Egyiptomi naptemplom
Az egyiptomi naptemplom olyan ókori egyiptomi templom volt, melyet Ré napistennek emeltek. A „naptemplom” szó többnyire azokat a templomokat jelöli, amelyeket az óbirodalmi V. dinasztia hat vagy hét uralkodója épített,[1] bár a Napnak emelt templomok megjelennek ezer évvel később, Ehnaton újbirodalmi uralkodó idejében is, aki a karnaki templomhoz épített hasonlót.[2]
Az V. dinasztia naptemplomai két alsó-egyiptomi helyszínen épültek, Abu Gurábban és Abuszírben, egymástól kb. 1 kilométerre, a mai Kairótól kb. 15 kilométerre délre. Lehetséges, hogy egy korábbi naptemplomról mintázták őket, amely Héliopoliszban állt.[2] Valószínűleg hat vagy hét ilyen templom épült – Uszerkaf, Szahuré, Noferirkaré, Noferefré, Niuszerré és Menkauhór idejében[3] –, de csak kettőt találtak meg: Uszerkaf naptemplomát, a Nehenrét, valamint Niuszerré Seszepibré nevű naptemplomát.[4] Dzsedkaré Iszeszi, a dinasztia nyolcadik királya, úgy tűnik, hirtelen felhagyott a naptemplomok építésével.[3] Niuszerré temploma, amely a mai Abu Guráb falu mellett áll, romjaiban is lenyűgöző, főleg jó állapotban fennmaradt központi áldozati oltára, melyet alabástrom alkotóelemek felhasználásával építettek.[1] Az eddig megtalált két naptemplom olyan rossz állapotban van, hogy a feltáráskor főleg a templomok nevében szereplő hieroglifák segítségével tudták rekonstruálni a naptemplomok jellemzőit – köztük azt, hogy obeliszk állt bennük[3] –, de a romok alapján úgy tűnik, fedetlen épületek voltak.[2]
Mitikus háttere
[szerkesztés]A Hufu és a varázsló címen ismert középbirodalmi történet szerint az V. dinasztia első három uralkodója hármasikrek volt, Ré gyermekei. A történet annyiban valóságot tartalmaz, hogy az V. dinasztia második és harmadik királya valóban testvérek voltak,[5] és valóban szokatlanul nagy mértékben imádták Rét, olyannyira, hogy ez a dinasztia egész uralkodása alatt kitartott.[3]
Felépítésük, szerepük és felfedezésük
[szerkesztés]A naptemplomok a Nílus nyugati partján épültek, és a piramisokhoz hasonlóan egy bejárattal és egy kijárattal rendelkeztek.[2] Úgy tűnik, az épületegyüttes a piramisokéhoz hasonlított, és mindegyikük három főbb részből állt: egy kisebb völgytemplomból egy csatorna vagy termőföld mellett, egy rövid felvezető út, amely a sivatagon át vezetett fel a kis völgytemplomból, majd a sivatagban álló harmadik, legfontosabb részből: magából a naptemplomból,[3] az egészet pedig fal vette körül. Középpontjukban hatalmas kőemelvényen obeliszk állt, előtte oltár. Niuszerré naptemplomának északi részén raktárak is álltak, délre pedig napbárka. A két fennmaradt példából ítélve a naptemplomok eleinte vályogtéglából épültek, majd később kőből újjáépítették és megnagyobbították őket; Uszerkaf temploma például eredetileg négyzet, később téglalap alaprajzú volt. Az obeliszk is később épült hozzá, eredetileg faoszlop állhatott a helyén. A módosítások magyarázatot adhatnak arra, miért ilyen kevés naptemplom került elő; a befejezetlen vályogépületeket valószínűleg lebontották (ez történhetett Szahurééval),[6] vagy a későbbi uralkodók számára alakították át (Niuszerré naptemploma például Noferefré eredeti épületének átépítésével keletkezhetett).[7]
Funkciójuk pontosan nem ismert; a piramisokkal ellentétben, úgy tűnik, nem csupán az uralkodó halotti kultuszában kaptak szerepet, ugyanakkor feltehetően megvolt benne a jelentőségük, mivel a korszak minden uralkodója sajátot épített magának.[5] Massimiliano Nuzzolo szerint az V. és VI. dinasztia idejében az uralkodó „új társadalmi-vallási jelentőségre tett szert napkirályként és napistenként”.[5] Ez összhangban van azzal a ténnyel is, hogy ezek a naptemplomok az első olyan, nagyméretű, teljesen kőből épült építmények, amelyek semmilyen kapcsolatban nem állnak a piramisokkal.[3] A naptemplomok jelentése és fejlődése szorosan összefonódott az Óbirodalom építészet- és vallástörténetével, különösen az V. és VI. dinasztia idején.[5]
Mivel a korszak elsődleges forrásaiban hat vagy hét különböző név fordul elő naptemplomok neveként, valószínűleg legalább hat különböző naptemplom létezett,[5] ugyanakkor az egyiptomi nyelvben külön szó nem volt a naptemplomra.[3] Niuszerré naptemplomát fedezték fel először, a 19. század végén,[8] majd Uszerkaf naptemplomát. A templomtípus tanulmányozása azonban csak az 1950-es években kezdődött meg.[5]
Az ismert naptemplomok
[szerkesztés]Az első naptemplomot Uszerkaf, a V. dinasztia alapítója építette Abuszírben, pár kilométerre északra Memphisz nekropoliszától, Szakkarától, ahol piramisa állt.[2] Szahuré temploma is feltehetőleg Abuszírben épült, mert itt került elő obeliszkjének feltételezett talapzata.[6] A korabeli dokumentumok Noferirkaré templomát említik a leggyakrabban, de napjainkig csak Uszerkaf és Niuszerré templomát fedezték fel, utóbbiban számos felirat és relief található a király uralkodása idejéből.
A Noferefré és Niuszerré közt uralkodó Sepszeszkaré a feltételezések szerint hozzákezdett Hotepibré („Ré szíve elégedett”) nevű naptemploma építéséhez, ennek helye ismeretlen.
| Hieroglif neve | Neve | Építtető | Helye | ||||||
|
nḫn-rˁ.w Nehenré „Ré erődítménye” |
Uszerkaf | Abuszír | ||||||
|
sḫ.t-rˁ.w Szehetré „Ré földje” |
Szahuré | Abuszír (?) | ||||||
|
st-ỉb-rˁ.w Szetibré „Ré kedvenc helye” |
Noferirkaré | ismeretlen | ||||||
|
ḥtp-rˁ.w Hotepré „Ré áldozati oltára” |
Noferefré | ismeretlen | ||||||
|
šsp-ỉb-rˁ.w Seszepibré „Ré szívének öröme” |
Niuszerré | Abu Guráb | ||||||
|
3ḫ.t-rˁ.w Ahetré „Ré horizontja” |
Menkauhór | ismeretlen |
Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Haase, Michael (1999. január 1.). „Abu Gurob (Ägypten) (German)”. Antike Welt 30, 306–307. o.
- ↑ a b c d e Remler, Pat. Egyptian Mythology, A to Z (angol nyelven). Infobase Publishing (2010. november 4.). ISBN 9781438131801
- ↑ a b c d e f g Bard, Kathryn. Encyclopedia of the Archaeology of Ancient Egypt. Routledge, 85–87. o. (1999). ISBN 0-415-18589-0
- ↑ Robert G Morkot, The Egyptians: An Introduction. pp. 223
- ↑ a b c d e f Nuzzolo, Massimiliano (2007. november 4.). „The Sun Temples of the Vth Dynasty: A Reassessment”. Studien zur Altägyptischen Kultur 36, 217–247. o. JSTOR 25157803.
- ↑ a b M. Verner: Die Sonnenheiligtümer der 5. Dynastie. 2005, pp. 42–43.
- ↑ M. Verner: Die Sonnenheiligtümer der 5. Dynastie. 2005, p. 44.
- ↑ Nuzzolo, Massimiliano (2010. november 4.). „The V Dynasty Sun Temples Personnel. An overview of titles and cult practise through the epigraphic evidence”. Studien zur Altägyptischen Kultur 39, 289–312. o. JSTOR 41060769.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Egyptian sun temple című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.