Fejérváry Erzsi
Fejérváry Erzsi | |
Született | Fejérvári Erzsébet Teréz 1887. október 21. Budapest |
Elhunyt | 1980 (92-93 évesen) Amerikai Egyesült Államok |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Körmendi-Frim Jenő (1922–1959) |
Foglalkozása |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fejérváry Erzsi, született Fejérvári Erzsébet Teréz (Budapest, 1887. október 21.[1] – USA, 1980.) magyar festő-és iparművész, keramikus, egyetemi tanár. Körmendi-Frim Jenő szobrászművész felesége.
Élete
[szerkesztés]A fővárosban folytatott művészeti tanulmányokat, többek között Szablya-Frischauf Ferenc iskolájában, majd 1905 és 1909 között Nagybányán csatlakozott a neósokhoz. Párizsban Henri Matisse francia festőnél képezte magát. Miután hazatért, Iványi-Grünwald Bélát követve a Kecskeméti Művésztelep kötelekébe állt. 1913-ban Falus Elek korábbi kecskeméti villájában lakott. Arcképeket, aktos kompozíciókat, csendéleteket és tájképeket festett sok szín-és dekoratív érzékre való fölfogással. Kiállított a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Egyesületének kiállításain, a Műcsarnokban (Táncosnő; Ádám és Éva) és 1911-ben Párizsban a Salon d’Automne-ban.[2] Nagy sikere volt a Körmendi-Frim Jenővel együtt tervezett porcelánszobrocskáival (1913), nemkülönben bábszínház-figuráival. 1939-ben férjével több kiállítást rendeztek hollandiai városokban, úgy mint Hágában és Armheiben.[3] Még ugyanebben az évben Milwaukee-ban volt közös kiállításuk. A Magyarországon elfogadott zsidótörvények őket is hátrányosan érintették, így nem tértek haza. Az Egyesült Államokban telepedtek le, ahol később mindketten az Indiana állambeli katolikus Notre Dame Egyetem tanárai lettek.
Családja
[szerkesztés]Fejérvári (Oblat) Zsigmond (1844–1916)[4] székesfehérvári születésű tőzsdeügynök és Schnitzer Adél (1855–1932)[5] lánya.[6] Apai nagyszülei Oblat Ignác (1815–1890)[7] a Székesfehérvári Izraelita Hitközség elnöke és Fischer Johanna (kb. 1807–1907),[8] anyai nagyszülei Schnitzer Jakab (1825–1908)[9] szesz-és likőrgyáros és Groszmann Anna voltak.
1922. szeptember 7-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Körmendi-Frim Jenő szobrászművésszel.[10]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 1958/1887. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
- ↑ Passuth Krisztina.Szücs György.szerk.: Gosztonyi Ferenc: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914 – Függelék: Magyar festők a Salon d'Automne kiállításain (1903-1913). Budapest: Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/1, 319. o.. Hozzáférés ideje: 2022. március 16.
- ↑ Magyar művészházaspár sikere Hollandiában (1939. július 19.) 8 Órai újság, 136. szám, 8. o. Online elérés
- ↑ Fejérvári Zsigmond halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1190/1916. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
- ↑ Schnitzer Adél születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 499/1855. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 421/1879. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
- ↑ Oblat Ignác gyászjelentése (1890). (Hozzáférés: 2020. január 14.)
- ↑ Oblat Ignácné halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 887/1907. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
- ↑ Schnitzer Jakab halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 444/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1449/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
Források
[szerkesztés]- Magyar zsidó lexikon Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 266. o. Online elérés
- Fejérváry Erzsi (Kieselbach.hu)
- Révai Nagy Lexikona (1924): Fejérváry Erzsi. In: XX. kötet. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 225. o. Online elérés
- A magyar feltámadás lexikona Szerk. Szentmiklóssy Géza. Budapest, 1930. 778. o. Online elérés
- Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona, Budapest, 1915. 475. o. Online elérés
További információk
[szerkesztés]- Vincze Miklós: A Puskás Ferenc Stadion árnyékában rejtőzik egy elfeledett magyar művészházaspár műterme (magyar nyelven). 24.hu, 2020. január 8. (Hozzáférés: 2020. január 14.)