Buday Barna

Buday Barna
Született	1870. május 9. Ófehértó
Elhunyt	1936. október 1. (66 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	publicista politikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1906. május 21. – 1910. március 21.)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (48/4-1-2)
A Wikimédia Commons tartalmaz Buday Barna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Buday Barna sírja Budapesten. Kerepesi temető: 48/4-1-2. Horvay János szobra.

Buday Barna, pethendi (Ófehértó, 1870. május 9. – Budapest, 1936. október 1.) agrárpolitikus és publicista.

Pályafutása

A debreceni és a kassai gazdasági tanintézet elvégzése után rövid ideig Majláth József gróf ófehértói gazdaságában gyakornok volt jószágigazgató édesapja mellett, majd saját gazdaságukat vette át. 1892-ben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) szolgálatába lépett, segédtitkárrá választották. Később a Köztelek c. lap szerkesztője, majd 1926-tól főszerkesztője lett. 1906-ban a szászsebesi kerület alkotmánypárti programmal képviselőjévé választotta. 1924-ig országgyűlési, ill. nemzetgyűlési képviselő volt. 1920-25 között az Országos Földbirtokrendező Bíróság rendes tagja volt, ugyanígy az Országos Kísérletügyi Tanácsnak is. Társelnöke volt a „Falu” Országos Földmíves Szövetségnek, 1921-től az Országos Kivándorlási Tanácsnak helyettes elnöke volt. 1926-tól az Országos Gazdasági Szakoktatási Tanács ügyvezető alelnökévé, s a Tanulmányi Bizottság elnökévé nevezte ki a földművelésügyi miniszter, s az utóbbi által létesített szociálpolitikai bizottságnak is tagja lett. 1926-tól az OMGE igazgatója és a Gazdasági Szakoktató Tanács alelnöke volt, 1931-től felsőházi tag lett, mint az OMGE által javasolt, s a kormányzó által kinevezett két tag egyike.

Igazgatósági tagja volt csaknem valamennyi agrárszövetkezeti és gazdatársadalmi intézménynek.

Kitüntetései

• Ferenc József-rend tiszti keresztje, 1918
• M. kir. gazdasági főtanácsosi cím, 1920
• A gazdatársadalom 1925-ben megbecsülése jeléül aranytollal tüntette ki.
• A Magyar Érdemkereszt II. osztálya, 1930

Publicisztikai tevékenysége

Termékeny mezőgazdasági író volt. Károlyi Sándor gróf meghívására 1901-től 1905-ig felelős szerkesztője lett a Hazánk című, majd ennek utódja, az Ország című napilapnak egészen 1906 novemberéig, annak megszűnéséig. Már korábban szerkesztette a Független Újságot (Néplap, 1900), a Magyarország közgazdasági rovatának rendes munkatársa, 1906-1911-ig a Magyar Hírlap vezércikkírója volt. 1910-ben a Magyar Földműves néplap felelős szerkesztője lett. 1920-ban szerkesztette A Falu című folyóiratot. Az Új Barázda napilap és a Vasárnap főmunkatársa volt 1920-1925 között. 1926-tól a Budapesti Hírlap belső munkatársa lett.

Műveiből

Agrárpolitikai művei

• Milyen legyen a telepítési törvény? In: Magyar Gazdák Szemléje 1908. 708-714.
• Gabona-uzsora (Budapest, 1889, Barnabás néven)
• Adatok Magyarország gyümölcstermeléséhez (Budapest, 1896)
• A szocialista izgatások hatása a nép erkölcsére és anyagi életére (Budapest, 1907)
• Időszerű kérdések, munkabérek, földbirtokmegoszlás vizsgálata a kivándorlás szempontjából (Budapest, 1909)
• Magyar problémák (Budapest, 1917)
• A szociáldemokrácia és a polgárság (Budapest, 1919)
• Gróf Károlyi Sándorról (Budapest, 1927)
• Magyar fényképek (Budapest, 1927)

Szerkesztőként

• A Köztelek szótára, Budapest, 1917. 60 oldal
• A Székely Kongresszus szervezete, tagjainak névsora. Budapest, 1902, 460 oldal
• Sorozatszerkesztője volt a Köztelek olcsó könyvtára sorozatnak

I. évf. 5-7. füzet Hreblay Emil:Baromfitenyésztés. A gazdasági baromfitenyésztésre vonatkozó általános tudnivalók és a gazdasági baromfifajták ismertetése. Budapest, 1912

II. évf. 4. füzet Dorner Béla: Sertéstenyésztés. Budapest, 1921

II. évf. 9. füzet Winkler János: Baromfihízlalás és értékesítés. Budapest, 1910

III. évf. 1. füzet Dr. Rodiczky Jenő: A méhészet vezérfonala. Budapest, 1911

III. évf. 7-8. füzet Matlaszkovszki Tádé: Kisgazdaságok berendezése. Budapest, 1911

IV. évf. 1-2. füzet Fend Károly: Szőlőművelés. Budapest, 1912

IV. évf. 3. füzet Ujhelyi Imre: A tejgazdaság dióhéjban. Budapest, 1912

• Ugyanígy a Köztelek gazdasági könyvtára című sorozatnak is szerkesztője:

Takács Gyula: Vetőburgonya-termelés. Köztelek Gazdasági Könyvtára, 1927

Czapáry Bertalan: Virágtenyésztés. Budapest, 1926

Szépirodalmi műveiből

• Karikás János csodálatos kalandjai. Budapest, 1912. B. B. álnéven
• Derült égbolt alatt. Singer és Wolfner Új Idők Irodalmi Intézet Rt. Budapest, Év n.
• Pihenő. Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Rt. Budapest, Év n.
• Búzakalász. Gazdálkodó ifjak, leányok könyve. (Az általános továbbképző népiskolák A. évfolyama és I. osztálya számára). Többekkel. Budapest, 1936
• Titkok földje. Falu Könyvtár. Budapest, 1922
• A rögöktől a csillagokig. Budapest, 1930

Buday Barna levele Krúdy Gyulához [1]

Emlékezete

Buday Barna sírja Budapesten. Kerepesi temető: 48/4-1-2. Horvay János szobra.

• Az OMGE "Buday Barna-díjat" alapított, melyet 1940-ben ítéltek első ízben oda Groffits Gábornak (1880-1957) a Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia első dékánjának, a szakoktatás terén kifejtett érdemeinek elismeréséül. [2]
• Sírja a Kerepesi temetőben áll, Horvay János műve.

Sírfelirata: „Az OMGE főszerkesztő igazgatója. A magyar gazdatársadalom aranytollú írója.” Sírverse:

„A magyar földé volt szíve-lelke

melynek mulandó testét adta itt.

Szárnyaló lelke céljára lelve

szállt a rögöktől a csillagokig.”

(Buday Barnáné)

Források

• Magyar életrajzi lexikon
• 1931–1935. évi országgyűlés. Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm-féle országgyűlési almanach) Bp. 1931. A felsőház. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület jelöltjei közül a kormányzó által kinevezett felsőházi tagok. 479–480. oldalak [3]

Irodalom

• Zlinszky György: B. B. In: Köztelek, 1939