jó állata' – az angol zoológusra William Kitchen Parkerre utalva) az archosaurusok korai képviselői közé tartozó kis méretű, afrikai hüllő volt, amely a triász időszakban élt, 248–245 millió évvel ezelőtt. A legelső fosszíliáit Dél-Afrikában találták meg 1913-ban, de 1924-ben jobb állapotban megörződött példányokra bukkantak.
Anatómia és életmód
[szerkesztés]Az Euparkeria kora kisebb hüllői közé tartozott, a felnőttként egy nagyobb gyík méretét érte el (a hossza körülbelül 55 centiméter, a tömege pedig nagyjából 9 kilogramm volt). Könnyű felépítésű, sovány testtel, hosszú farokkal és apró, tűszerű fogakkal ellátott kis koponyával rendelkezett. Sok más korai archosaurushoz hasonlóan a hátán és a farkán egy sor, aránylag könnyű csontos lemez helyezkedett el.[1] A hüvelykujjain éles karmokat viselt, melyeket a közelharcban használhatott.
Feltehetően rovarokkal és más kisebb, az erdei talajon élő apró állatokkal táplálkozott, időszakonként pedig elhullajtotta a fogait, hogy azok élesebb, újakra cserélődjenek. Életterét számos ragadozóval osztotta meg, így gyors futónak kellett lennie. Az Euparkeria aránylag hosszú hátsó lábakkal rendelkezett, és valószínűleg félig két lábon járt. A hátsó lábain futva gyors helyváltoztatásra volt képes.[2] Ennek előnyét kihasználva az Euparkeria a legkorábbi két lábon mozgó hüllők egyikévé vált, egyedi tulajdonsága pedig a korai crurotarsiknál és a dinoszauruszoknál is megjelent.
Popkulturális hatás
[szerkesztés]Az Euparkeria látható a BBC Walking With Monsters című dokumentumfilm-sorozatában, melyben tévesen valamennyi dinoszaurusz őseként jellemzik. Valójában az Euparkeria nem a dinoszauruszok igazi őse, viszont rokonságban állt a dinosauromorphákkal és a Saltoposuchusszal, a dinoszauruszok lehetséges őseivel.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ szerk.: Palmer, D.: The Marshall Illustrated Encyclopedia of Dinosaurs and Prehistoric Animals. London: Marshall Editions, 96. o. (1999). ISBN 1-84028-152-9
- ↑ Carroll, R. L.. Vertebrate Paleontology and Evolution. New York: W. H. Freeman & Co. (1988)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Euparkeria című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Haines, Tim, Paul Chambers. The Complete Guide to Prehistoric Life. Canada: Firefly Books Ltd., 62. o. (2006)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Introduction to Euparkeria. (Hozzáférés: 2008. november 12.)