Usetty Béla

Usetty Béla dr.
Személyes adatok
Teljes név	Usetty Béla dr.
Születési dátum	1887. április 17.
Születési hely	Budapest, Magyarország
Halálozási dátum	1970. május 18. (83 évesen)
Halálozási hely	Budapest, Magyarország
Egyéb foglalkozás	Ügyvéd, politikus, igazgató.
Nemzeti játékvezetés
Évek Bajnokság Státusz 1932–1939 MLSZ Elnök
A Wikimédia Commons tartalmaz Usetty Béla dr. témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Usetty Béla dr. (Budapest, 1887. április 17. – Budapest, 1970. május 18.) ügyvéd, országgyűlési képviselő. 1935–1940 között a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság (BSzKRT) vezetője.

Életpályája

Usetty Ferenc György és Freiszleder Mária fia. A középiskola elvégzése utána budapesti Pázmány Péter tudományegyetem jogi- és államtudományi fakultásának hallgatója, itt szerezte meg a jogi- és államtudományi doktorátust. Tanulmányait befejezve, miután ügyvédi diplomát nyert bejárta egész Közép Európát, különösen Angliában, Franciaországban, Svájcban, Olaszországban és Ausztriában végzett jogi stúdiumokat. Hazatérve, Budapesten nyitott ügyvédi irodát, a Ferencvárosban folytatott jogi gyakorlatot.

A főváros kommunális és politikai életében már régóta szerepel: ilyen irányú tevékenységét a néhai Usetty Ferenc, a Ferencváros hosszú időn keresztül népszerű vezére oldalán kezdte meg. 1919-ben a Wolff-párt programjával lett a ferencvárosi polgárság pártjának vezére, a Ferencvárosi Kaszinó elnöke. 1920-ban a fővárosi törvényhatósági bizottság tagjává választották. Ekkor még a Keresztény Községi Párthoz tartozott, de mikor Ripka Ferenc főpolgármester pártja, illetőleg az Egységes Községi Polgári Párt megalakult, mint őszinte híve a középút politikának ide csatlakozva a fővárosi politikájában sikerrel szolgálta a közérdeket.

Az országos politikában 1926 óta szerepel. Akkor választották meg a főváros déli kerültében az Egységes Községi Polgári Párt listáján. A parlamentben a polgári és különösen a kispolgári érdekeknek buzgó szószólója, igazságügyi kérdésekben hűséges védője. Szűkebb kerületében a Ferencvárosban, a polgárság körében igen nagy népszerűségnek örvend, így az 1931. évi választásokon pártjának képviseletében újra a budapesti déli kerületben kapott mandátumot. Az új parlamentben többször szállt síkra a kispolgárság, a tisztviselő társadalom, az ügyvédi kar jogos érdekeinek megvédéséért, többször szót emelt a tisztviselői fizetéscsökkentések, a tisztviselők nyugdíjának leszállítása ellen. 1935-ben ismét mandátumhoz jutott, az ezúttal már Gömbös Gyula neve által fémjelzett, Nemzeti Egység Pártjának hívott kormánypárt jelölésében.

MLSZ elnök

(1932-1939) között a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) első számú vezetője volt, majd az FTC elnöke lett. Ennek a korszaknak a jogalkotás terén is megmutatkozó politikai antiszemitizmusa hatással volt a magyar labdarúgás mindennapjaira is.

A profi sport léte érdekében kétségbeesett erőfeszítéseket tettek. Olaszország rendezte a II., az 1934-es labdarúgó-világbajnokság küzdelmeit, ahol a magyar válogatott a negyeddöntőben elbúcsúzott. 1935-ben az MLSZ megszüntette az évek óta haldokló profi bajnokságot. Labdarúgásunk előnyére a berlini olimpia sem hozott kiemelkedő sikereket. Együtteseink a Közép-Európa Kupa (KK) küzdelmeiben sikeresen vettek részt. Franciaország rendezte a III., az 1938-as labdarúgó-világbajnokság küzdelmeit, ahol a magyar csapat ezüstéremmel zárta a tornát. Az elnöki posztról az egyre jobban megerősödő zsidóüldözés miatt 1939-ben lemondott.

1941. július 19-én Budapesten, a Ferencvárosban házasságot kötött a nála 17 évvel fiatalabb Czobor Erzsébet Vilmával, Czobor Ottó és Vollák Ilona Etelka lányával.

Források

• Zuber Ferenc (szerk.): Magyar sport almanach 1931-34 (Budapest, 1935) 34–35. oldal
• Thaly Zoltán: 100 éves a Magyar Labdarúgó Szövetség – 2000. Az MLSZ és a Szókincs Kiadó ISBN 963-86106-1-1
• https://web.archive.org/web/20090901204339/http://www.ftcbk.eu/2009/08/05/a-ferencvarosi-torna-club-elnokei-iv-resz-dr-usetty-bela/
• Országgyűlési Almanach 1931-1936-ban
• PIM