Egressy út
| Egressy út | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Budapest, XIV. kerület |
| Városrész | Istvánmező, Törökőr, Kiszugló, Nagyzugló, Alsórákos |
| Névadó | |
| Irányítószám |
|
| Földrajzi adatok | |
| Hossza | 3,8 km |
| Elhelyezkedése | |
 Egressy út
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 53″, k. h. 19° 07′ 12″47.514694°N 19.120000°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 53″, k. h. 19° 07′ 12″47.514694°N 19.120000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Egressy út témájú médiaállományokat. | |
Az Egressy út Budapest XIV. kerületének egyik főútvonala. A Stefánia út és a Szuglói körvasút sor között húzódik. Nevét 1879-ben kapta.
Története
[szerkesztés]1879-ben kapta az Egressy út nevet,[1] ekkor a VII. kerülethez tartozott, illetve a Nagy Lajos király útja (akkor Hajtsár út) és a városhatár között határút volt a X. kerülettel. Az utca névadója egyaránt lehet Egressy Béni (1814–1851) zeneszerző és testvére Egressy Gábor (1808–1866) színész is. Az egykori névadás kapcsán semmilyen utalás sincs arra, hogy az Egressy család melyik tagja a névadó. Az út mellett található Egressy teret 1901-ben nevezték el, mikor Egressy Béni halálának az ötvenedik évfordulójáról emlékeztek meg országszerte. Ez alapján a Zuglói Lexikon szerint Egressy Béni, de az Utcák, terek, emberek könyv szerint Egressy Gábor lehet a névadó.[2] 1935. június 15-én az újonnan létrehozott XIV. kerület része lett. A Stefánia út és a Szuglói Körvasút sor között húzódó út Istvánmező, Törökőr, Kiszugló, Nagyzugló és Alsórákos városrészekhez tartozik.
Híres lakói
[szerkesztés]- Fejérváry Erzsi (1890–1980) festő és keramikus (6.)[3]
- Körmendi-Frim Jenő (1886–1959) szobrász (6.)[3]
Épületei
[szerkesztés]- 35-51. – Posta Járműtelep
A Magyar Posta 1910-ben vásárolta meg a telket, ahol 1928-ben került átadásra a járműtelepet, amely saját víz- és energiaellátással rendelkezett. Budapest ostromakor, 1945. január 8-án foglalták el a szovjet csapatok. 1954-ben önálló gazdálkodó szervezet lett a Postán belül. Itt forgatták 1982-ben a Dögkeselyű című film taxis üldözéses jelenetét.[4][5]
- 69. – Hermann Ottó Általános Iskola
1911-ben épült Sebestyén Artúr tervei szerint. Kezdetekben elemi és polgári fiúiskola volt. 1990-ig Horváth Imre (1901–1958) kommunista politikus nevét viselte. 1993-ban vette fel Herman Ottó (1835–1914) nevét.[6]
- 71. – Egressy Gábor Szakgimnázium
1902-ben épült Alpár Ignác tervei szerint az Országos Gyermekvédő Egyesület Otthona számára. 1906 és 1948 között leány polgári iskola, majd általános iskola, majd 1956. szeptember 1-jétől az Egressy Gábor Általános Gimnázium működött az épületben. 1962-ben született határozat alapján 1964–65-ben indult az első szakközépiskolai osztály és a gimnáziumi évfolyamok kivezetésre kerültek. Napjainkban a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakgimnáziuma néven működik.[7][8]
- 114-116. – XIV. Kerületi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság
A tűzoltók 1939. május 15. óta használják az épületet.[9]
- 178. – Paskál malom, -kút és strandfürdő
1745-ben már pesti tanácsülési jegyzőkönyv említi Paschgall György pékmester malmát, mely a Rákos-patak kis szigetén állt. A malom a 19. sz közepéig működhetett, majd különböző reszelőüzemek működtek az itteni épületekben. Az 1965-ben végzett mélyfúrás során 1400 m-es mélységben 71 fokos hőmérsékletű, heti 10 ezer m³ vízhozamú forrást találtak. 1968-ban a Fővárosi Fürdőigazgatóság megrendelésére gyógyüdülőt is magába foglaló terv készült. 1969-ben indult el az építkezés, de pénzhiány miatt csak az 1980-as évek végére került átadásra a mai termálstrand.[10]
Közlekedése
[szerkesztés]Az Egressy út Nagy Lajos király útja és Vezér utca közötti szakaszán közlekedett 1933-tól 1960-ig a 68-as és 1955-től 1979-ig a 64-es villamos.[11][12] 1980. augusztus 2-án indult meg a 77-es trolibusz vonala. Jelenleg a Puskás Ferenc Stadion – metróállomásnál van ez egyik végállomása. A Stefánia útról fordul az Egressy útra, amelyen a Vezér utcáig halad majd a környező utcákat bekötve az Öv utca és az Egressy út találkozásánál van a másik végállomása.[13]
- Csomópontok
| # | Kereszteződés | Közlekedési lámpa | BKK megállók | Keresztező BKK járatok |
|---|---|---|---|---|
| 1. | Stefánia út | van |  77 |
75
|
| 2. | Hungária körút | van | 77 |
 1, 1A 901, 918
|
| 3. | Törökőr utca | nincs | 77 |
|
| 4. | Báróczy utca – Posta Járműtelep | nincs | 77 |
|
| 5. | Róna utca | van | 77 |
|
| 6. | Egressy tér – Nagy Lajos király útja | van | 77 |
3, 62, 62A 32 907
|
| 7. | Turán utca | nincs | 77 |
|
| 8. | Vezér utca | van | 77 |
82
|
| 9. | Miskolci utca | nincs | 77 |
|
| 10. | Rákosmezei tér – Cinkotai út | nincs | 77 |
|
| 11. | Öv utca | nincs | 77 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Uj utczanevek Budapesten. A Hon, XVII. évf. 105. sz. (1879. április 30.) 2. o.
- ↑ Az ismeretlen utcanevek sírja, avagy: kik ezek az emberek?, 2015. május 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ a b A Puskás Ferenc Stadion árnyékában rejtőzik egy elfeledett magyar művészházaspár műterme. 24.hu (2020. január 8.) (Hozzáférés: 2020. január 9.)
- ↑ szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 162–163. o.. 963-657-214-3 (1998)
- ↑ A járműtelep. postamuzeum.hu, 2013. október 8. (Hozzáférés: 2020. január 6.)[halott link]
- ↑ szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 55. o.. 963-657-214-3 (1998)
- ↑ szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 37. o.. 963-657-214-3 (1998)
- ↑ Egressy Gábor Szakgimnázium – Iskolánkról. egressy.info. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
- ↑ Szendy Károly polgármester jelentése a székesfőváros közigazgatásának 1939. évi I. félévi állapotáról. Fővárosi Közlöny (melléklet), L. évf. 50. sz. (1939. szeptember 1.) 21. o.
- ↑ szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 156–157. o.. 963-657-214-3 (1998)
- ↑ Hírek. Népszava, LXXXIII. évf. 153. sz. (1955. július 1.) 2. o.
- ↑ Átadták a forgalomnak a legúiabb villamosvonalat. Esti Hírlap, V. évf. 80. sz. (1960. április 3.) 8. o.
- ↑ A 77-es trolibusz története. veke.hu, 2005. augusztus 2. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
Források
[szerkesztés]- Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. ISBN 963 9469 06 8
- Zuglói Lexikon. Dinasztia Kiadó. 1998. ISBN 9636572143
