Dermocystida
 | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Cladi | ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Dermocystida témájú rendszertani információt. |
A Dermocystida az Ichthyosporea parazita eukariótáinak rendje.[1]
Történet
[szerkesztés]Az ide tartozó fajokat eredetileg a gombákhoz sorolták, 18S rRNS-elemzés alapján viszont az állatok közelebbi rokonainak bizonyultak, és önálló kládba, az Ichthyosporeába sorolták.[2]
Thomas Cavalier-Smith hozta létre a rendet 1998-ban.[3]
Kétéltűpatogén fajait eredetileg 2 nemzetségbe osztották, melyek neve Amphibiocystidium és Amphibiothecum voltak, 2018-tól azonban 6 nemzetségbe sorolják őket, ezek az Amphibiocystidium, a Dermocystidium, a Dermosporidium, a Dermotheca, a Sphaerothecum és a Valentines.[4]
Első szabadon élő faját, a Chromosphaera perkinsiit 2017-ben írták le.[5]
Első faja mtDNS-ét 2020-ban szekvenálták,[6] ugyanez évben írták le a Dermotheca egy fajának fertőzését a veszélyeztetett Ambystoma platineum és a gyakori Ambystoma texanum szalamandrafajokban.[4]
2021-ben Thomas Cavalier-Smith az általa parafiletikusként meghatározott Choanozoa és Choanofila csoport Ichthyosporea kládjába sorolta, melyet ekkor egészített ki úgy, hogy tartalmazza a Dermocystida, a Corallochytrida és Ichthyophonida kládokat.[3]
Morfológia
[szerkesztés]Vegetatív sejtfala, I-es típusú ostorátmeneti zónája van az átmeneti lemezhez proximális amorf anyaggal a dublett mikrotubulusokhoz közel.[3]
A zoospóra ostoros, ezzel feltehetően az Ichthyosporea közös őse is rendelkezett, az Ichthyophonida elvesztette.[7]
Mitokondriális cristái laposak, parazita fajai gömbölyű fenotípust mutatnak 2–20 μm-es endospórákkal.[8]
Életciklus
[szerkesztés]Érett állapotban endospóraképzése a magosztódással egyidejűleg történik az Ichthyophonidához hasonlóan.[9] Egyes fajai sporangiumai akár több száz endospórát tartalmazó gömbbe is összeállhatnak, mely 200–1000 μm is lehet.[10][2]
Kedvezőtlen körülmények közt cisztákat képezhetnek.[10]
Fertőző spórái vizeleten és ondón keresztül távoznak az állatokból, ezek akár 4–30 °C közt is megélhetnek.[6]
Kizárólag emlős-, madár-, hal- vagy kétéltűpatogének.[4]
Tünetek
[szerkesztés]A fertőzéseket eleinte enyhének gondolták, azonban súlyosan fertőzött francia, skót, német és amerikai gőték súlyosabb tüneteket mutattak, például jelentős kután ulceratiót, immundiszfunkciót, regionális ödémát, haemorrhagiát, bakteriális felülfertőződést és halált. Mivel a kétéltűek bőre fontos az ozmoregulációban, az elektrolit-egyensúlyban és a patogének elleni védelemben, ezek zavara a chytridiomycosishoz hasonlóan halált okozhat.[4]
A Sphaerothecum destruens egyike a kevés ismert élőhelyű fajának. Megél a Pseudorasbora parva példányaiban, ahol nem patogén, más halakban azonban igen.[10]
A Dermotheca-fajok szalamandrákban élnek, sporangiumai májukban és bőrükben.[4]
Rhinosporodiosis
[szerkesztés]A Rhinosporidium seeberi súlyos légzési problémákat, például nagy exofiton orrmucosapolipokat okozhat. Előfordulhat R. seeberi a conjunctivában, az oropharynxban, a vaginában és a csontokban is. A fertőzést feltehetően R. seeberivel fertőzött pangó vízzel vagy talajjal érintkező lacerált mucosa okozza.[11]
Élőhely
[szerkesztés]Kínában, Európában és Észak-Amerikában is ismert a Sphaerothecum destruens,[6] a Dermocystida ezenkívül megtalálható Japánban is.[12]
Genetika
[szerkesztés]A Sphaerothecum destruens 2020-ban szekvenált mtDNS-e volt a Dermocystida első szekvenált mtDNS-e, hossza 23 939 bp, 2 rRNS-, 21 fehérjekódoló génje, 22 tRNS-kódoló génje, 2 nem kódoló szakasza van, és 2020-ban 2 feltételezett génje volt, intronja nincs. Az UGA kodon itt triptofánt kódol.[6]
14 fehérjéje az elektrontranszportláncban vesz részt, 4 pedig riboszomális.[6]
Taxonómia
[szerkesztés]Monotipikus, egyetlen taxonja, a Dermocystidiaceae Goldstein 1973 (más néven Rhinosporidiaceae Mendoza et al. 2001) 8 nemzetséget tartalmaz, ezek az Amphibiocystidium Pascolini et al. 2003, a Chromosphaera Grau-Bové et al. 2017, a Dermocystidium Pérez 1908 (más néven Amphibiothecum Feldman, Wimsatt et Green 2005, Dermocystis Pérez 1907 non Stafford 19205 vagy Dermomycoides Granata 1919), a Dermosporidium Carini 1940, a Dermotheca, a Rhinosporidium Minchin et Fantham 1905, a Sphaerothecum Arkush et al. 2003 – ahová a rozettaágens is tartozik – és a Valentines Borteiro et al. 2018.[1]
Borteiro et al. 2018-as tanulmánya szerint a nemzetségek kialakulási sorrendje:[13][14]
| Dermocystida |
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Dermocystidium percae a többi Dermocystidium-fajnak távolabbi rokona lehet, mint a Sphaerothecum destruensnek.[10]
Jelentőség
[szerkesztés]Legtöbb faja, például a Rhinosporidium seeberi állatpatogén.[9] A rhinosporidiosis a Betegségek nemzetközi osztályozása 10. változatában (BNO-10) gombás megbetegedésként szerepel B48.1,[15] a a BNO-11-ben viszont protozoonok okozta nem bélben jelentkező betegségként 1F56 kód alatt.[16]
A Chytridiomycota egyes fajaival együtt fertőzhetnek békákat.[17]
A Sphaerothecum destruens az édesvízi halakra komoly veszélyt jelentő obligát hal-endoparazita.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Dermocystida. NCBI Taxonomy Browser
- ↑ a b Hubálek Z, Rudolf I. Systematic Survey of Zoonotic and Sapronotic Microbial Agents. Microbial Zoonoses and Sapronoses, 129–297. o.. DOI: 10.1007/978-90-481-9657-9_8 (2010. november 10.)
- ↑ a b c Cavalier-Smith T (2022. május). „Ciliary transition zone evolution and the root of the eukaryote tree: implications for opisthokont origin and classification of kingdoms Protozoa, Plantae, and Fungi”. Protoplasma 259 (3), 487–593. o. DOI:10.1007/s00709-021-01665-7. PMID 34940909. PMC 9010356.
- ↑ a b c d e Adamovicz L, Woodburn DB, Virrueta Herrera S, Low K, Phillips CA, Kuhns AR, Crawford JA, Allender MC (2020. január 8.). „Characterization of Dermotheca sp. infection in a midwestern state-endangered salamander (Ambystoma platineum) and a co-occurring common species (Ambystoma texanum)”. Parasitology 147 (3), 360–370. o. DOI:10.1017/S0031182019001677. PMID 31840622. PMC 10317694.
- ↑ Grau-Bové X, Torruella G, Donachie S, Suga H, Leonard G, Richards TA, Ruiz-Trillo I (2017. július 20.). „Dynamics of genomic innovation in the unicellular ancestry of animals”. eLife 6, e26036. o. DOI:10.7554/eLife.26036. PMID 28726632. PMC 5560861.
- ↑ a b c d e f Sana S, Hardouin EA, Paley R, Zhang T, Andreou D (2020. február 17.). „The complete mitochondrial genome of a parasite at the animal-fungal boundary”. Parasit Vectors 13 (1), 81. o. DOI:10.1186/s13071-020-3926-5. PMID 32066491. PMC 7027106.
- ↑ Tikhonenkov DV, Hehenberger E, Esaulov AS, Belyakova OI, Mazei YA, Mylnikov AP, Keeling PJ (2020. április 9.). „Insights into the origin of metazoan multicellularity from predatory unicellular relatives of animals”. BMC Biol 18. DOI:10.1186/s12915-020-0762-1. PMID 32272915. PMC 7147346.
- ↑ Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). „Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes”. J Eukaryot Microbiol 66 (1), 4–119. o. DOI:10.1111/jeu.12691. PMID 30257078. PMC 6492006.
- ↑ a b Samanta I. Cutaneous, Subcutaneous and Systemic Mycology, Veterinary Mycology, 11–153. o.. DOI: 10.1007/978-81-322-2280-4_4 (2015. január 31.)
- ↑ a b c d Pereira CN, Di Rosa I, Fagotti A, Simoncelli F, Pascolini R, Mendoza L (2005. január). „The pathogen of frogs Amphibiocystidium ranae is a member of the order dermocystida in the class mesomycetozoea”. J Clin Microbiol 43 (1), 192–198. o. DOI:10.1128/JCM.43.1.192-198.2005. PMID 15634971. PMC 540109.
- ↑ Berrocal A, López A (2007. március). „Nasal rhinosporidiosis in a mule”. Can Vet J 48 (3), 305–306. o. PMID 17436910. PMC 1800950.
- ↑ Kawahara G, Takayama Y, Sugiyama M, Ikadai H, Hashimoto O (2022. október 1.). „Dermocystid infection in Japanese fire-bellied newt, Cynops pyrrhogaster”. J Vet Med Sci 84 (10), 1410–1416. o. DOI:10.1292/jvms.22-0233. PMID 36047163. PMC 9586028.
- ↑ Borteiro, Claudio (2018). „Amphibian parasites of the Order Dermocystida (Ichthyosporea): current knowledge, taxonomic review and new records from Brazil”. Zootaxa 4461 (4), 499–518. o. DOI:10.11646/zootaxa.4461.4.3. PMID 30314064.
- ↑ Reynolds, Nicole K. (2017). „Resolving relationships at the animal-fungal divergence: A molecular phylogenetic study of the protist trichomycetes (Ichthyosporea, Eccrinida)”. Molecular Phylogenetics and Evolution 109, 447–464. o. DOI:10.1016/j.ympev.2017.02.007. PMID 28219758.
- ↑ BNO-10: A betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása (10. revízió). Budapest: Népjóléti Minisztérium (1995). ISBN 9637025413
- ↑ 1F56 Rhinosporidiosis. Egészségügyi Világszervezet. (Hozzáférés: 2024. szeptember 7.)
- ↑ Borteiro C, Cruz JC, Kolenc F, Verdes JM, Moraña A, Martínez Debat C, Kun A, Ubilla M, Okada K (2013. október 25.). „Dermocystid-chytrid coinfection in the neotropical frog Hypsiboas pulchellus (Anura: Hylidae)”. J Wildl Dis 50 (1), 150–153. o. DOI:10.7589/2013-06-151. PMID 24171571.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Dermocystida című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
