Rauisuchia

Rauisuchia
	Evolúciós időszak: triász
	Batrachotomus
	Természetvédelmi státusz
	Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Hüllők (Reptilia);
Alosztály:	Diapsida;
Alosztályág:	Archosauromorpha;
Csoport:	Crurotarsi;
Rend:	†Rauisuchia*; von Huene, 1942
Családok
	†Prestosuchidae; †Rauisuchidae; †Poposauridae; †Ctenosauriscidae;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Rauisuchia témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Rauisuchia témájú kategóriát.

A Rauisuchia egy kevéssé ismert, többnyire nagy méretű (gyakran 4–6 méter hosszúságú) tagokból álló archosaurus csoport, amely a triász időszakban létezett. Eredetileg úgy hitték, hogy az erythrosuchidák rokonai voltak,^[1] később azonban kiderült, hogy a crurotarsik közé tartoztak.^[2] Három általánosan elfogadott családjuk ismert: a Prestosuchidae, a Rauisuchidae és a Poposauridae, azonban számos képviselőjük (például az Oroszország olenyoki korszakából származók) túl kezdetlegesek és/vagy kevéssé ismertek ahhoz, hogy e családok valamelyikébe sorolhassák be őket.

Sikeres állatok voltak, és fennmaradtak egészen a triász időszak végéig, amikor sok más archosaurusszal együtt kipusztultak a triász–jura kihalási esemény során. Helyükbe a theropoda dinoszauruszok léptek, melyek elsőként váltak képessé arra, hogy egyedül töltsék be a nagy méretű szárazföldi ragadozók ökológiai fülkéit. A húsevő dinoszauruszok lábnyomainak mérete hirtelen megnövekedett a jura időszak kezdetén, mikor a rauisuchiák eltűntek.^[3]

Anatómia

José Bonaparte^[4] és Michael Benton^[5] bebizonyították, hogy a Saurosuchushoz hasonló rauisuchiák egyenesen álló lábakat fejlesztettek ki, a dinoszauruszoktól független és eltérő módon; a combcsontjaik függőlegesen, a csípőüreghez (acetabulumhoz) képest ventrálisan helyezkedtek el, ahelyett, hogy elfordulva csatlakoztak volna. Az elrendezésre oszlopszerűen álló lábakként hivatkoztak. A függőleges járásmód arra utal, hogy ezek az állatok nyilvánvalóan aktív és gyors ragadozók voltak, helyváltoztató képességük pedig felülmúlta a kannemeyerida dicynodontiákét, ahogyan zsákmányaikét, a rhynchosaurusokét is. A legnagyobbak egy méteres vagy annál hosszabb koponyával rendelkeztek.

Taxonómia

Egy javaslat alapján a Rauisuchiát parafiletikus csoportként definiálják, amely számos kapcsolódó, de egymástól függetlenül fejlődött vonalat tartalmaz, amik hasonló ökológiai fülkéket töltöttek be a közepestől a legnagyobb méretű szárazföldi ragadozókig. Például Parrish^[6] és Juul^[7] úgy találták, hogy a poposaurida rauisuchiák jóval közelebb álltak a Crocodyliához, mint a prestosuchidákhoz. Egy újabb keletű tanulmányban Nesbitt^[8] más törzsfejlődést mutatott be a monofiletikus Rauisuchiával kapcsolatban. Lehet hogy a csoport egy szemétkosár-taxon. A pontos filogenetikai kapcsolatok meghatározása bonyolult a vizsgálati anyagok töredékes természete miatt, azonban a Batrachotomusszal kapcsolatos legújabb felfedezések és tanulmányok,^[9] és az Erpetosuchushoz hasonló leletek újabb vizsgálatai^[10] segíthetnek feltárni ezen izgalmas, de alig ismert csoport evolúciós kapcsolatait.

A jól ismert rauisuchiák közé tartozik a középső triász idején, Európában (Svájc és Észak-Olaszország területén) élt Ticinosuchus, a késő triász (késő karni korszaka) idején, Dél-Amerikában (Argentínában) élt Saurosuchus és a késő triász (késő karni–kora nori korszaka) idején, Észak-Amerikában (az Amerikai Egyesült Államok délnyugati részén) élt Postosuchus. Az egyik rauisuchiát, a Teratosaurust, sokáig korai theropoda dinoszaurusznak hitték,^[11] de később kiderült, hogy nem a dinoszauruszok közé tartozik.^[12]^[13]

Jegyzetek

↑ Sill, W. D. (1974). „The anatomy of Saurosuchus galilei and the relationships of the rauisuchid thecodonts”. Bulletin of the Museum of Comparative Zoology 146, 317–362. o. ISSN 0027-4100.
↑ Benton, M. J.. Vertebrate Paleontology, 3rd ed., Oxford: Blackwell Science Ltd (2004). ISBN 0632056371
↑ Olsen, P. E., Kent, D. V.; Sues, H.-D.; Koeberl, C.; Huber, H.; Montanari, E. C.; Rainforth, A.; Fowell, S. J.; Szajna, M. J.; and Hartline, B. W. (2002). „Ascent of Dinosaurs Linked to an Iridium Anomaly at the Triassic-Jurassic Boundary”. Science 296, 1305–1307. o. DOI:10.1126/science.1065522. PMID 12016313.
↑ Bonaparte, J. F. (1984). „Locomotion in rauisuchid thecodonts”. Journal of Vertebrate Paleontology 3 (4), 210–218. o.
↑ Benton, M. J. (1984). „Rauisuchians and the success of dinosaurs”. Nature 310, 101. o. DOI:10.1038/310101a0.
↑ Parrish, J. M. (1993). „Phylogeny of the Crocodylotarsi, with reference to archosaurian and crurotarsan monophyly”. Journal of Vertebrate Paleontology 13, 287–308. o.
↑ Juul, L. (1994). „The phylogeny of basal archosaurs”. Palaeontologia Africana 31, 1–38. o.
↑ Nesbitt, S. J. (2003). „Arizonasaurus and its implications for archosaur divergence”. Proceedings of the Royal Society B 270 (Suppl. 2), S234–S237. o. [2020. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1098/rsbl.2003.0066. ISSN 0962-8452. (Hozzáférés: 2009. április 1.)
↑ Gower, D. J. (2002). „Braincase evolution in suchian archosaurs (Reptilia: Diapsida): evidence from the rauisuchian Batrachotomus kupferzellensis”. Zool. J. Linn. Soc 136 (1), 49–76. o. DOI:10.1046/j.1096-3642.2002.00025.x.
↑ Benton, M. J., Walker, A. D. (2002). „Erpetosuchus, a crocodile-like basal archosaur from the Late Triassic of Elgin, Scotland”. Zool. J. Linn. Soc 136 (1), 25–47. o. DOI:10.1046/j.1096-3642.2002.00024.x. ISSN 0024-4082.
↑ see for example Dinosaurs: Their Discovery and Their World, 67. o. (1961)
↑ Galton, P. M. (1985). „The poposaurid thecodontian Teratosaurus suevicus von Meyer, plus referred specimens mostly based on prosauropod dinosaurs”. Stuttgarter Beitrage zur Naturkunde, B 116, 1-29. o.
↑ Benton, M.J. (1986). „The late Triassic reptile Teratosaurus - a rauisuchian, not a dinosaur”. Palaeontology 29, 293-301. o.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Rauisuchia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

Carroll, R. L.. Vertebrate Paleontology and Evolution. New York: WH Freeman & Co (1988). ISBN 0716718227

Külső hivatkozások

Ben Creisler: Rauisuchia Translation and Pronunciation Guide, 1996. [2009. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 11.)
Palaeos Vertebrates 270600 Archosauromorpha: Rauisuchiformes. [2009. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 11.)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Sill, W. D. (1974). „The anatomy of Saurosuchus galilei and the relationships of the rauisuchid thecodonts”. Bulletin of the Museum of Comparative Zoology 146, 317–362. o. ISSN 0027-4100.

[2] Benton, M. J.. Vertebrate Paleontology, 3rd ed., Oxford: Blackwell Science Ltd (2004). ISBN 0632056371

[3] Olsen, P. E., Kent, D. V.; Sues, H.-D.; Koeberl, C.; Huber, H.; Montanari, E. C.; Rainforth, A.; Fowell, S. J.; Szajna, M. J.; and Hartline, B. W. (2002). „Ascent of Dinosaurs Linked to an Iridium Anomaly at the Triassic-Jurassic Boundary”. Science 296, 1305–1307. o. DOI:10.1126/science.1065522. PMID 12016313.

[4] Bonaparte, J. F. (1984). „Locomotion in rauisuchid thecodonts”. Journal of Vertebrate Paleontology 3 (4), 210–218. o.

[5] Benton, M. J. (1984). „Rauisuchians and the success of dinosaurs”. Nature 310, 101. o. DOI:10.1038/310101a0.

[6] Parrish, J. M. (1993). „Phylogeny of the Crocodylotarsi, with reference to archosaurian and crurotarsan monophyly”. Journal of Vertebrate Paleontology 13, 287–308. o.

[7] Juul, L. (1994). „The phylogeny of basal archosaurs”. Palaeontologia Africana 31, 1–38. o.

[8] Nesbitt, S. J. (2003). „Arizonasaurus and its implications for archosaur divergence”. Proceedings of the Royal Society B 270 (Suppl. 2), S234–S237. o. [2020. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1098/rsbl.2003.0066. ISSN 0962-8452. (Hozzáférés: 2009. április 1.)

[9] Gower, D. J. (2002). „Braincase evolution in suchian archosaurs (Reptilia: Diapsida): evidence from the rauisuchian Batrachotomus kupferzellensis”. Zool. J. Linn. Soc 136 (1), 49–76. o. DOI:10.1046/j.1096-3642.2002.00025.x.

[10] Benton, M. J., Walker, A. D. (2002). „Erpetosuchus, a crocodile-like basal archosaur from the Late Triassic of Elgin, Scotland”. Zool. J. Linn. Soc 136 (1), 25–47. o. DOI:10.1046/j.1096-3642.2002.00024.x. ISSN 0024-4082.

[11] see for example Dinosaurs: Their Discovery and Their World, 67. o. (1961)

[Galton-12] Galton, P. M. (1985). „The poposaurid thecodontian Teratosaurus suevicus von Meyer, plus referred specimens mostly based on prosauropod dinosaurs”. Stuttgarter Beitrage zur Naturkunde, B 116, 1-29. o.

[Benton-13] Benton, M.J. (1986). „The late Triassic reptile Teratosaurus - a rauisuchian, not a dinosaur”. Palaeontology 29, 293-301. o.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

Sablon:Archosauromorpha m v sz Archosauromorphák
Ország: Állatok Törzs: Gerinchúrosok Osztály: Hüllők Alosztály: Diapsida
Kezdetleges Archosauromorphák	Euparkeriidae Erythrosuchidae Proterochampsidae Proterosuchidae Choristodera Prolacertiformes Rhynchosauria Trilophosauria
Crurotarsi archosaurusok	Ornithosuchidae Aetosauria Phytosauria Rauisuchia Crocodylomorpha Krokodilok (Crocodylia)
Avemetatarsalia és Ornithodira archosaurusok	Scleromochlus Pteroszauruszok (Pterosauria) Dinosauromorpha Dinoszauruszok (Dinosauria) Madármedencéjűek (Ornithischia) Hüllőmedencéjűek (Saurischia) Madarak (Aves)
Repülő archosaurusok	Avialae Archaeopteryx Confuciusornis Ichthyornis Enantiornithes Hesperornithes Neornithes Futómadár-szabásúak (Paleognathae) Újmadárszabásúak (Neognathae)