Daróczi Ágnes

Daróczi Ágnes (Berettyóújfalu, 1954. november 18. –) roma származású előadóművész, kulturális menedzser, újságíró, kisebbségkutató.

Családja

Férje 1975-től Bársony János (1951) jogász, kisebbségkutató, szociális munkás, népzenekutató, oktató
Lánya Bársony Katalin (1982) táncos, forgatókönyvíró, televíziós műsorvezető, filmrendező
Choli Daróczi József apai ágú unoka nagybátyja.

Népművelési Intézet (és különböző nevű jogutódjai: Magyar Művelődési Intézet, Művelődési Intézet és Lektorátus, Nemzeti Művelődési Intézet) (1978-1993, 2000-2012)
Magyar Televízió (1993-2000)

Az 1972-es Ki mit tud? műsorban tűnt fel országosan, elsőként szólalt meg cigány anyanyelvén a nyilvánosságban.

1971-ben, az Országos Diáknapokon (Sárospatak) első helyezett. Egyetemi éveiben a Monszun, majd a Romano Glaszo és a Kalyi Jag együttesek tagjaként lép fel versekkel és cigány népköltészettel.
1972-ben a Ki mit tud? negyedik helyezettje lett.
A Magyar Televízió Vers mindenkinek című sorozatában is mondott verset.

Megszervezte a roma képzőművészek országos kiállításait és nemzetközi kiállítások magyar-roma részvételét.

1979 Budapest – Pataki Galéria: Autodidakta Cigány Képzőművészek I. Országos Kiállítása
1985 Párizs – Conciergerie; Péli Tamás, Bada Márta, Balázs János, David Beeri kiállítása, Bari Károly részvételének biztosítása a Premiere Mondiale d'Art Tzigane kiállításon
1989 Budapest – Néprajzi Múzeum, Autodidakta Cigány Képzőművészek II. Országos Kiállítása
1989 Strasbourg Etoile – Bari Károly kiállítása
1999 Magyar Kulturális Központ, Prága – Szentandrássy István kiállítása
2000 Budapest – Pataki Galéria: Roma Képzőművészek III. Országos Kiállítása
2004, 2005, 2019 – Ferkovics József kiállításai

A roma folklórmozgalom elindítója, fejlesztője, a hagyományőrző cigány folklór együttesek találkozóit szervezte.

1981 - Tata,
1984 - Nyíregyháza,
1987 – Győr, Miskolc,
1984, 1987, 1989, 1991 - Strasbourg
1984 és 1992 között nemzetközi cigány kulturális találkozókat szervezett.
1990-től Az Amalipe Cigány Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alapítója, 1992-ig elnöke.
1990-1991: A Phralipe Független Cigány Szervezet ügyvivő testületének tagja.
1990- a miskolci Gettóellenes Bizottság egyik alapítója.
1991: Az EUROM nemzetközi cigány szervezet vezetőségi tagja.
1992: Alapítója a Romédia Alapítványnak.
1997 óta kurátora a Bezerédj Alapítványnak.
2002-2005: alapító-kurátora az ERIO – nemzetközi roma lobby szervezetnek.

1998-ban a Szabad Demokraták Szövetségének országos listáján indították, de nem jutott be a Parlamentbe.
2004-ben az Európai Roma/Travellers Fórum egyik alapítója és a közgyűlés egyik alelnöke.

1992. szeptember 6-án - az általa alapított szerkesztőséggel - elindítja a Patrin magazint, ahol először szerepelnek műsorkészítőként is romák a róluk szóló tudósításokban. A heti 25 perces műsorfolyamban közélet, kultúra és politika egyaránt szerepel.
1994. augusztus 2-án – a televíziózás történetébe először – kezdeményezésére ROMANAP-ot tart az MTV, 7 órás műsorfolyammal.
1995. december 10-én – az Emberi Jogok Napján – másodszor szervez ROMANAP-ot az MTV-ben.
Számos szerkesztő-riporteri munkáját őrzi az Archívum.

Vizek találkozása – 1991, dokumentumfilm, szerkesztő, rend: Lukin Sándor,
Megöltétek ártatlan családom – (1994) dokumentumfilm, szerk.-riporter, rend.: Jancsó Miklós
Nem szokta a cigány… – (1995) dokumentumfilm, szerk.-riporter, rend.: Gábor Péter
Temetetlen holtak – (1995) dokumentumfilm, szerk-riporter, rend.: Jancsó Miklós
Mundi romani sorozat: Lashi Vita - Csodálatos Élet, szakértő (dokumentumfilm) ©Romédia
"...Hej gettó, megetted a fejemet..." rendező (magyar dokumentumfilm, 30 perc, 2000)
„Historia romani - Roma történelem” – (2005) 6 részes sorozat (Romédia Alapítvány, szerkesztő, producer)
Mundi romani sorozat: Granada - A Maya család, szakértő (dokumentumfilm, 30 perc, 2008) ©Romédia

A cigány közösségek értékrendje (in: Cigány Néprajzi Tanulmányok 1993/1, 1993, p: 13-17)
A magyarországi cigány folklórmozgalom (in: Cigány Néprajzi Tanulmányok 2001/10.p: 122-126)
Pharrajimos – romák sorsa a holocaust idején”, dr. Bársony Jánossal, (2005, L’Harmattan Kiadó),
Pharrajimos – The Fate of Roma During the Holocaust, dr. Bársony Jánossal, (2008, Idebate, New York, Amszterdam, Brüsszel)
Pharrajimos – Sudbina Roma u doba Holokausta, dr. Bársony Jánossal, (2013, Artresor, Zágráb)
Vrana mámi mesél – népismeret az általános iskolák 1-4 osztálya számára kötetek társszerzője dr. Bársony Jánossal. (2005, Sulinova Kiadó)
Kali Trash – A romák sorsa a Holocaust idején II, dr. Bársony Jánossal, (2015, Romano Instituto Alapítvány)

Továbbá számos cikk a Népszabadság, az Élet és Irodalom hasábjain.

Hegedűs: Hegedűs Sándor: Cigány irodalmi kislexikon, Konsept-H Kiadó, Piliscsaba, 2001. 99.o.
MNKK2000: Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza, Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999. XXXII, 1820 o. 2 db
WWM2004: Who is Who Magyarországon, Kiegészítő kötet. 2. kiad. 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004. 1639 o., ill.
WWM2009: Who is who Magyarországon, 7. kiad. Zug. 2009. Hübners Who is Who.

↑ Emese, Ráti: Tompos Kátya és Benedek Miklós is posztumusz Budapest Díszpolgára elismerést kapott (magyar nyelven). index.hu, 2024. november 15. (Hozzáférés: 2024. november 15.)