Dürnkrut
| Dürnkrut | |||
.JPG) | |||
| A dürnkruti kastély | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás |
| ||
| Irányítószám | 2263 | ||
| Körzethívószám | 02538 | ||
| Forgalmi rendszám | GF | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2272 fő (2022. jan. 1.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 161 m | ||
| Terület | 30,39 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 28′ 16″, k. h. 16° 51′ 09″48.471111°N 16.852500°EKoordináták: é. sz. 48° 28′ 16″, k. h. 16° 51′ 09″48.471111°N 16.852500°E | |||
| Dürnkrut weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dürnkrut témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Dürnkrut osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Gänserndorfi járásában. 2020 januárjában 2237 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]
Dürnkrut a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Morva folyó jobb partján, a szlovák határ mentén. Területének 5,7%-a erdő, 82,2% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz két település tartozik: Dürnkrut (1733 lakos 2020-ban) és Waidendorf (504 lakos).
A környező önkormányzatok: délre Angern an der March, délnyugatra Ebenthal, nyugatra Velm-Götzendorf, északnyugatra Zistersdorf, északkeletre Drösing és Jedenspeigen, keletre Gajar (Szlovákia).
Története
[szerkesztés]Dürnkrut területén a Homo erectus által készített, 800 ezer éves kőeszközök kerültek elő.
Dürnkrut várát és a mellette fekvő kis települést 1045 körül alapították az osztrák-magyar határ ellenőrzésére. Írásban először 1160-ban említik (Waidendorf 1250-ben szerepel először a forrásokban).
1278. augusztus 26-án itt zajlott a dürnkruti vagy második morvamezei csata, ahol Habsburg Rudolf IV. László magyar király segítségével megszerezte II. Ottokár cseh királytól az osztrák és a stájer hercegségeket.
1621-ben a császár elkobozta a dürnkruti uradalmat akkori birtokosaitól, a protestáns Landau családtól. 1783-ban II. József egyházrendeletét követően Waidendorf önálló egyházközséggé vált. Az 1842-es és 1855-ös kolerajárványok 60 áldozatot szedtek (köztük 11 gyerek volt).
1970-ben az addig különálló Waidendorf község egyesült Dürnkruttal. 2006 áprilisában az árvíz áttörte a Thaya és a Morva folyók gátjait, jelentős károkat okozva a mezővárosban.
Lakosság
[szerkesztés]A dürnkruti önkormányzat területén 2020 januárjában 2237 fő élt. A lakosságszám 1981 óta 2200 körül stagnál. 2018-ban az ittlakók 93,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti), 3,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,6% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,3% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 85,5%-a római katolikusnak, 1,2% evangélikusnak, 1,6% mohamedánnak, 10,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 3 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német (95,7%) mellett a törökök alkották 1%-kal.
A népesség változása:
| Lakosok száma | 2256 | 2267 | 2272 |
| 2016 | 2018 | 2022 |
Látnivalók
[szerkesztés]- a dürnkruti kastély
- a Szt. Jakab-plébániatemplom
- a waidendorfi Szt. Ulrik-plébániatemplom
Források
[szerkesztés]- A település honlapja
- 30811 – Dürnkrut Statistik Austria
Jegyzetek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Dürnkrut című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
