Ugrás a tartalomhoz

Dréhr Imre

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dréhr Imre
Pesti Hírlap (1878-1944) 1937. Az év halottai.
Pesti Hírlap (1878-1944) 1937. Az év halottai.
Személyes adatok
Teljes névnagyszentmiklósi Dréhr Imre
Születési dátum1889. február 18.
Születési helyBudapest, Magyarország
Halálozási dátum1936. február 6. (46 évesen)
Halálozási helyBudapest, Magyarország
Egyéb foglalkozásPolitikus
Nemzeti játékvezetés
ÉvekBajnokságStátusz
1926–1930MLSZElnök
A Wikimédia Commons tartalmaz Dréhr Imre témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagyszentmiklósi Dréhr Imre (Budapest, 1889. február 18. – 1936. február 6.) közgazdász, politikus, országgyűlési képviselő, államtitkár, magyar királyi kincstári főtanácsos, szociálpolitikus, a Jerurzsálemi Szent Sir Lovagrend nagykeresztese és középkeresztese, A Souverain Maltai Katonai Lovagrend magistralis keresztese, Veszprém város díszpolgára.[1]

Életpályája

[szerkesztés]

Édesapja nagyszentmiklósi Dréhr János (1858–1939),[2] államtitkár, a magyar királyi állami nyomda igazgatója, édesanyja pécsujfalusi Péchy Fanny (1866–1942).[3] Dréhr János 1916. január 9.-én szerzett nemességet, nemesi előnevet és családi címert I. Ferenc József magyar királytól.[4]

Dréhr Imre a gimnázium nyolc osztályát 1989 és 1906 között a budai Egyetemi Katolikus Gimnáziumban végezte, majd 1906–1911 között joghallgató volt a budapesti egyetemen.[5] 1911/1912-ben az Egyetemi kör irodalmi szakosztályának alelnöke volt, és március 15-én, az egyetemi ifjúság ünnepségén, a pesti Vigadóban Herczeg Ferenc mellett ő mondta az egyik beszédet.[6] A következő tanévre, 1912/1913-ra az Egyetemi Kör elnökének is megválasztották, így az egyetemi ifjúságot vezetve ismét ő tartott beszédeket október 6-án, az aradi emlékünnepségen és november 1-én Budapesten, a Kossuth-mauzóleumnál.[7]

Ezután banktisztviselő lett, 1921-ben pedig a Lloyd Bank igazgatója. 1922-ben pártonkívüli programmal országgyűlési képviselővé választották, 1923-ban csatlakozott az Egységes Párthoz. 1925-ben megvált a Lloyd Bank vezetésétől. 1926-tól Vass József mellett a népjóléti és munkaügyi minisztériumban államtitkár. 1927-1931 között egységes párti országgyűlési képviselő. 1934-ben a népjóléti minisztériumban nagyméretű panamák miatt eljárás indult ellene, elítélték. A kúriai ítélet kihirdetése napján öngyilkos lett.

MLSZ elnök

[szerkesztés]

Az amatőr-profi kérdés becsületes megoldása érdekében a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) az elnöki tisztséget ajánlotta fel (1926–1930) részére. Megalakult a profi szövetség vele párhuzamosan a profi játékvezetés. 1926-ban ünnepelte a szövetség negyedszázados fennállását. Ebben az évben 80 000 amatőr és 600 profi játékost tartott nyilván, országosan mintegy 2500 játékvezető tevékenykedett az MLSZ vezetése alatt. Sportdiplomáciai megtiszteltetés eredményeként a több nyelven kiválóan beszélő – a szövetség nemzetközi ügyeit intéző – Fischer Mórt az 1927-ben Helsinkiben tartott FIFA kongresszuson alelnökké választottak. A futballt sújtó testnevelési és vigalmi adó következtében csökkenni kezdett a labdarúgók létszáma. 1930. június 6-án és 7-én Budapesten tartja kongresszuság a FIFA. Uruguayban rendezték az I., az 1930-as labdarúgó-világbajnokság-ot, ahol a futballtorna nemzetközi zsűrijébe Fischer Mórt delegálta, aki egyedül képviselte a magyar futballt az újvilágban. Az MLSZ-ben 396 amatőr és 24 profi egyesület működik közel 100 000 igazolt játékossal. A játékvezetők megközelítő száma 3200 fő.

Írásai

[szerkesztés]
  • A munkahiány esetére szóló biztosítás (Bp., 1926)
  • Népjóléti és munkaügyi beruházások (Bp., 1929)
  • Dréhr Imre Nagyszentmiklósi Beszámolója; Athenaeum Ny., Bp., 1930

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ familysearch.org Dréhr Imre gyászjelentése
  2. ↑ familysearch.org Dréhr János gyászjelentése
  3. ↑ familysearch.org Dréhr Jánosné Péchy Fanny gyászjelentése
  4. ↑ K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 73. kötet - 331 - 332. oldal
  5. ↑ Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem almanachja, 1906/1907–1910/1911, passim.
  6. ↑ (cím nélkül) . Egyetemi Lapok, (1912. március 15.) 1–3. o. (cím nélkül) . Budapesti Hírlap, (1912. március 10.) 13. o.
  7. ↑ (cím nélkül) . Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem almanachja, (1912 – 1913) 125. o. (cím nélkül) . Egyetemi Lapok, (1913. március 15.) 6. o. (cím nélkül) . Egyetemi Lapok, (1913. június 30.) 5. o. (cím nélkül) . Pesti Hírlap, (1913. szeptember 21.) 14. o. (cím nélkül) . Az Újság, (1912. október 1.) 11. o. (cím nélkül) . Budapesti Hírlap, (1912. október 26.) 11. o. (cím nélkül) . Egyetemi Lapok, (1912. november 20.) 1. o.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dréhr_Imre&oldid=27588118”