Ugrás a tartalomhoz

Dluha

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Dlhá nad Oravou szócikkből átirányítva)
Dluha (Dlhá nad Oravou)
Dluha látképe
Dluha látképe
Dluha zászlaja
Dluha zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásAlsókubini
Rangközség
Első írásos említés1420
PolgármesterJán Kamas
Irányítószám027 55
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámDK
Népesség
Teljes népesség1433 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság530 m
Terület24,31 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 15′ 59″, k. h. 19° 26′ 49″49.266300°N 19.446900°EKoordináták: é. sz. 49° 15′ 59″, k. h. 19° 26′ 49″49.266300°N 19.446900°E
Dluha weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dluha témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Dluha (a 20. század elején: Bánhegy, szlovákul Dlhá nad Oravou) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Alsókubini járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Alsókubintól 15 km-re északkeletre fekszik, az Árva-folyó partján.

Története

[szerkesztés]

A 15. század elején keletkezett az árvai uradalom részeként, első írásos említése 1420-ból származik. 1683-ban lengyel-litván hadak dúlták fel. Lakói földművelők, állattenyésztők voltak, kosárfonással, vászonszövéssel foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DLUHA. vagy Dlha. Tót falu Árva Vármegyében, földes ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik jobb felől Árva Vára alatt, Árvátol nem meszsze, Dubovátznak szomszédságában, határja középszerű.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dluha, tót falu, Árva vm. az Árva jobb partján, mellyen 2 hidja van: 1059 kath. Vendégfogadó. – Nagy gyolcs-kereskedés. Sessiója: 74 1/8. F. u. az Árvai urad.[3]

A 20. század elején nevét „Bánhegy”-re magyarosították, de lakossága ezt nem fogadta el. A trianoni diktátumig Árva vármegye Vári járásához tartozott.

1930-ban és 1962-ben tűzvész pusztította.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 867, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1364 lakosából 1363 szlovák volt.[4]

2011-ben 1379 lakosából 1372 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]