Eneopterinae
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Egy Cardiodactylus faj lárvája
| ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Nemzetségek | ||||||||||||||||||||||||
|
Lásd a szövegben | ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Eneopterinae témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Eneopterinae témájú kategóriát. |
Az Eneopterinae egy alcsalád a rovarok (Insectia) osztályának egyenesszárnyúak (Orthroptera) rendjén belül, a tücsökfélék (Gryllidae) családjában.
Elterjedésük
[szerkesztés]Az alcsalád fajai jobbára a trópusi, meleg, nedves élőhelyeket kedvelik. Leginkább Dél-Amerikában, Ausztráliában és az Indonéz szigetvilágban terjedtek el, Európában nem él képviselőjük.[1]
Megjelenésük
[szerkesztés]Közepes méretű, 9-35 milliméter hosszúságú, robusztus alkatú tücskök. Színezetük barna vagy szürke. Fejük nagyjából gömb alakú, rajta lefelé irányuló szájszerv és három pontszem (ocellus) található.[2]
Életmódjuk
[szerkesztés]Az ezen alcsaládba tartozó fajok növényevők, levelekkel, virágokkal és gyümölcsökkel táplálkoznak, esetenként kártevők is lehetnek a mezőgazdasági területeken.[2]
Szaporodás
[szerkesztés]Az alcsalád egyes fajainál megfigyelhető a
kannibalizmus. A párzás során a nőstény időnként elfogyasztja a hímek elülső szárnyait.[3]
Petéiket lágy növényi részekbe, fakéregbe helyezik.[2]
Rendszerezésük
[szerkesztés]Az alcsaládot további 5 nemzetségre és 15 nemre bonthatjuk.[4]
Eneopterinae
- Eneopterini (Saussure, 1874)
- Eneoptera (Burmeister, 1838)
- Ligypterus (Saussure, 1878)
- Ponca (Hebard, 1928)
- Eurepini (Robillard, 2004)
- Arilpa (Otte & Alexander, 1983)
- Eurepa (Walker, 1869)
- Eurepella (Otte & Alexander, 1983)
- Myara (Otte & Alexander, 1983)
- Salmanites (Chopard, 1951)
- Lebinthini (Robillard, 2004)
- Agnotecous (Saussure, 1878)
- Cardiodactylus (de Saussure, 1878)
- Lebinthus (Stål, 1877)
- Nisitrini (Robillard, 2004)
- Nisitrus (Saussure, 1878)
- Paranisitra (Chopard, 1925)
- Xenogryllini (Robillard, 2004)
- Pseudolebinthus (Robillard, 2006)
- Xenogryllus (I. Bolivar, 1890)
