Ugrás a tartalomhoz

Eötvös Miklós (tanácsos)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Vásárosnaményi Eötvös Miklós (1656. – 1731.) nagybirtokos nemes, szolgabíró, alispán, királyi tanácsos.

Élete

[szerkesztés]

Id. Eötvös Miklós és Nagy Erzsébet fiaként a vásárosnaményi Eötvös családból származott. 19 éves korában már munkácsi udvarbíró volt. Eötvös Miklós első jelentősebb tisztsége egy szolgabírói hivatal volt Szatmár vármegyében 1696-ban. 1699-ben már adórovóként emlékeznek meg róla a feljegyzések, 1710 és 1714 között pedig alispánként tevékenykedett. 1712-ben vármegyéje országgyűlési képviselővé választotta. A Rákóczi-szabadságharc idején, 1706. július 14-én tiszántúli kerületi biztossá nevezték ki. Biztosi minőségében való működésének és Károlyi Sándor támogatásának köszönhetően 1723-ban már ugyanannak a kerületnek a főbiztosa lett. Ezt a címét haláláig viselte. Idősebb korában érte élete talán legnagyobb megtiszteltetése, III. Károly 1724. május 26-án királyi tanácsosává nevezte ki.

Valószínűleg Eötvös Miklós munkássága jelentette annak az alapját, hogy unokája, Eötvös Miklós bárói címet kapott 1768-ban.

Családja

[szerkesztés]

Eötvös Miklós kétszer nősült, Előbb Irinyi Borbálát, majd Debreczeni Máriát (egyes forrásoknál Debreczenyi). Gyermekei első feleségétől:

  • Éva (?) előbb Lehóczky Ferenc, majd Dessewffy Pál felesége
  • József (1694–1742) neje: Szalay Anna
  • Krisztina (1696–?) Bükk András neje
  • Miklós (1698–?) felesége: Zathureczky Zsuzsanna

Második feleségétől további 5 gyermekről lehet tudni:

  • Sándor (1711–1771) első neje: Béldi Sára; második neje: Vankay Katalin
  • Mária (1713–1782) férje: Teleki Sámuel (1710–1783)
  • Imre (1714–1753) felesége: Conspurg Anna
  • László (1717–1758)
  • Lajos (1725–1744)

Források

[szerkesztés]