Emődy József
| Emődy József | |
| Született | 1857. február 28. Kisvicsáp |
| Elhunyt | 1920. június 9. (63 évesen) Surányka |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1906. május 21. – 1910. március 21.) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Felsővásárdi Emődy József (Kisvicsáp, 1857. február 28. – Surányka, 1920. június 9.[1]) gazdasági egyesületi elnök, földbirtokos, országgyűlési képviselő.
Élete
[szerkesztés]Nagyapja Emődy János (1791[2]-?) Nyitra vármegye alispánja és követe,[3] apja Emődy Vince neves ügyvéd volt.
Iskoláit Nyitrán és Pozsonyban a főreáltanodában (főreáliskola), felsőbb tanulmányait pedig a zürichi és budapesti műegyetemeken végezte. A mérnöki kurzus befejeztével 1878-ban beiratkozott a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémiára,[4] ahol 1880-ban megszerezte a mezőgazdasági oklevelet.
1880-ban az országos filoxéra kísérleti állomás asszisztense lett, mely állásban azonban csak három hónapig maradt meg, miután a sopronmegyei gazdasági egyesület 1880-ban titkárává választotta. Emődy magyar és német nyelven szerkesztette az egyesület Gazdasági Értesítőjét, illetve 1884-ben Németországban járt tanulmányúton. Sopron város közgazdasági előadója is volt. 1884-ig maradt, amikor is Suránkán átvette atyjától annak suránkai birtokát.
A nyitramegyei gazdasági egyesület 1888-ban alelnökévé, majd 1897-ben Odescalchi Géza ellenében elnökévé választotta meg. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület közgazdasági szakosztályának alelnöke, igazgató-választmányi s a Magyar Gazdaszövetség választmányi tagja. A Hangya igazgatósági tagja, az Országos Központi Hitelszövetkezet választmányi tagja. Élénk részt vett a III. és IV. országos, valamint a millenniumi nemzetközi gazdakongresszusok szervezésében és működésében. A szövetkezeti mozgalmakban vett részt aktívan. Nyitra megye törvényhatósági és közigazgatási bizottságának is tagja.
1906-ban Veszelovszky Ferenc ellenében alkotmánypárti képviselőnek választották a szenici választókerületből.[5] Az országgyűlésben a közgazdasági bizottság tagja volt.
Az első világháború alatt a bevonult Buday Barna helyére került tanácstagként az öttagú Kivándorlási Tanácsba, mely azonban érthető okokból nem fejtett ki különösebb tevékenységet.[6] A Gazdák Biztosító Szövetkezetének igazgatósági tagja, és a Nyitravármegyei Gazdasági Egyesület elnöke volt.[7] 1880-1884 között
Suránykán volt úrilaka és mintagazdasága.[8] Felesége beckói Blaskovich Gizella (Blaskovich Mór lánya) volt. Gyermekei Perczelné E. Erzsébet, Nagy Emilné[9] E. Ilona, József, Miklós és Vince.
Művei
[szerkesztés]Különböző lapokban (Hazánk, Az Ország) publikált.
- 1894 A fölvidék veszedelme.
- 1897-ben „Mit tegyünk? magyar agrárpolitika az igazi” czímű tanulmánya.
- 1908 Gróf Károlyi Sándor a magyar gazdák szervezkedő gyülekezetein. In: Tizenkét év a Magyar Gazda-szövetség életéből. 1896-1908. Budapest.
- Mit tegyünk?
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Gyászjelentése
- ↑ magyarnemzetinevter.hu
- ↑ Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: IV. kötet [Ebeczky - Gyürky]. Pest: Ráth Mór. 1858.
- ↑ ovarigazdasz.hu
- ↑ Országgyűlési almanach 1906, 90-91, 322.
- ↑ 1916 A háború utáni sürgős teendők a kivándorlás és visszavándorlás tárgyában. Budapest, 4.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye. 222.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
- ↑ 2011 Egy politikus élete. Budapest.
Források
[szerkesztés]- Faith Fülöp 1940: Nyitrai fejfák. Nyitra, 23.
- Fabro Henrik – Ujlaki József 1906 (szerk.): Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 90.
- Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye. 288-289.
