Dimitrija Demeter

Dimitrija Demeter
Született	1811. július 21. Zágráb
Elhunyt	1872. június 24. (60 évesen) Zágráb
Álneve	Dimitrija Demeter
Állampolgársága	horvát görög
Foglalkozása	költő fordító librettista író színműíró újságíró irodalomkritikus színházi rendező
Sírhelye	Mirogoj temető
Dimitrija Demeter aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Dimitrija Demeter témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dimitrija Demeter (Zágráb, 1811. július 21. – Zágráb, 1872. június 24.), horvát költő, drámaíró, műfordító, publicista, színikritikus, irodalmi és színházi szakember.

Élete

Görög származású kereskedőcsaládból (egyes források cincár és vlach eredetet is említenek) származott. A zágrábi Klasszikus Gimnáziumban érettségizett 1827-ben. Ezután filozófiát tanult Grazban (1827–1829), orvostudományt Bécsben (1829–1834) és Padovában (1834–1836), ahol 1836-ban agyhártyagyulladásról írta doktori értekezését. Költő, elbeszélő és drámaíró volt, 1840-től a 60-as évek közepéig pedig vitathatatlan vezéregyénisége volt színházi életnek, így a modern horvát színház fejlődésének. Tanulmányai alatt irodalmi tevékenységgel foglalkozott, majd tanulmányaiból szülőföldjére visszatérve bekapcsolódott az illír mozgalomba. Gajjal egyike volt az Illír Klub alapítóinak.

Eleinte orvosként dolgozott, 1841-től csak irodalommal foglalkozott. Drámaszövegeiben a régi horvát irodalom hagyományait igyekezett ötvözni az európai drámairodalom irányzataival. Leginkább történelmi témákkal fejezte ki hazafias törekvéseit, ezeken át szólt korának aktuális társadalmi kérdéseiről. Bécsi tartózkodása alatt 1850-ben a bécsi irodalmi szerződés résztvevője és aláírója volt, később a nyomtatott szerbhorvát szótárt tartották a horvát és a szerb irodalmi-nyelvi egység alapjának.

A Horvát Nemzeti Színház egyik alapítója volt. Kezdeményezésére a horvát parlament állandó színházat alapított, melynek igazgatója és dramaturgja volt. Irodalmi és színházi munkássága mellett meg kell említeni, hogy Demeter 1849-ben váltotta Ivan Mažuranićot Bécsben a jogi és politikai névszótárak (Juridisch-politische Terminologie) szerkesztőbizottságában. Az 1848-as forradalmi év után a népek és nyelvek egyenjogúságának elve alapján a német jogi és politikai nevek listáját le kellett fordítani az Osztrák Birodalom összes nyelvére.

A szláv nyelvek hasonlósága miatt közös bizottságot hoztak létre az egyes nyelvek számára külön szekciókkal. Demeter a horvát nyelvhez járult hozzá a legtöbbet, és munkája végén a szótár horvát részének főszerkesztőjévé nevezték ki. A szótár 1849 végén készült el. Elsőként a német–cseh, német–lengyel és német–ruszin kiadást nyomtatták, a közös német-horvát–szerb–szlovén kiadást (Juridisch-politische Terminologie für die slavischen Sprachen Oesterreichs, Deutsch-kroatische, serbische und slovenische Separat-Ausgabe) csak 1853-ban nyomtatták ki. A Matica ilirska tagja volt. Szerkesztette az Iskra, Südslavische Zeitung, Danica, Narodne novine folyóiratokat, és a Hrvatski sokol almanachot.

Demeter 1872. június 24-én Zágrábban halt meg, és a pantovčaki ortodox temetőben temették el, majd 1885. október 15-én átszállították a Mirogojba, a nemzeti ébredés nagy alakjainak árkádsorába.

Irodalmi munkássága

Írt novellákat, tárcákat, irodalmi és színházi ismertetőket, librettókat. Librettót írt Vatroslav Lisinski Ljubav i zloba (Szeretet és gonoszság) és Porin című operáihoz. Dramatička pokušenja I. (Drámai kísérletek I. 1838) és a Dramatička pokušenja II. (1844) című műveiben az irodalomelmélet és a nemzeti program szintézisét alkotta meg a színház és a dráma területén. Rendkívül fontos a szerepe a zágrábi és horvátországi kulturális élet szervezésében. Már fiatalon újgörögül írt, majd tanulmányaiból visszatérve aktívan részt vett a horvát nemzeti ébredésben és onnantól horvátul írta műveit.

Drámái közül a legfontosabb Teuta című tragédiája (1844, premierje 1864-ben volt Zágrábban). Történelmi forrása Polübiosz görög történész Történelem című műve, amely Teuta illír királynőről (i. e. 3. század) mesél, akinek az Adriai-tenger déli részén folytatott kalózkodása a Rómával vívott háborúhoz vezetett (i. e. 229). A téma kidolgozása során Demeter számos motívumot használt az európai epikai és drámairodalomból. A Teuta minden tekintetben egy klasszicista, romantikus és szentimentális összetevőket összefoglaló politikatörténeti dráma, azzal az üzenettel, hogy a személyest alá kell rendelni az közügynek, erőteljesen kifejezi a horvát nemzeti ébredési mozgalom politikai céljait.

Munkásságában különleges helyet foglal el a Grobničko polje című eposz, amely 1842-ben jelent meg. A Grobničko polje egyfajta műfajhibrid. A jellegzetes narráció mellett lírai dalok (Tatárok dala; A horvátok dala) és drámaian hangolt párbeszédek jelennek meg. Mažuranićtyal ellentétben, aki a horvát és délszláv eposz hagyományára alapozta költeményét, Demeter az európai romantika legkiemelkedőbb képviselőiről, különösen Byronról és Mickiewiczről mintázta költeményét egy hamis történelmi eseményre (az állítólagos győzelemre) építve, melyet a horvátok a mongolok felett arattak 1242-ben.

Demeter horvát lírája többnyire Schiller példájára épülő alkalmi, dicsérő és történelmi balladákból áll, a négy novellából pedig legjobbja a Puskin-motívumok nyomán írt Otac i sin (Apa és fia, 1846). Irodalmi munkássága a horvát nemzeti újjászületés legnagyobb vívmányai közé tartozik, markáns romantikus és romantikus-klasszicista vonások jellemzik.

Főbb művei

• Dissertatio inauguralis Medica de Meningitide, quam publicae disquisitioni submittit Demetrius Demetter Croata Zagrabiensis, Padova, 1836.
• Dramatička pokušenja I. Zagreb, 1838., II. Beč, 1844.
• Grobničko polje, Kolo, I, Zagreb, 1842.
• Ljubav i zloba: Librettó Vatroslav Lisinski operájához, Zagreb, 1845.
• Otac i sin. Crta iz petnajstog vieka, Zagreb, 1882.
• Teuta: tragédia öt színben, Zagreb, 1891.
• Porin: Librettó Lisinski operájához, Zagreb, 1897.

Emlékezete

• Az ő nevét viseli az 1906-ban alapított Demeter-díj és a 2012-ben alapított Demeter életműdíj.

Források

• ↑ Brešić: Vinko Brešić - Hrvtaski biografski leksikon: Demeter, Dimitrija. hbl.lzmk.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (1993) (Hozzáférés: 2022. március 5.)

• ↑ Hrvatska encikopedija: Hrvatska enciklopedija: Demeter, Dimitrija. http://www.enciklopedija.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (Hozzáférés: 2022. március 5.)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Dimitrija Demeter című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.