Alsózsadány
| Alsózsadány (Dolná Ždaňa) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Garamszentkereszti | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Andrea Murgašová | ||
| Irányítószám | 966 01 (pošta Hliník nad Hronom) | ||
| Körzethívószám | 045 | ||
| Forgalmi rendszám | ZH | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 848 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 97 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 239 m | ||
| Terület | 8,17 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 32′ 43″, k. h. 18° 45′ 46″48.545147°N 18.762914°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 43″, k. h. 18° 45′ 46″48.545147°N 18.762914°E | |||
| Alsózsadány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsózsadány témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Alsózsadány (1890-ig Alsó-Zsdány, szlovákul: Dolná Ždaňa) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Garamszentkereszttől 8 km-re délnyugatra, a Garam jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]1429-ben a királyi kamara birtokaként említik először, Körmöcbánya város uradalmához tartozott. 1450-ben 25 bányászcsalád élt a településen. 1601-ben 24 ház állt a községben. 1828-ban 25 házában 240 lakos élt, akik mezőgazdasággal, erdei munkákkal, bányászattal foglalkoztak. Csak 1888-ban lett önálló község.
Bars vármegye monográfiája szerint: „Alsózsadány, garammenti tót kisközség. Hajdan Zdán, Zdana vagy Sdány néven szerepelt és ez utóbbi néven van említve, mint a revistyei vár tartozéka is, melynek urairól más helyen van szó. Később az erdőkincstár birtoka lett. Katholikus temploma 1847-ben épült. Határában szénsavas savanyúvíz-forrás van. Lakosainak száma 462, postája Geletnek, távirója és vasúti állomása Geletnek-Szklénó."[2]
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.
1944-ben a németek az itteni nemzeti bizottság tagjait letartóztatták és a dachaui koncentrációs táborba szállították, ahol mindannyian meghaltak. A háború után lakói főként Garamszentkereszt és Körmöcbánya gyáraiban dolgoztak.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 538, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 656 lakosából 634 szlovák volt.
2011-ben 796 lakosából 710 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus temploma 1847-ben épült klasszicista stílusban.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. április 5.)
További információk
[szerkesztés]A Garamszentkereszti járás települései | ||
|---|---|---|
Garamszentkereszt (Žiar nad Hronom) | ||
|  | |
|
Ez a szlovákiai Besztercebányai kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
