Ugrás a tartalomhoz

Drótfarkú fecske

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Drótfarkú fecske
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Fecskefélék (Hirundinidae)
Nem: Hirundo
Faj: H. smithii
Tudományos név
Hirundo smithii
(Leach, 1818)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Drótfarkú fecske témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Drótfarkú fecske témájú médiaállományokat és Drótfarkú fecske témájú kategóriát.

A drótfarkú fecske (Hirundo smithii) a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a fecskefélék (Hirundinidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt William Elford Leach angol zoológus és tengerbiológus írta le 1818-ban.[3]

Alfajai

[szerkesztés]

Előfordulása

[szerkesztés]

Afganisztán, Angola, Benin, Botswana, Burkina Faso, Burundi, Kambodzsa, Kamerun, a Közép-afrikai Köztársaság, Csád, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Elefántcsontpart, Eritrea, Etiópia, Gabon, Gambia, Ghána, Guinea, Bissau-Guinea, Kenya, Laosz, Malawi, Mali, Mauritánia, Mozambik, Mianmar, Namíbia, Niger, Nigéria, Ruanda, Szenegál, Sierra Leone, Szomália, a Dél-afrikai Köztársaság, Szudán, Szváziföld, Tádzsikisztán, Tanzánia, Thaiföld, Togo, Türkmenisztán, Uganda, az Egyesült Arab Emírségek, Üzbegisztán, Zambia és Zimbabwe vízközeli helyein található meg. A Kongói Köztársaság, Egyiptom, Libéria, Omán és Srí Lanka területén kóborló.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők és szavannák, folyók és patakok környékén. Vonuló faj.[4]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 21 centiméter, testtömege 11-17 gramm.[5] Szárnya, farka, háta sötét kékes-fekete. Homloka és feje teteje gesztenyebarna, melle és hasa fehér. Nevét hosszú, drótszerű két szélső faroktolláról kapta. A nemek hasonlóak, csak a tojónak valamivel rövidebbek ezek a faroktollak. Az ázsiai alfajnak hosszabb a farka, mint az afrikainak.

Életmódja

[szerkesztés]

Tápláléka repülő rovarokból áll, legfőképp legyekből.

Szaporodása

[szerkesztés]

Fél csésze alakú sár fészkét meredek sziklaoldalára, hidakra készíti. Párzási ideje egész éves, augusztus-december és február-április között tetőzik. Fészekalja 2–4 tojásból áll, az ázsiai alfajnak akár 5-ből is, melyen csak a tojó kotlik 14-19 napig. A fiókákat mindkét szülő eteti 15-24 napig.

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. február 4.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. február 4.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. február 4.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. február 4.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. február 4.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]